Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-08-04 / 31. szám

9 31-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. augusztus 4. üzleti levelet helyez el, r.era ismerve a posta üzleti szabályzatát, amely szerint az írásbeli közleménnyel ellátót árumintaküldemény jöve­déki kihágást képez. A jövedéki kihágás miatt kifogásolt árumintaküldemény a továbbításban fennakadást szenved és eltekintve a feladóra kirótt 2 korona birságtól és a levél dijától, már magának az árumintának visszaküldése is a fél érdekére hátrányos lehet és az ügylet eset­leges megkötését is veszélyezteti. Levél vagy írásbeli közlemény tehát nem küldhető áruminta természete és hivatása mégis megkívánja, hogy benne bizonyos feljegyzések engetessenek meg. A qosta üzleti szabályzata, tekintettel az áru­minta kézzel irva tartalmashatja a feladó nevét és társadalmi állását, a cimzett nevét és laká­sát, a gyár vagy kereskedő jegyét, folyó szá­mokat továbbá megjegyzéseket, melyek az árakra, súlyra, mértékre, kiterjedésre, készletre, a szár­mazására és természetének meghatározására vonatkoznak. A posta tehát megengedi minda­zokat a megjegyzéseket, melyek ugy az állam, mint a kereskedők érdekeit kielégítik. — A hálószobák réme, a poloskák kiir­tása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a .Löcherer Cimexinnel* tör­téntek próbák, beigazolódott, hogy a Cimexia hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Gimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést Dem piszkít; nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedüli biztos szer. Kapható : Török Gyula gyógyszertárában és a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán. '201—30—7 — Tescheni teavaj naponta friss érkezés Papp Géza csemege üzletében Nyíregyháza. — A magyar közönség előtt eléggé ismert volt eddig is a Kolozsvári (Heinrich-féle) gyógy­szappangyár kiváló hírneve, de mégis nagy rtkordot jelent, hogy egy élelmes nagy amerikai cég évi 100,000 kor. értékű szappan átvételére kötelezte le magát. 385—30—1 — Szabó-féle pármai ibolya szappan a legfinomabb mosdó szappan azok közt, a miket eddig forgalomba hoztak. E szappan lágy habja az arczbőrt üditi, tisztítja, finomítja. Nők és férfiak egyaránt kedvelik, mert többet ér mint egy 2 koronás franczia szappan. Egy darab pármai ibolya szappan 70 fillér. 3 drb. 2 ko­rona. Kapható Nyíregyházán a Korányi gyógy­szertárban, a drogériában és Ruzsonyi Pálnál. E szappan egyedüli készítője Szabó Béla pipere­szappangyáros Miskolczon. 206—50—6 — Eredeti francia és angol gumuii különlegességek főraktára Blumberg József cégnél a legmegbízhatóbb forrás. 438-2-1. CSARNOK. Az egyoldalú ember. Irta : Zahonyay Ferenc. — No Pali, beszélt önmagához; itt van álmaid képe: Zsuzsika! Eljött a mesék sziget­jéről, a tündérek tavából. A letépett rózsa életre kelt s János vitézt keresi . . . Nur fiacs­kám, nur kurázs! . . . Illegette-billegette magát a tükör előtt. Előre lépett, meg visszasétált. Közben észre vette, hogy hajába, bajuszába ősz szálak ve­gyülnek. Ezeket kicibálta. Most a hasára pil­lantott Ez hatalmas körvonalakat rajzolt. A tükör szinte rákiabált: — Hej öreg! Mire való ez a bolondság? Hat illik az ily komoly legényhez? Mit akarsz? Lepkét kergetni? Cukrot majszolni? Ej, ej, vén fickó! Szégyeld magadat. A boldogság rózsa­koszorus szekere a kacagó ifjúsággal messze jár ! Minek futnál utána ? Kinevet a világ! . . . — Ugy van! Mormogá Pál ur. Kerülni fogom azt a kis lányt. S napokig feléje se ment a „Hét Sakál"­nak. Otthon ült. Sonkát, szalámit evett. Nagyon helyes, amit cselekszel, Pál! Szólt az ész. Csak engemet kövess. Ha okos taná­csaimra hallgatsz: gond nélkül és sokáig élsz ! Ládd-e, milyen ur vagyok én ! Itt trónolok a fölséges magasban, diszes csontpalotában. Palo­támon két szines ablak és két kapu van. Az ablakokból őreim a világ minden tája felé szét­tekintgetnek, a kapukon hírnökeim ki- és be­járnak. Nem történhet semmi hírem és tudtom nélkül. így kormányzom én a világot . . — Ne hallgass rá, Pál! Mondá a szív. Gőgös véleményével nagyra van, pedig ő az, aki legtöbbször téved. Igaz, hogy fölséges ma­gasban ül s diszes csontpalotában lakik, de dölyfös is. Mindenkit hidegen fogad és lenéz. j Én pedig, bár a lakásom igénytelen kalitka, I barátságos, emberszerető vagyok, ő mellette megfagyna a világ! Én melegítem és árasztok fényt reá Engemet kövess . . . — Oh, te aranyos szív! Kiáltott Pál ur. Habár elismerem, hogy az embernek néha az eszére is szüksége van, mégis a te beszéded jobban tetszik nekem . . . Nem tudnád meg­mondani drága szivecském, hogy sympathizál-e velem Zsuzsika ? . . . — Csak türelem, barátom! Lesz rá gon­dom, hogy hiába ne epeszd magadat . . . Fe­leié az emberséges szív. így történt, hogy Pál ur a következő napon vidáman lépett a „Hét Sakál"-ba. Éppen a levest kanalazta, midőn nyílt az ajtó s belépett Zsuzsika. Pál ur felemelkedett ültéből s nyakában a fehér salvétával elébe akart sietni. A következő percben azonban megsemmisülten rogyott vissza karszékébe. Zsuzsika nem jött egyedül. Gyöngy Miklós, a fiatal bankkönyvelő csörtetett utána. A fickó ki volt nyalva átkozottul. Haja csigákba fodo­rítva, bajusza felkunkoritva. Fehér mellény, piros szegfű. Csokorra kötött világos nyak­kendőjének két vége impozánsan röpködött. Midőn beléptek, a fiatalember egy seladon biztonságával nyujtá karját Zsuzsikának, aki bájos fejbiccentéssel fogadta el s egymás mellé simulva lebegtek egy külön asztalhoz. Pál úrra csak egy gunyoros, futó pillantást vetettek. Aztán egymás mellé ültek. Pál ur jól látta, hogy Gyöngy Miklós a Zsuzsika füléhez hajol. Ahhoz a rózsás fülecs­kéhez. Aztán a piros szegfűt kiveszi gomblyuká­ból s a Zsuzsika hajába tüzi. Abba az arany­szőke hajkoronába. Hosszan a szemébe néz. Azokba az ibolya­kék szemekbe. Kezét kezére teszi. Azokra a puha, fehér kezekre. Hah, ördögfattya! Hördült fel Pál ur s szemei vérbs borultak. Másnap mindenki arról a párbajról beszélt, melyet Gyöngy Miklós és Madzagh Pál fognak vivni a városi nagyerdőben. A hirek közt kiszivárgott, hogy az ellen­felek huszonöt lépésről háromszor fognak go­lyót váltani. Rémes dolog. — Biztosan hasba fog lőni az a betyár. Fordult Pál ur segédeihez, midőn azok belép­tek hozzá. — Oda se neki, Pál! Kacagtak azok. A túlvilágon örök élet van. Ott van a pompá^ paradicsom s nem kell korcsmai számlát fizetni. — Már én csak szívesebben fizetem s fo­gyasztom a ,Hét Sakál"-ban a töltött kappant, mint a túlvilágon a potya paradicsomot. Sóhajtá Pál ur elszontyolodva. Külömben mit fog érni nekem a paradicsom, ha meg leszek halva ? Simítsátok el kérlek, a dolgot . . . — Lehetetlen. Ellenfeledet tettlegesen is insultáltad. — Hát akkor indítson pert. Nem verek­szem. A segédek összenéztek. — Ej no Pali! Szólt most az egyik secun­dáns. Hiszen mi sem akarjuk, hogy kárt tegye­tek egymásban. Tegnap kinnt voltunk az erdő­ben s a pisztolyokból közös egyetértéssel ki­szed'tük a golyókat. A patronokba egy-egy makkot dugtunk s bekentük vásporral . . . Szemben álltak. Először a sértett lőtt. Nem talált. — No még egyet! Kiáltott Pál ur hetykén. Gyöngy Miklós újra lőtt. Pál ur félre kapta fejét. Azt hitte, darázs akarja megcsípni. A vasporos makk ugyancsak dongott a füle mellett. — No még azt a harmadikat is frissen ! Szólt oda ellenfelének. De már ebbe a segédek nem mentek bele. Erre Pál ur is felemelte pisztolyát. Piff! Gyöngy Miklós végig feküdt a fűben. Odaszaladtak. Az bizony meg volt lőve, de Pál ur hihe­tetlenül rázta a fejét: Lehetetlen, szólt különös hangnyomattal, hogy „az a gplyó" kárt tett volna benne ! — Hát mi tett benne kárt? Kiáltott az orvos mérgesen. Szeretném tudni, mitől foly a vére ? Pál ur csak most kapott észbe. Belenéíett pisztolyába. Biz abban szép szürke ólomból voltak a golyók, csak ugy sipogtak. Gyöngy Miklósnak a combjába lőtt. (Mos* már sántikálhat Zsuzsika után!) Bekötözték, elvitték. Zsuzsika ezen a napon gyönyörű rózsa­bokrétát és a holdfénynél szerenádot kapott. Mindezek a dolgok nagy port vertek föl Kaszabon. „Párbaj kérdés egészségi alapon és pénz­ügyi szempontból cimen a Hirkűrt vezércikket irt s az eseményekkel részletesen foglalkozott. Az érdeklődés központjában Madzagh ur és Zsuzsika álltak. Nagy baj volt azonban, hogy a párbajt kővető napon Madzagh ur eltűnt a városból. Senki sem tudta, hova lett. Zsuzsika pedig a hozzá intézett kérdéseket ügyesen kiparirozta, vállvonogatással felelgetett s titokzatosan mo­solygott. (Ez meglehetősen elkeserítette a ka­szabi társadalmat). Vagy hat hét múlva újságolta az egyik postás kisasszony, hogy a Zsuzsika cimére egy képes levelezőlap (két csókolózó galamb egy kristály medence szélén) érkezett Karlsbadból. Állitá, hogy ismeri a Madzagh ur irását s meg merne rá esküdni, hogy ő irta. Másnap tényleg megjött maga Madzagh ur is. Hanem akik látták, nem akartak hinni a szemüknek. Hasából alig maradt valami, kövér, gyűrött arca kisimult, mint a bársony s szeme ragyogott, mint a kárbunkulus. Ősz volt, Szeptember. Mire az uj bort hazavitték, Pál ur is asz­szonyt vitt a házhoz. Maga a főesperes mon­dott gyönyörű beszédet s az iskolás lánykák testületileg vonultak a Patyolat-utcából a tem­plomba. A következő nyáron Pál ur ismét elment fogyó kúrára. Mire megjött, egy okos szemű asszony egy szép uj kosarat hozott elébe, amely olyan volt, mintha osztriga volna benne. Pál ur fel ­takará a kosarat s nagyon megörült, midőn abból egy kövérke újszülött leánygyermek mo­solygott feléje. Ez után hatszor ismétlődött még az el­utazás, visszatérés és a kosaras jelenet. Midőn a hetedik kis lány is megérkezett, Pál ur rendes szokása szerint ezúttal is oda­lépett Zsuzsikához s őt gyöngéden átkarolva, egy csókkal kívánta megköszönni a legujabbi ajándékot. Zsuzsika azonban eltaszM magától. — Éregy! Kiáltott rá. Nem kérek többet a csókodból. Egyoldalú ember! Pál ur lesüté szemeit s elsomfordált. Szerkesztői üzenetek. S. Anna úrhölgynek, Nagykálló. Folyta­tásos tárca közleményünk miatt most nem közöl­hetjük. Telefon szám 96. Alapíttatott 1880. Mentöszekréngek min. rend. sz. teljesen felszerelve 6 koronától fel­jebb valamint egyes részei is legolcsóbban, 437-52—4 Telefon szám 96. Sérv-, Köldök- és Haskötők, helyemben készülnek. Blumberg József orth. kötszerész Nyíregyháza, Kati. parocMa épület Alapíttatott 1880, láb- és támgépek gipsz ­méret szerint saját mii ­Külön próbaterem.

Next

/
Thumbnails
Contents