Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-22 / 54. szám

Nyíregyháza, 1912. december 22. Vasárnap XXXIII. évfolyam, 54. szám. A Szabolcsvámegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Syerkw&töség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon azára: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Békesség tinéktek. Világ zúgásába Ünnepi hang csendül: Bűvös igét hirdet B ék ességi ül, csen di ül. Buzdító szózatja Megragadja lelkem : Ezt keresem én is Vágyva, leménytelten. Ez a küzdelemnek Fénye, dicsősége : Fáradalmas élet Nyugodalmas vége. Áthatja az Ige Az egész világot, Árasztja fényével A világosságot. 0 te békességnek Áldott hirdetője, 0 te embereknek Áldott megmentője ! Csak a te számodra Nem terem boldogság: Testecl-lelkecl egyre Tiporják, tapossák. Mért hogy e világon Csak tövisek vannak, S aki mindenkié, Senkije sincs annak P . . . Alkoss, Ige, építs Tiszta lelket bennünk; Tanítson meg bölcsöd Emberekké lennünk ! Aba József. BKeseg a ,,Dicsőség a mennyekben Istennek s békesség a földön a jóakaratú emberek­nek ! . . Húsz évszázadja mult ! Húsz évszá­zad. húsz gyönyörökkel és szenvedésekkel, sokkal több szenvedéssel, semmint gyö­nyörökkel teli évszázada mult el annak, hogy a magasságos mennyekből angya­loknak serege szállott le a földre s messze, szerte-szállva hirdetni kezdte, hogy „Dávidnak városában : Bethlehemben megszületett Máriának az ő — Szent­lélektől fogantatott elsőszülött fia, akit Jézusnak neveztek, ami annyit teszen. mint Szabaditó, Üdvözítő . . ." Húsz évszázad ! A világtörténelemben csupán egyetlen rövid, szinte számításba sem vehető lépés, — de az emberi fo­galmak szerint egy beláthatatlan idő, az éveknek egy egész tengere, az ember­öltőknek egymásra következő egész so­rozata. Egy — szinte végnélküli idő, a melyet véges képzeletünkkel szinte át­fogni sem tudunk, — de amelyet az emlékezésnek szárnyán száguldva-rohanva át-átfutunk s a melynek kezdetéhez akarva­akaratlan, napról-napra mégis visszaván­dorulunk s visszakívánkozunk. S ennek a husz évszázadnak kezdete nemcsak egy mérhetlen időnek határa, de egyszersmind a lelki megtisztulásnak s az emberiség uj életének kezdete s eredő forrása is volt. Kezdete az emberi létnek, annak a korszaknak, amidőn a népeknek és nemzeteknek még egész óceánja az aranyborjú s a bálványok kultuszának hódolt s amidőn az Ur kül­döttjének tanítására, az ő isteni szóza­tának hatása alatt előbb egy kicsiny cso­port, majd a népeknek mindnagyobb rétege magasabb hivatásának : az isteni rendeltetésnek tudatára ébredni, annak jelentőségét megérteni s ahoz méltóan cselekedni is kezdett. Kezdete és örök eredő forrása lett az Istenben való élet­nek : az egymásmegértésnek, az irgal­masságnak és könyörületességnek, a le­mondásnak és a megalázkodásnak, a bünbánatnak és a megbocsátásnak, a türelemnek és a panasztalan szenvedés­nek, a hitnek és a keresztény vallás legmagasztosabb hitelvének : a szere­tetnek ! Es husi évszázad multán, amidőn az isteni szózatot és tanítást a halászokból álló kisded csoport helyett az emberiség­nek szinte megszámlálhatatlan milliója vette át, amidőn az ő tanitása és szóza­tának hirdetésére a kizárólag erre a célra rendelt épületeknek számtalan sokasága emelkedik s amidőn a testi és szellemi tökéletesedéssel párhuzamosan a lelki tökéletességhez vezető útnak immár a delelőjéhez kellett érnünk — husz év­századnak multán a kezdettől mindegyre jobban távolodunk s az emelkedés helyett a mindinkább veszedelmesebb lejtőnek meredekén lefelé haladva, hova tovább mélyebben sülyedünk. A megállásnak pi­henő kövét immár hiába keresem s a kezdetnek boldogságot s üdvösséget igérő forrása felé immár hasztalan repül kifá­radt tekintetem. Szakadék az, mely a lej­tőn lefelé haladva alattunk tátong, sza­kadék, mely felé az ő tanítását megta­gadó életnek alacsony küzdelmei és ter­hei mindannyiunkat menthetetlenül felé taszítanak. Hiszen húsz évszázad multán az egymásmegértés helyébe a széthúzás és pártoskodás, az irgalmasság és könyö­rületesség helyébe az uzsorával határos kíméletlen s önző anyagi érdek, a meg­alázkodás helyébe a hivalkodás, a hit és a jámbor élet helyébe tudással dicsekvő fenltéjázó istentagadás s a megbocsátás és a szeretet helyébe a feneketlen irigy­ség s az engesztelhetetlen gyűlölség ér­zete lépett. S betetőzésül: — húsz év­század multán az egy Istent hívőknek, az ő szent nevének hangoztatásával harcba indult emberek ezrei és ezreinek véres, holt teteme fedi be a csatatereket s Jézus születésének ünnepén millió és millió ember egymással farkasszemet nézve, állig fegyverkezve csak egy intésre vár, hogy egy rettegve félt véres leszá­molás vegye el kezdetét! . . . Karácsony ünnepén tehát lélek­ből csak kevés ember ünnepel. Amíg hitehagyottan egymásnak törnek az em­berek ; mind üres az a beszéd, amely istenfélelemről és szeretetről beszél. Kará­csony ünnepén amig tanainak hirdetését nem követi a tett s amig a reá való hivatkozás nem erős hit és benső meg­győződés, hanem csak hivalkodás, vagy puszta önámitás : akkor mindaddig hiába várjuk a Messiást ! S amig meg nem szűnik az Isten tagadás s a gyűlölködés és amig a népek egymást gyilkolni fegy­verre kélnek : addig az emberek ajkáról hirdetve hamis és hazug ez a gyönyörű, angyali ének : .Dicsőség a mennyekben Istennek s békesség a földön a jóakaratú embe­bereknek." A társadalom és tanítóság. Kicsinyke szobám néma csöndjében fásult kedéllyel, szivemben keserüséggal pillantok visz­sza amaz ádáz küzdelem sikertelenségére, m. jly keblemet összeszorítja es seholsein találok ki­vezető utat, mely megmulatná a megelégedett­ség üditő forrását, mely irányt jelölne s meg­fejtené azt kifürkézhetetlen talányt, mely al­tat a magyal kultura diadalmenetben futhatná meg a maga pályáját. A lelkiismeret nem vádolhat, mert parányi erőm minden porcikájával munkálkodtam s ott voltam együtt veletek a küzdők sorában ma­gyar tanitók ! Vájjon nem ezek a gondolatok nyugtalaní­tanának e titeket is tanitótestvéreim! ? Nem ólomsullyal nehezedik-e lelkünkre a megélhe­tés ezernyi-ezer gondja s a tőprc-nges, mely csak emészt, nem ingatja-e meg azt a hitet, melynek győzelemre julhatása ott áll a keblek­ben s munkánk áldásos gyümölcse csuk a ma­gyar kultura felvirágzására vezethet. arácsonyj occasió vásár m d? d k ö e« Uridivat, kalap és fehérnemű különlegességek áruházában Nyiregyháza. Telefon 147. Occe£síó árak!! IBB Fái

Next

/
Thumbnails
Contents