Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-12 / 51. szám

ffiregyMw, 1912, min, éYfolyam, 51. szám. csütörtök, december 12. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A riyiit-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Olvasóinkhoz. A JSÍYÍRYIDÉK. harmincharmadik évfolyamát ez idén betöltve, büszkén vallhatja, hogy hivatásának : a köz érdektelen szolgálatának mindég hűségesen tett eleget. Most egy lépést tesz előre. December 5-től kétszer jelenik meg hetenként szombaton és szerdán este. A haladó kor követelményeinek kifolyása ez a lépés és hiszszük, hogy általános helyesléssel fog találkozni. Az előfizetési dijat mindössze (a pósta-bélyeg és kihordási díjtöbbletnek megfelelő) évi 2 koronával emeltük 1913. január 1-től kezdödőleg. Ez évi decemberben díjtalanul adjuk a szerdai számot ugy régi, mint most jelentkező előfizetőinknek. Kérjük a jövőben is munkatársaink, előfizetőink és hirdetőink szives támogatását. A J\

rYÍHSTBÉK. szerkesztősége és kiadóhivatala. Az uj kamarai kerület. A kereskedelem és ipar érdekeinek együttes előmozdítására hivatott kereskedelmi és iparkamarákat az 1868. évi törvényhozás teremtette meg. „A kereskedelmi és iparkamarák hivatása a kereskedés és ipar, valamint az e téreu működő osztályok szükségeit folytonos figyelemmel kisérve, célszerű javaslatokat készíteni, ezeket a miniszter elé terjeszteni, ugy annak s az ország törvényhatóságainak kereskedelmi és iparügyekben a kivánt felvilágosítást, vagy véleményt kiszolgáltatni, a szakképzést s egyáltalán a kereskedelem és ipar fejlődését közvetlenül előmozdítani." Általánosságban ekként körvonalozta a törvényhozás az 1886. évi Vl-ik törvénycikkben a kereskedelmi és iparkamarák feladatát és kötelességét. A törvény a kereskedelmi és iparkamarák számának, székhelyének, kerületének és alkerületeinek meghatározását az ipar és kereskedelmi érdekek koronkénti fejlődése szerint a minisztériumra bizta. Az akkor még egy minisztériumot képezett földmivelési, ipar és kereskedelmi minisztérium a kamarák számát a magyar birodalom területén 20-ban állapította meg, melyek közül 16 esik Magyarország területére, 3 Horvát-Szlavon országokra és 1 Fiúméra. Hogy a kamarák területi beosztása minő elvek és minő adatok alapján történt, az előttünk ma már ismeretlen. Annyi azonban megállapítható, hogy az egyes kamarai kerületek között igen nagy eltérések vannak. Van olyan kamara, melynek kerülete csak egy vármegyére terjed ki: a nagyváradi kamaráé; igaz, hogy ez a vármegye: Biharvármegye, egyike az ország legnagyobb vármegyéinek. Vannak kamarák, melyeknek kerületük 2—3 vármegyére, másoké 4—5-re s van kettő: a debreceni és kolozsvári, amely 7 vármegyére terjed ki. A kamarai kerületek különbözősége még szembeötlőbb, ha a hozzájuk tartozó vármegyék nagyságát és népességét veszszük figyelembe. Területre legkisebb a győri kamara területe, mely 9400 • kilométerre terjed ki 657,000 lakossal; népességre legkisebb a brassói, melynek lakossága a legutolsó népszámlálás szerint 522,000, bár területe 10,868 • kilométer, Brassó, Fogaras, Szeben és Nagyküküllő vármegyékből állván. A kamarák közül ugy a terület nagysága, mint a népesség tekintetében meszsze kimagaslik a debreceni. Népesség tekintetében ugyan a budapesti megelőzi, mert ehhez tartozik maga Budapest is, ámde a budapesti kamarára a kamarai tagok száma tekintetében is kivételes intézkedéseket tartalmaz a törvény; terület tekintetében pedig a budapesti kamara, melyhez Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegyén kivül Fehér vármegye tartozik, alig félannyi, mint a debreceni. A debreceni kamarához tartozó Jásznagykun-Szolnok, Hajdú, Szatmár, Máramaros, Szabolcs, Bereg és Ugocsa vármegyék, tehát 7 vármegye területe öszszesen 33223 ü kilométer; több mint tizedrésze az egész országnak. Népessége az 1910-iki népszámlálás szerint meghaladja a 2 milliót, — tehát szintén több, mint az ország népességének tizedrésze, holott, mint emiitettük, az országban 20 kamara van. Már ebből is látható, hogy a debreceni kamara kerületének eredeti megállapítása sem volt a legszerencsésebb. Még inkább nyilvánvalóvá lesz ez, ha meggondoljuk. hogy a debreceni kamara kerülete Jásznagykun-Szolnokvármegye nyugoti szélétől Magyarország keleti széléig terjed; Jászberénytől, Szolnoktól, Kunszentmártontól Felsővissóig, Kőrösmezőig és Beszkidig. Maga ez a helyzet kétségtelenné teszi, hogy a debreceni kereskedelmi és iparkamara nem tehet eleget a törvény által tőle kivánt feladatoknak; nem kisérheti folytonosan figyelemmel kerületében kerületének minden részében a kereskedés és ipar, valamint az e téren működő osztályok szükségeit, nem lehet képes közvetlenül előmozdítani a kamara egész területén a szakképzést s általában a kereskedelem és ipar fejlődését. A gyakorlat tényleg ezt az eredményt igazolta és igazolja. A debreceni kereskedelmi és iparkamara, területének nagy és messze kiterjedésénél fogva, a legjobb akarat mellett sem mutathat fel egyéb eredményt, mint amit székhelyén: Debrecenben és egyes közeli központokon elért. Teljesen indokoltnak és jogosultnak kell tehát felismernünk azt a mozgalmat, melynek célja a kamara kerületének kettéosztása. A kettéosztás akként céloztatik, hogy a debreceni kamara kerületéből Szabolcs, Ugocsa és Bereg vármegyék hasittatnának ki s a szintén nagy kiterjedésű kassai kamara kerületéből üngvármegye hozzácsatolásával egy uj kamarai kerület létesitettnék Nyíregyháza székhelylyel. Talán az első pillantásra önző érdeket szolgálónak tűnhetik fel az, hogy miért legyen az uj kamarai kerület székhelye épen Nyíregyháza? Ámde, ha a vasúti összkköttetést megnézzük, azt találjuk, hogy ennek az uj kamarai kerületnek a közlekedési viszonyoknál fogva Nyíregyháza a természetes központja. Különben is alig néhány kamarai kerület van olyan az országban, melynek székhelye a kerület közepén fekszik. Pozsony, Sopron, Győr, Besztercebánya, maga Budapest, Miskolc, Szeged, Arad, Marosvásárhely, Brassó mind a kamarai kerület szélén és végén feküsznek. Ez a kifogás évjegyek fél őre alatt készülnek lapunk nyomdájában.