Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-12 / 51. szám

2 őt-ik szám. JíhaimÉsi 1912. december 12. tehát Nyíregyházával szemben sem hozható fel, Hogy pedig a célba vett négy vármegyének egy külön kamarai kerületbe foglalása kereskedelmi és ipari szempontból mennyire indokolt, az nemcsak egyedül a meglevő nyíregyháza—csap - ungvári, csap—munkácsi és csap - beregszászi vasutvonalak természetes folyománya, hanem annak is természetes következménye, hogy ez a négy vármegye az országnak azon keleti része, mely Galíciával való összeköttetései révén ipari és kereskedelmi szempontból teljesen speciális kamarai igazgatást, támogatást és irányítást kiván és tesz szükségessé. Ezek nem illenek bele sem a debreceni, sem a kas sai kamarák keretébe és programmjába. Majdnem érdekellentétesek azokkal az érdekek különbözősége miatt. Örömmel állapithatjuk meg, hogy a külön kamarai kerület kivívása érdekében a nyiregyházi iparosok és kereskedők megkeresték és megtalálták a közös és egyetértő munkához vezető utat. Igy egyesült erővel s főként a kellő erélylyel és kitartással a sikert remélni lehet. Szinte beláthatatlan perspektíva nyílik meg azzal, ha ez a mozgalom eredményes lesz. Szabolcs, Ung, Bereg, Ugocsa, melyek eddig csaknem teljesen gondozatlanul maradtak a debreceni és kassai kamarákban s épen ezért az országnak ipari és kereskedelmi tekintetben legelhanyagoltabb és legelmaradottabb részei közé tartoztak, egészen uj ipar és kereskedelmi életet kezdhetnek az arra hivatott saját kamarájuk utmutatása és támogatása mellett. Mert a kamaráknak nemcsak a meglevő ipart és kereskedelmet kell támogatniok, segiteniök, hanem ipart és kereskedelmet kell és lehet teremteniök ott, ahol azok hiányoznak! Ezért van szükség az uj kereskedelmi és ipari kamarára s ezért hiszszük, hogy az szerveztetni fog. Közplés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete kedden délután rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés megnyitása után Májerszky Béla polgármester részletesen beszámolt a Magyar városok kongresszusa állandó bizottságának Budapesten vasárnap és hétfőn tartott ülésezéséről. Megemlítette, hogy az ülésen részt vettek a városok országgyűlési képviselői közül is többen, igy Szterényi József volt államtitkár, Lukács György volt közoktatásügyi miniszter, Vázsonyi Vilmos, Heltai Ferenc, Szentpáli Jenő, Antal Géza, kik nem csak egyszerű hallgatókként jelentek meg, hanem a felmerült vitákban is élénk részt vettek s általában a városok iránti érdeklődésüknek számos tanújelét adták; ami annál örvendetesebb jelenség, mert eddigelé a városok csak igen kis mértékben tudták felébreszteni épen a törvényhozók érdeklődését. A tárgysorozat első pontja az uj építkezési szabályrendelet ügye volt. Szabolcsvarmegye több rendbeli módosítást kívánt a szabályrendeleten. A közgyűlés a szakosztályok javaslatához képest a módosítások legnagyobb részét magáévá tette; néhány módosítást azonban nem fogadhatott el, miért is ezek ellen felebbezéssel élt, illetőleg jóváhagyóul vette tudomásul, hogy a felebbezést a polgármester a Szakosztályok vélemény szerint már beadta. A másfélmilliós folyószámla hitel kiegyenlítésére felveendő kötelezvényeket a közgyűlés elfogadta s azok aláírására a polgármestert felhatalmazta. Tudomásul vette a közgyűlés az elhagyott gyermekek segélyalapjának 1911. évi zárószámadását jóváhagyó vármegyei határozatot s elfogadta hozzászólás nélkül az erdőüzemterv megváltoztatására vonatkozó javaslatot, melyet lapunk más helyén ismertstünk. Megérdemelt erdeklődést keltett a debreceni kereskedelmi és iparkamara kettéosztására vonatkozó szakosztályi és tanácsi javaslat, mellyel szintén küiön foglalkozunk. A tárgyalás során Führer Mihály képviselőtestületi tag azt a kiegészítő indítványt tette, hogy a város ajánljon fel a létesítendő karaara számára liz évre ingyenes helyiséget. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács és a szakosztályok javaslatát a kiegészítő indítvánnyal együtt és ehhez képest megbízta a polgármestert, hogy a megindokolt felterjesztést a kereskedelemügyi miniszter úrhoz adja be; kérje fel a vármegyét is a mozgalomhoz való csatlakozásra, valamint keresse meg hasonló célból Ung, Bereg és Ugocsa vármegyéket, továbbá Ungvár, Munkács és Beregszász városokat. A rendőrkapitányi hivatal előterjesztésére egyhangúlag elhatározta a képviselőtet, hogy a baromfi piac az eddigi helyről a Vay Ádám utcára helyeztesséjc át. A polgári iskolák tanerőinek illetményeiről szóló szabályzatot a közgyűlés a községi iskolaszékhez tette vissza módosítás végett. A Füredi Testvérek zeneiskolájának 600 korona segélyt szavazott meg, azzal a feltétellel, hogy 5 tandíjmentes helyre a város jelöl ki növendékeket. A kerelmezett 7-ik gyógyszertár ügyében beérkezett kérvényekre az egészségügyi bizottság javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy miután a legutóbbi elutasított kérelmezés óta 5 év még nem telt el és semmi olyan rendkívüli körülmény nem jött közbe, ami az uj gyógyszertár létesítését a fennálló gyógyszertárak veszélyeztetése nélkül indokolttá tenné, a kérelmeket érdemleges tárgyalás alá sem veszi. Még néhány kisebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés fel öt órára véget ért. .á. jövedelmi adóról. A jövő év elsejétől a mai általános pótadó helyébe, a valóságos személyes jövedelemadó lép. A jövedelmi adóról s annak alaki és anyagi jogszabályáról részletesen beszámolni e helyen nem áll módunkban, azt a gyakorlat fogja majd megismertetni s még is tekintve azt a nagy átalakulást, melyet az uj adórendszer pénzügyi közigazgatásunkban előidéz, szűkségesnek tartjuk, hogy e kérdéssel foglalkozzunk. Az 1909. évi tőrvények között mint egy egészen uj adó, jelentkezik a jövedelem adó. Jövedelem adó tárgyat, tehát adóköteles jövedelmet képez az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli, vagy értékkel biró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen birt lakásnak haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fennmaradó része alkotja a tiszta jövedelmet. A törvény 9—23. §-aiban felsorolja taxatíve is az adóköteles jövedelmet s igy a jövedelem adótárgyát minden kétséget kizáró részletességgel állapítja meg. A jövedelem adónak sajátossága, hogy az adókötelezettség megállapításánál elsősorban a személyi szempontok lépnek előtérbe, a tárgyi körülmények pedig csak másodsorban vétetnek figyelembe. Jövedelem adó alanyai ugyanis csak azok lehetnek, akik az állam hatalmi körébe tartoznak, vagy az állam területén huzamosabb ideig tartózkodnak s a belföldről származó jövedelemmel birnak. Alanyai továbbá a természetes személyeken kivül a jogi személyek is a jövedelem adónak. mert abból indult ki a törvényhozás, hogy a mai általános jövedelmi pótadó mindenkit terhel; minthogy pedig jelen jövedelmi adó az általános jövedelmi potadó helyébe lép, ennél fogva azt ugy a fizikai, mint a jogi személyre kiterjeszteni kellett. Személyi szempontok érvényesülnek a jövedelmi adónál, mert ameddig az általános jövedelmi pótadónál csak az ingatlanra bekebelezett terhek vétettek figyelembe, addig a jövedelmi adónál levonhatók, illetve levonandok, a személyi terhek is mint az adóköteles által fizetendő adóssági kamatok, haszonbérek (lakásra eső bér kivételével) és egyéb maganjogi cimen alapuló terhek is. Hogy kik fizetnek jövedelemadót, röviden a következőkben sorolhatók fel. Azok kik eddig I. oszt. kereseti vagy IV. oszt. kereseti adót fizettek, ezentúl jövedelem adót fognak fizetni. Előbbiekhez tartoznak a kézművesek, segédek stb., az utóbbiakhoz a magán vagy közszolgálatban állók járandóságaik alapján. A szolgálati viszonyból származó és jövedelemadó alá kerülő járandóságok : a fizetés,, dij, tiszteletdíj, lakpénz, pótlék, korpótlék, működési pótlék, jutalom vagy más cimen járó állandó illetmény, továbbá a jutalék, részesedési járulék, napidij vagy más változó természetű járandóság, valamint a természetben adott lakás értéke is hozzáadatik a jövedelemadó alapjához. A szolgálati kiadással, például ulazással egybekötött járandóságok adómentesek, azonban csak azon részük, mely a tényleges kiadás fedezetéül szolgál. Jövedelemadót fizetnek tehát: 1. a magyar állampolgárok, összes jövedelmeik után, ha a magyar szent korona országainak területén laknak, vagy itt rendes lakásuk van; 2. a külföldön lakó magyar állampolgárok a magyar szent korona országainak területéről származó jövedelmeik után; 3. a külföldiek, ha a magyar szent korona országaiban laknak, vagy legalább egy évig egyfolytában itt tartózkodnak avagy ha csupán jövedelemszerzés céljából tartózkodnak itt, összes jövedelmeik után; i. a 3. pont alá nem tartozó minden külföldi a magyar szent korona országainak területéről folyó azou jövedelmére nézve, mely állami pénztárból húzott szolgálati illetményekből vagy nyugellátásból, ingatlanból és az ezekkel összekötött jogokból, az általános kereseti adó tárgyát képező haszonhajtó foglalkozásból, végre belföldi ingatlanokra jelzálogilag bekebelezett követelésekből és iparüzletek, gyogytárak, jogok stb. után fizetett haszonbérekből származik; 5 a nyilvános számadású vállalatok, közúti és helyiérdekű vasutak és takarékpénztárak ; ha belföldiek összes jövedelmeik, ha pedig külföldiek a belföldön szerzett jövedelmeik után. Az adóköteles kereseti alapot képezi, az adókivetés évét megelőző évből származó tiszta jövedelem. Még pedig az adókivetés évét megelőző üzleti év tiszta jövedelme. Ha tehát az üzleti év, a naptári évvel nem esik össze, a kivetés nem az előző naptári év, hanem az előző üzleti évre történik. A tőrvény taxatíve felsorolja az adómentesnek nyilvánítóit jövedelmet is, azon esetre azonban ha a jövedelemadó fizetésre kötelezettnek, adómentesnek nyilvánított jövedelmén kivül más adóköteles jövedelme is van, a jövedelem adó, az adómentes és adóköteles jövedelem együttes összege alapján állapítandó meg, de abból az adóköteles jövedelemre eső arányos rész irható elő. Például: Egy Nyíregyházán állomásozó huszárőrnagy szolgálati járandósága 5200 korona. Magán vagyonból s házassági óvadékból eredő jövedelme 3000 korona, összes jövedelme tehát 8200 korona. Ez utáo a jövedelmi adó tétele 812 korona lenne, mi egy részben adómentes. Ka?4e§osyi ajáidékil ékszer, óra,ezüstnemfiek és brilliáns áruk legnagyobb választékban csakis REICH ARNOLD pazar berendezésű uj ékszerüzletében található, ss Nyíregyháza, Rákócziutca 1. szám, Takarók-palota.