Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-11-17 / 46. szám

SyiregyMza, 1912. IIIIII. éYfolyam, 46, szám. vasárnap, november 17. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. &55z»tési feliételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó • fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Jk „SzaboEcsvármegyei Tanítók Otthona." A szabolesvármegyei általános tanítóegyesület ez évi rendes közgyűlésének kétségkívül egyik legfontosabb ténye a .„Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona" megalapítása volt. Messze jövőre kiható üdvös intézménynek vetette meg az alapját ezzel a vármegyebeli tanítóság, azaz hogy a vármegyebeli tanítóságnak az általános tanítóegyesületbe tömörült része. Mert őszinte sajnálattal kell megemlítenünk e helyütt is azt a szomorú tényt, hogy a vármegyei általános tanítói egyesületben még mindig nincsenek együtt a vármegyebeli tanitók valamennyien; sőt a fele sem. A megalakult .Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona

8 olyan fontos célok megvalósítását tűzte ki vármegyénk tanítósága elé, amelyeknek haszna első sorban ugyan a tanitóságra hárul, de végeredményében a vármegye egész lakosságára is kiterjed. Az elfogadott alapszabályok a következőkben körvonalozzák az Otthon célját; a tanítókban a kartársi szeretet ápolása és fejlesztése; szakismeretek és az általános műveltséghez tartozó ismeretek nyújtása, illetve bővítése; gyermektanulmányok gyűjtése, megvitatása s ezzel kap' csolatban az elemi népiskola nevelő hatásának fejlesztése; a vármegye lakosságának tanulmányozása ugy szellemi, mint erkölcsi tekintetben s a felfedezett hibák és bajok orvoslása iránti lépések megtétele ; a tanitók részére nemes szórakozások nyújtása; a lanyai és vidéki tanitók részére az egyesület székhelyén kellemes tartózkodást biztosító otthon létesítése; az arra szoruló tanitók és azok családjainak anyagi segítése; a vidéki tagok gyermekei részére internátus létesítése; stb. Az Otthon-egyesület céljai megvalósításának érdekében a választmányon kivül külön bizottságokat, osztályokat alakit, dalkört és zenekart szervez, könyvtárt létesít; a tagok munkásságának fokozására pályatételeket tűz ki; felolvasásokat rendez és egyik legfőbb céljául tűzte ki, hogy mihelyest az ehhez szükséges anyagi eszközök rendelkezésére állanak, Nyíregyházán saját épületet emel megfelelő berendezéssel, mely a „Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona" feliratot fogja viselni homlokán. Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályok szerint a paedagógiai, gyermekvédelmi és gyermektanulmányi szakosztály egyfelől a szülők közreműködését is bevonja az egyesület működésébe a tartandó szülői értekezletek utján, másfelől szoros összeköttetést szándékozik fenntartani a Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesülettel, melyuek ekként egyik leghivatottabb támogatója leend. A néprajzi és gazdasági szakosztály gyűjteni fogja a népszokások, babonák, tájszavak, szólásmódok néprajzi és nyelvtudományi adatait s állandó össszeköttetést fog fenntartani a Magyar Nyelvtudományi Társasággal, a Néprajzi Társasággal, valamint a Szabolcsvármegyei Muzeummal; gazdasági irányú felolvasások és gyakorlati útmutatások átal pedig a néppel tart fenn szoros összeköttetést, ez irányú nevelő hatását ekként a népre is kiterjesztvén. Mindezekből látható, hogy a megalakult „Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona" egyesület nem csupán a tanitók érdekeit van hivatva szolgálni, hanem széles körű társadalmi tevékenységre vállalkozik. Csak a legnagyobb elismerés és köszönet hangján emlékezhetünk meg erről a vállalkozásról. Néptanítóink különben is az egész nemzet egyik legfontosabb feladatának megoldására vannak hivatva : a jövő megalapozására! Az ő kezükben van letéve az egész jövő nemzedék. Az 8 oktató és nevelő munkásságuktól függ a nemzet jövendője. Rajtuk és az 8 munkájukon és annak eredményén fordul meg az, hogy hazánk jövő nemzedéke minő tudással és képzettséggel megy ki az életbe a reá váró feladatok elé. S ime most ez a lelkes, szégyenletesen javadalmazott tanítóság a saját anyagi gondjai és bajai mellett arra vállalkozik, hogy köteles tennivalóin kivül még ilyen széleskörű, általános érdekű társadalmi tevékenységet fejtsen ki. Igaz, hogy az Otthon magának a taErzsébet királyné vencsellői szobránál. Venesellőn, 1912. október 15. Ködös, ónos idő van odakint. Fázom. Hideg borzongás fut végig tagjaimon ; menekülök a meleg szobába, mert jól esik a kandalló tüzénél melegedni. Szikrák szállnak ki a tüzes parázsból ; lelkemben gondolatszikrák gyúlnak ki s fenyőknél messze, távolba, a múltba kalandozom . . . Eszembe jut gyermekkorom, a soha vissza nem térő diákkor. — November volt akkor is. Az időjárás bizonyára ez idő tájt is annyira elnehezült, mint most. S mi kis diákok vígan róttuk a sarat. Örvendeztünk Erzsebet királyné névnapján élvezett vakációnak. Ünnepi hangulatba léptük át a templom kapuját a jó piarista tanárok vezetése alatt. Hosszú, tömött sorban, mindannyian mint hadipródok alltunk fel a hajóban. Az orgona búgott, az egyház szolgája kiterjesztett karokkal fohászkodott s fantáziám megelevenedett, láttam a királyi trónt, rajta a Nagyasszonyt, kiért imádkozni jöttünk ide. Glóriás fényben képzeltem őt, kit hódolva tisztel és szeret a magyar. Multak az évek. A kis diákból vágyakkal, érzésekkel teli ifjú lettem. Lelki s?emeim elé újból varázslódott a fényes alak, de már mint szenvedő, küzdő anya, ki idegen tájon keres enyhet sebére, a korfui Achilleoűt választva otthonul, hogy a világtól elzárva, déli napfényben, a tenger zugásában füröszsze, gyógyítsa beteg szivét. Nyugtalan, pihenni nem tudó vágya a festői merész hegyekkel, pompás tóval ékeskedő Genf felé viszi. Jaj! Itt utóiéri tragikus sorsa. Luccheni gyilkos tőre kioltja életét, melyet saját testével lett volna kész megvédeni az egész nemzet, saját vérével megváltani a jelen számára. Jól sejtette, hogy a fényes meteor lehullása fényének gyengülése. Emléke azonban él, mert a hallhatatlanok díszes sorában van helye s a mindent feledtető idő sem törölte ki nemzete szivéből. Titkosan pergő könnyek visszasírják őt. Áldott lekök sugalmát kővotték az előkelő gróf Dessewffy Miklós és a fenkölt szellemű grófné, amikor a szerető gonddal kezelt vencsellői parkjuk pálma és rózsaligetében elhelyezték Erzsébet királynénk márvány mellszobrát. Szent, minden salaktól ment, csak magyar ember előtt érthető érzés szülte a gondolatot: márványba vésve látni, fájdalmas arcát sz:emlélni annak, kinek csodás alakja az igazak em lékébe bevésődött, elragadni valamit a mulandóságból a halhatatlanság részére, tisztelni szoborban azt, ki ma a fényes honba elköltözött. A nemes grófné finom, művészi lelke az eszme megörökítésére alkotót keresett, akiben van energia artisztikusan megmintázni a nagy királyné egyéniségét. A szükséges kvalitásokat a pozsonyi Erzsébet szobor megteremtőjében, Riegelében fedezte fel. Biegele, ki befejezé tanulmányait Rómában, mint fraknói ház lakója végezte be, kész örömmel vállalta el a megbízást. Ambíciójának javát vitte munkájába, hogy a magas igényeket kielégítse. Riegele a várakozásnak megfelelt. Alkotása beszélő történelem ; élet az élettelen márványon érzés a hideg mintázaton. A királyné trónusán, körülvéve hódolóitól, hü alattvalóitó 1, virágaitól, pálmáitól, kedvelt fáitól; körül hordozta tekintetét s megismerte régi ismerőseit. Hallgatta kedvenc muzsikáját, a csicsergő madárkák zenéjét, melyek hangossá tették az uj Achileon szent csendjét. Majd megjelent a kastély úrnője, a boldogult csillagkeresztes hölgye, oldalán a nemes gróffal .. . könnyekben áldoztak emlékének s nesztelenül léptek el szine előtt, hogy ne zavarják a szenvedő csendes álmát. S a nép egyszerű fiai, belső ösztönüket követve, a jó királyné hívogató tiszta, dallamos hangját megértve, Erzsébet hónapjában, november 3-án hatalmas körmenetté alakulva, A Átmeneti és téli kabátokat valódi MF" angol szövetekből késeit 1 Diiateitteiben folyton íáltozatos ujdonságok! Kerekes Fái utóda Nyíregyháza. Telefon 197.