Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-11-17 / 46. szám

286 44-ik szám. jfltomÉk 1912. november 3. nitóságnak az érdekeit is szolgálni fogja. De hiszen a tanítóság saját érdeke is mindnyájunk érdeke! Valamennyiünknek érdeke az, hogy tanítóink sorsa javíttas­sék! Nem csak azért, mert „a munkás méltó az ó' bérére", hanem azért, hogy gyermekeink oktatása, nevelése az anyagi gondoktól és aggodalmaktól lehetőleg mentes kezekbe legyen letéve! Akkor is támogatnunk kellene tehát a vármegyénk­ben tanítóság törekvését a saját Otthon megalapítása körül, ha az kizárólag csak a tanítóság érdekeit szolgálná. . Ámde, miként a fentebbi ismertetés­ből látjuk, az Otthon működését ki fogja terjeszteni olyan kérdésekre is, melyek messze meghaladják a tanitók saját érde­keit. Ezek a kérdések egyetemesek, álta­lánosak, mindannyiunkat közelről és köz­vetlenül érdekelnek. Mindannyiunkat kö­zelről érdekel már az is, ha tanítóink arra törekszenek, hogy egymás között a kartársi szeretetet és egyetértést ápolják. Még közvetlenebbül érdekel mindnyájunkat az, ha tanítóink saját szakismereteiknek és általános műveltségüknek fejlesztésén munkálkodnak, mert hiszen mennél ta­nultabb és műveltebb tanítóság foglalko­zik gyermekeinkkel, annál eredményesebb az ő tanítói működésük. A gyermektanul­mányi kérdések, az iskolák nevelő hatá­sának fejlesztése, a vármegye lakosságá­nak szellemi és erkölcsi tekintetben való tanulmányozása, amikre a tanítóság egye­nesen a legalkalmasabb, s mindezen ta­nulmányok alapján a szükségeseknek mutatkozó intézkedések megtételének kez­deményezése meg egyenesen olyan ma­gasztos célok, melyeknek előmozdítása érdekében valósággal mindenkinek kezet kelt fognia tanítóinkkal, hogy mindezeket mennél jobban és mennél tökéletesebben oldhassák meg. zászlóerdővel vonultak fel, letették hódolatuk koszorúját a nagy halott márványszobránál. A nagy, impozás közönség éneke, a szavalók rezgő refrénjei, Tóth Gyula főjegyző sziveket megin­dító ünnepi beszéde, a kath. dalárda éneke mind összefolytak egy nagy egészben, mint a festő művész ecsete alatt a vászonra festett sok alak egy eszme szolgálatában. Emlékezetem szines üvegén még most is látom a festői menetet, a gyermekek véget nem érő sorát, az erős férfiak táborát, a koszorúkat vivő hajadonokat, a nők nagy seregét papjaik­kal, az egész intelligenciával — elvegyülve a grófi párt. Lelkemben őröm gyul ki, mikor egy nagy táborban látok mindenkit. Nincs felekeze­tieskpdás, nincs rivalitas, egy eszme vezeti az embereket, egy csillag után indul a szép soka­dalom . . . A tüz tovább pattog a kályhában. A sötét­ség ráborult a tájra, már a járó-kelőket se lá­tom, csak lelkem muzsikáját hallgatom, figye­lem a tova rohanó, többé vissza nem térő, egymást kergető gondolatokat . . . Meggyújtom a mécsest. Munkámhoz fogok, felveszem az elejtett fonalat, folytatom, ahol elhagytam. Kezdődik a prózai, a mindennapi élet . . . Kopogtatnak. Megrezzenek, felkelek, foga­dom a beiépőt. Hallgatom panaszos ajkát, agyam tanácsok után kutat, tanácsokat ád s ő megvigasztalódva távozik. Vele érzek és szen vedek. Jöjjetek szenvedő testvérek! Erzsébet meg­tanított veletek érezni. Sl A megalajkult „Szabolcsvármegyei Ta­nitók Otthona" egyesület megalakulása után két fe!a3at előtt állunk. Az egyik az, hogy a vármegye vala­mennyi tanit íja lépjen be az egyesületbe! Ez vármegyéi k tanítóinak immár nemcsak a saját érdekük, hanem erkölcsi köteles­ségük is. a társadalomra és az illeté­vár. ület csak ugy lesz képes ki­megvalósitani, ha annak segítségére leszünk. Ez a elől az anyagiakban, másfelől désben nyilvánulhat meg és egnyílvánuljon. Az egyesü­.ó, pártoló és örökös tagjai A másik kes tényezők Az egye tűzött céljai mindannyian segítség egy a közreműkí kell, hogy n letnek alapi lehetnek nencsak tanitók, hanem mások és a testüle kell nemcsal hanem abb megvalósitá gitse mindenki, nyílik. Ismerve város közö ek, hatóságok is. Az egyesü­letet azonbai működésében támogatnunk anyagi hozzájárulásokkal, in is, hogy kitűzött céljai körül szíves készséggel se­amikor arra alkalma vármegyénk és Nyíregyháza íségének jóakaratát az ilyen közcélok megvalósítása körül, nem kétel­kedünk benne, hogy ezt a jóakaratot a „Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona" is teljes mértíkben élvezni fogja. A közigazgatási bizottság novemberi ülése. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön ülését gróf V lélelőtt tartotta meg rendes havi ay Tibor főispán elnőklésével. Jelen voltak Mikecz Dezső alispán, Fejér Imre tiszti főügyész, _ P ichy Gyula árvaszéki elnök, dr. Kauzsay Ödcn Il-od főjegyző. Nagy Imre, Dobos László és Ír. Mikecz László aljegyzők, dr. Dohnál Józs ;f tiszti főorvos, Sefcsik József kir. pénzügyigazi ató, Hangéi Károly kir. ügyész, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Pöppel Gyula kir. nüszaki tanácsos, Mihályi Imre törv. m. kir. állat Drvos, Meskó László, Szikszay Pál, Megyery Gé a, Lázár Kálmán, Somogyi Gyula és Haas Igrác bizottsági tagok. Főispár a bizottság tagjait szívélyesen üd­vözölve, az ülést VslO órakor nyitotta meer. Az alis jáni jelentést dr. Kauzsay Ödön II. főjegyző olvasta fel, melyben az alispán be­jelenti, hogy október 31-én több tisztviselő társával részt vett azon ünnepélyen, melyet a nagykállói járás közönsége Zoltán István járási főszolgabíró ez állásában való műkődésenek 25-ik évforlulója alkalmával rendezett. Október 22. és 26. napjaiban megtartatott a f. évben ki< pitendő vármegyei telefonhálózat be­járása, melp hálózatba ezen évben a dadai felső járásból Kenézlő, Viss, a dadai alsó járásból Tiszaeszlár, Prügy, Báj, Gsobaj, Tiszaladány, a tiszai járásból pedig Tornyospálcza, Kopócsapáti, Mezőladán: és Szabolcsbáka községek fognak bekapcsolt; tni. Bejele itette továbbá az alispán, hogy a belügyminiszter által lé fesit utt jogi és állam tudományi továbbképző tanfolyamra Mikecz István II-oi főjegyzőt és Olchváry Pál főszolga­bírót jelöli a ki. kik ezen tanfolyamon f. évi október 1-től 20 ikálg részt vettek. Fejér Imre tiszti fűgyész jelentése szerint a községeiben 15 fegyelmi ügy van folyamat­ban. Renc bírságolás 6 esetben fordult elő. Dohnál József tiszti főorvos je'entése sze­rint az eh íult október havában az egészségügyi viszonyok általában szokatlanul kedvezők voltak. A halálozi sok száma 1884. év óta, vagyis azóta, amióta S :abolcsvármegyében az egészségügyi statisztiká vezetik, még sohasem volt olyan alacsony, mint az elmúlt hóban Elhalt ugyanis október íavában 479 egyén, 237 fi, 242 nő. Ezek kőzi I 271 volt 7 éven alóli gyermek. A legfinomabb írancsía és am Piaci vizsgálatoknál több esetben történtek el­kobzások. Tőrvényszéki boncolás 8 .setben volt; Nyíregyházán marólúgot ivott gyermek, Tuzsé­ron, Rakamazon, Nyirlugoson agyonütött férfi, Büdszentmihályon vonat által elgázolt férfi, Oroson újszülött gyermek, Nagykálióban meg­mérgezett gyermekleány és Komoróban egy agyonvert asszony hulláján. Sefcsik József kir. pénzügyigazgató bejelen­tette, hogy Kurucz Bálint Kisvardáról Fehér­templomra áthelyezett kir. adótisztet a pénzügy­miniszter ismét visszahelyezte s ezzel kapcsola­tosan Krám József kisvárdai adótisztet a nyír­egyházi adóhivatalhoz helyezte át. Mihályi Ignác igazolványos altisztet a pénzügyminiszter iroda­tisztté nevezte ki. Közvetett adókban és egyéb címeken be­folyt 1912. október hóban 666.140 kor. 64 fill., 1911. október hóban 646.891 kor. 42 fill., 1912. január—október hóban 5.914,363 kor. 6 fill., 1911. január—október hóban 5 755,931 kor. 19 fill. Tehát a folyó évi október havának eredménye 19249 kor. 22 fillérrel, a f. év január—október havának eredménye pedig 158 431 kor. 87 fillérrel kedvezőbb, mint a megelőző év hasonló időszakának eredménye. Hangét Károly kir. ügyész jelentése szerint a kir. törvényszéki fogházban október 31-én a létszám a következő volt: jogerősen elitélt 72, felebbezés alatti 11, vizsgálati 26, összesen 109. Nemre nézve 93 fi, 16 nő. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő bejelen­tette, hogy az elmúlt hó folyaman az analfa­béta tanfolyam szervezése tárgyában tárgvalt Üjfehértó, Buj és Dombrád községben. Több iskolát megvizsgált. Bejelentette továbbá, hogy a vallás- és közokt. miniszter Schweiger József budapesti céget — miután mint magyar gyárt­mányt, de külföldön készített tanszereket szállí­tott — a szállítástól 5 évre kizárta. A mult évi tanévhez képest vármegyénk­ben az iskolák száma 12-vel szaporodott. Az államsegély 76339 koronával emelkedett, a tanitók száma 22 vei. A mindennapi tanköte­lesek közül több járt 1477 el. A nem igazolt félnapok száma apadt 15444-el, birság több hajtatott be 18S koronával, a be nem iratottak száma apadt 126§-el. Ily arányban haladva, remélhetőleg rövid idő alatt az összes tanköte­lesek beiskolázhatok lesznek. Föppel Gyula kir. műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöse bejelentette, hogy az állami, törvényhatósági és számos küzutak, valamint azok tartozékai megfelelő állapotban vannak, kivéve a még kiépítetlen útszakaszokat, emelyek az abnormáls időjárás miatt kedvezőt­len állapotba jutottak. Az államosítandó debreczen—tokaji közút épitési munkái folyamatban vannak, azonban az időjárás és munkaerő hiánya miatt csak lassan haladnak előre. Mihályi Imre törvényhatósági kir. állatorvos bejelentette, hogy az állategészségügyi viszonyos Szabolcsvármegye területén október hónapban kielégítők voltak, amennyiben ragadós állati be­tegségek csak szórványosan fordultak elő és súlyosabb veszteségeket vagy forgalmi korláto­zásokat nem okoztak. Ezután több kisebb fontosságú ügyet tár­gyalt le a közigazgalási bizottság. Az általános kereseti adóról. A kereseti adó mai négy osztálya egy ön­álló adónemmé tömörül, ez az adónem az álta­lános kereseti adó, mely egyszersmind magában foglalja a magánkézen lévő bányavállalatok adóját is. Az általános kereseti adó, adózás alá von minden keresetet, mely ipari vagy üzleti tevé­kenységből, kereskedésből, szellemi foglalkozás­ból származik, — látnivaló tehát, hogy ezen adót majdnem kizárólag azok fogják fizetni, kik eddig III. osztályú kereseti adóval voltak megterhelve, valamint azok, kik ipari foglalko­zás után voltak I. osztályú kereseti adóval meg­erikái Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN 535—52—8

Next

/
Thumbnails
Contents