Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-17 / 11. szám

10-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. március 10. 3 Ha a hajdudorogi ajánlathoz képest a városnak egymagának kellene vállalnia a püs­pöki lakás, a kanonoki lakások megépítését, — ez az itteni telekértékek mellett igen nagy megterheltetést jelentene a városra nézve. Ámde itt megkönnyítette a város feladatát a helybeli gör. kath. egyházközség, mely a kormánynak — a felállítandó püspökség részére — felajánlotta Bethlen-utca és Vármegyeház-utcai 840 G-öles szeglettelkén megépített emeletes házát, — ahol ugy a püspöki magánlakás, hivatalos helyisé­gek, mint a kanonoki lakások is elhelyezhetők. Ila ez épület és telek tehermentes volna, a városnak csupán papnevelöintézeti telekről kellene még gondoskodni. De mert a 300,000 korona értékű építkezést 250,000 korona ter­heli, — s mert a kormány a püspökség részére és a vallásalap javára csak tehermentesen fodadná el az ajánlatot, — mert hisz Hajdu­dorog is tehermentesen vállalta mindezek meg­épittetését, — kész a számítás, mely szerint 250,000 borona az az összeg, mit a városnak, ha a püspökséget őszintén kívánja, meg kell ajánlania. Ezen felül kell még a papnevelő­intézet telkét adni, — melyre igen alkalmasnak tartom a Károlyi-tér végén, a Károlyi-utca be­csatlakozásánál lekvő mintegy 500 •-öl terü­letü városi telket, mely •-ölenként 60 koro­nájával számítva 30,000 korona értéket kép­visel. Ha az ekként meghozott áldozatokat érté­keljük, a következő eredmény mutatkozik. A gör. katholikus egyház által felajánlott 840 D-öl, központias fekvésű telek minimális számítással is megér 100,000 koronát; a fel­építmény 300,000 korona építési költségeiből tehermentes 50,000 korona, — e kettő együtt 150,000 korona; a városnak 250,000 korona készpénzbeli ajánlata s a telek értéke együtt kitesz 280,000 koronát, — tehát a város és a gör. katholikus egyház együttes ajánlata 430,000 korona. Csupán az ügynek pénzügyi oldalával kívántam ez alkalommal fogl&lkozni, — mert hisz a püspökségnek és intézményeinek Nyír­egyházán felállításával járó nemzeti kulturális s közgazdasági nagy jelentőségét a képviselő­testület február 20-án tartott közgyűlésében már — meghozott határozatával kellőkép mél­tányolta s az különben is köztudomásu és kétségbevonhatatlan. Nyíregyháza, 1912. március hó 13-án. kiváló tisztelettel: Májerszky Béla kir. tanácsos, polgárme ster. A képviselőtestület ismételten kifejezést ad örömének a felett, hogy a magyar ajkú görög katholikusoknak évtizedekre visszamenő s az illetékes tényezők részéről hazafias buzgalom­mal támogatott ama óhajtásuk, hogy részükre egy magyar püspökség állittassék fel, végre a megvalósulás stádiumába jutott s igy nemsokára a magyarság egész egyeteme is egy oly intéz­ményt fog benne üdvözölhetni, mely a nemze­tiségieknek hódító útját megtöri. Egyértelmüleg örömmel látja a képviselő­j testület ama törekvéseket is, hogy az érdekelt egyházközségek legnagyobb része, nevezetesen a jelenlegi munkácsi gör. kath. püspöki egy­házmegye idecsatolandó 64 egyházközsége közül 48, tehát azoknak 3U-ed része, közöttük Buda­pest, Debreczen, Szatmár, Nagykároly, Sátor­aljaújhely, Nagykálló, Hajdúböszörmény, Nyír­egyházát óhajtják az uj gör. kath. magyar püspökség székhelyéül s ezen szabályszerűen és határozottan kifejezésre juttatott kívánsá­guknak az illetékes kormányokhoz leendő fel­terjesztése iránt intézkedéseket tettek. Teljes egyértelműséggel osztja a képviselő­testület azon indokokat, melyek a püspökségnek Nyíregyházán elhelyezését Hajdudoroggal szem­ben szükségessé teszik, mert hogy nincs és I nem lehet kétség az iránt, hogy Nyíregyháza a maga kulturális és közgazdasági fejlettségénél fogva sokkal inkább tudja nyújtani azon felté­teleket és garanciákat, melyek a felállítandó püspökségnek eredményes kormányzatához nél­külözhetetlenek. De mert a város nevében és megbízásában eljárt polgármester az illetékes kormányoknál lefolytatott tárgyalások alkalmával közvetlen meggyőződést szerzett arról, hogy a kétségtele­nül első rangú kulturális érdek mellett az anyagi hozzájárulás mérve nem játszik másod­rangú szerepet, a szakosztályoknak nagy több­sége (29-el 6 ellenében) ezen helyzettel szá­molva figyelembe vette azon anyagi áldozatokat, melyet Hajdudorog nagyközség a püspökségnek odahelyezése érdekében hozott s ez alapon ejtve meg számadásait, kimondja a képviselő­testület, hogy amennyiben az uj gör. kath. püspökség papnevelő és tanítóképző intézmé­nyeivel együtt Nyíregyházán, mint székhelyen állíttatnék fel, a szervezéssel járó költségekhez 250,000 koronát szavaz meg s a papnevelő intézet megépítése céljára a Károlyi-tér végén, a Károlyi-utca betorkolásánál fekvő 500 nöl területü városi telket ajánlja fel a felállítás terhét és kötelezettségét viselő m. kir. kormány, illetve a kezelése és rendelkezése alatt álló vallás alap javára . Megbízza a város polgármesterét, hogy ezen határozat kapcsán a m. kir. miniszter­elnökséghez és a m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumhoz a püspökség ide helyezése érdekében beterjesztett memorandum kiegészí­téséül, a város közönségének áldozatkészségéről tegyen jelentést. Megemlítjük itt röviden, hogy Hajdu­vármegyének csütörtökön tartott közgyű­lése — leginkább Balthazár Dezső ref. püspök felszólalásának a hatása alatt — állást foglalt az uj g. kath. magyar püs­pökségnek Nyíregyházán való elhelyezése ellen. Csütörtököt mondott azonban ez az állásfoglalás! Mert hiszen a debreczeni gör. kath. hitközség, mely egyhangúlag hozott hatá­rozattal mondotta ki, hogy az uj magyar püspökség székhelyéül Nyíregyházát kí­vánja, valamelyest illetékesebb tényező ebben a kérdésben, mint a mi ref. egy­házkerületünk egyébként nagy érdemű püspöke: dr. Baltazár Dezső. A felsoszabolcsi református egyházmegye lelkészegyesületi közgyűlése. A felsőszabolcsi ref. egyházmegye lelkész­egyesülete ez évi tavaszi közgyűlését márczius hó G-án tartotta meg Kisvárdán, Vas Mihály egyesületi elnök s esperes úr vezetése alatt, melyen az egyesület lelkészi tagjai közül 35-en jelentek meg, a világi tagok közül pedig — amiről jól eső érzéssel teszünk bizonyságot most is — Jármy Miklós e. m. gondnok úr vett nagy elismerésre méltó, tevékeny részt tanács­kozásainkban, az egyház szellemi és anyagi érdekeit szolgáló munkálkodásunkban. A gyűlés termében összegyűlvén, felhangzott ajkunkról az ének: „Jövel Szent Lélek Ur Is­ten" .... ,És ne légyen több más senki, ha­nem Krisztus, kiben kell bizni.* Ez ének el­hangzása után Cseh Zoltán fényeslitkei lelkész imája vitte közelebb lelkünket a minden áldások kútfejéhez, kinek segedelmét kérvén az ő nevében megkezdett munkálkodásunkra, hála telt szívvel buzogtuk mindnyájan : .Dicséret, dicsőség, ég s főid Istenének" ! talált morzsán. De ti nem Ti meggyilkoljátok egymást. Azt hiszitek, sokan vagytok s morzsa nem jut mindenkinek? Balga emberek! Sokan soha sem lesztek. Mig egy csecsemő születik, addig egy más életfáklya kialszik. Mig egy lény táplálékot ker>.s, a másik megszűnt keresni. S az enyészet nem tart meg semmit magának. Az anyag mindég egy Minden mindené. Ha tizen vagy tízezer milliomon lakjátok a Földet s őt napig vagy ötszáz évig élnétek: helyzete­tek nem változnék. Az arány ugyanaz. Ki fog kétségbeesni közületek afölött, hogy a méhek vsgy pillangók elszaporodván, nem találnak többé mézet az erdők, mezők virágaiban ? Néz­zetek körül ! A Föld mindenütt előadja kincseit, az állatok mindenütt engedelmeskedni fognak nektek, a fák megtermik az ízes gyümölcsöt. Mirdenütt verőfényben úszhattok és szabadon élhettek. Dobjátok el tehát fegyvereiteket, vagy szegezzétek zsarnokaitok mellének. A trónokat dőntsétek le, hordjátok ki a piacra s égessétek meg! Éljetek békében, szeressétek egymást, szemléljétek embertársaitok arcán a testvéri vo­nást, legyetek boldogok" ! — Micsoda ! Kiáltottak fel a papok és a császárok. Forog a Föld és vele mi is forgunk fejjel lefelé és lábbal fölfelé? Nincs menyország és angyalok, sem pokol és ördögök ? Mi lesz akkor a papsággal ? A katona dobja el fegy­verét s ellenségét ölelje keblére ? Mi szűkség akkor a császárokra? De hisz' ez őrültség! Mondták egyetértve. Ezek az új próféták isten­től elrúgaszkodott gonosztevők, latrok, zsivá­nyok. eretnekek. Tanításuk istentagadás, lází­tás, izgatás, mely vallást, állami rendet, szent­séget és fölséget sért! Meg kell égetni őket műveikkel együtt ! Kerékbe kell őket törni, ka­róba húzni, felnégyelni, agyonlőni! És azonnal megalakult Rómában a pápa elnöklete alatt az index-congregalio. A „lázító* műveket elkobozták, meganathémázták és ün­nepélyesen megégették. (Egy cath. paptól olvas­tam költeményeket, melyben a szerző Luthert a földön akasztófaval, a másvilágon „sistergő" tüzes pokollal fenyegeti. Csoda, hogy Luther mindettől nem ijedt meg.) A császárok pedig megalakították minden országban az inquisitiot s az országos hivatalok közzé felvették a hóhérságot. A Főid külőmbőző pontjain máglyák lán­goltak fel, vérpadok ácsoltattak, hóhérbárdok villogtak, fegyverek dörögtek. Vértanúk halál­hörgése és zsarnokok kacagása tölté be a le­vegőt. A népek szolgacsordája pedig lelkesülten üvölté: — O Roma, te moriar ! — Salve caesar, mórit uri te salutant! Midőn az Isten ismét a Főidre pillantott, most már elszörnyedt a látottakon. Sohasem tér tehát az ember öntudatra ? Mondá szomo­rúan. Szégyenemre él ez a faj a Földön ! Hozzá hasonló ostoba, vérszopó fenevad nincs több a csillagzatokon. És az Úr ismét kinyújtá végzetes bal kezét, hogy elpusztítsa a Főidet. E pillanatban zengő zsolozsma harsant föl: „Bies hvae, Dies illa, Solvet seclum In favilla* ! Az öreg angyalok serege énekelve állt az Ür előtt. — Ti azért jöttetek fiaim, — úgy-e — szólt az Úr szelíden, hogy a főidért könyörög­jetek? Hát hadd hallom, mit tudtok felhozni a Föld s a bűnös emberiség védelmére ? ! Erre előlépett az angya'ok seregéből egy tisztes ősz s nyugodtan megállt az Úr előtt. — Te vagy az, fiam! Hugó Viktor, a „Nyomoi ultak" szerzője. Hát csak add elő mon­dókáidat. Mondá az Úr jóságos mosollyal. — Uram, teremtő Isten ! Szólt az idvezűlt. Kérünk, ne pusztitds el a Főidet! Sok, nagyon sok bűne van. mely az erénnyel szemben a mérleget lebillenti, de ha az erény semmit sem nyomna is előtted az igazság mérlegén, akkor is arra kérnéDk, hogy kegyelmezz a Főidnek és az emberiségnek. Egyik angyaltársam, a dicső Petőfi Sándor mondá : „Ha a szőlőszemnek egy nyár kell, hogy megérjék, mennyi időre van szüksége a Földnek, e nagy gyümölcsnek, a mig megérik ?! A szőlőszemet a napsugarak, a Földet az emberi lelkek sugara érleli. Minden nagy lélek egy-egy napsugár*. A Föld — Úraro — Tavaszi idényre a legújabb már megérkeztek. Szőrme árak az idény előrehaladottságánál fogta mélyen Iesíálli­legnagyobb választékban tott árban kaphatok női ruhadíszek Mn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129, 653-23-51

Next

/
Thumbnails
Contents