Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-25 / 8. szám

Myiregyli áza, 1912. mm évfolyam, 8. szám. vasárnap, február 25 A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. £ttflz«i«si feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TBR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. •W Hátralékos előfizetőink ré­szére postatakarékpénztári befizetési lapokat küldünk, amelyeken portómentesen fizethetik be az előfizetési dijakat. A g. kath. magyar püspökség. A székhely kérdése. Nyíregyháza város képviselőtestületé­nek, a város jövendőbeli fejlődése bizta­tóan nagy perspektívája szempontjából aligha volt még valaha alkalma arra, hogy olyan nagy jelentőségű kérdésben, mint a római szentszék által immáron engedélyezett görög katholikus magyar püspökség székhelyének Nyíregyházán való megállapításának a kérdése — szavát hal lassa és határozzon. Mi azt hittük, hogy az e héten kedden délután megtartott képviselőtestületi köz­gyűlésen, ahol ez a — minden városi közdolgaink fölött fő fontosságú kér­dés első ízben most tárgyalás alá keiült, azt hittük, hogy a képviselőtestü­let — áldozatkészségének már eleve való kijelentésével — hazafias érzéssel s a város e kérdéshez fűződő nagy erkölcsi és anyagi érdekeinek fölismerésével ki fogja fejezni osztatlan kívánságát, misze­rint az uj g. kath. magyar püspökség itt Nyíregyházán annak a Szabolcsvármegyének a székhelyén állíttassák fel, amely vár­megye színmagyar g. kath. egyházközségei a jövendőbeli magyar püspökség funda­mentális alapját képviselik s legalább is tekintélyes küldöttséget meneszt a kor­mányhoz; fölkérvén a támogatásra s a küldöttségben való részvételre s annak vezetésére a vármegye főispánját, alispán­ját, törvényhatósági bizottságának leg­tekintélyesebb lagjait, ugy állván a dolog, hogy ennek a magyar püspökségnek Nyír­egyházán való székhelyesitése a várme­gyéneK is, nemcsak székhelyével való érdekei közössége szerint, de egyébként is szintén fontos érdeke. E helyett azonban egy közönségesen szürke javaslat alapján, minden hozzá­szólás nélkül, mintha csak pótvásár enge­délyezéséről, vagy sertés-zárlat feloldásá­nak kieszközleséről lett volna szó — — — egyszerűen megbízta a képviselőtestü­let a polgármestert, hogy az ügyben jár­jon el és tegyen javaslatot. Azt kell hinnünk, hogy a képviselő­testület nem volt tisztában azzal, hogy tulajdonképen miről van szó s ebben a tájékozatlanságában nem ismerte föl, hogy az uj g. kath. püspökség székhelyének Nyíregyházán való szervezése a magyar­ság egy erős és hatalmas intézmé­nyének exponált központjává tenné Nyíregyházát. Hiszen a magyar görög katholikus püspökség felállításának első hírére már az oláh és szláv g k. egy­házmegyék valósággal megrökönyödtek s az összes g. k. oláh egyházmegyék már idáig is tiltakozásukat fejezték ki Rómá­ban, ezután pedig zsinatilag akarnak ki­fejezést adni tiltakozásuknak, hogy tőlük akár csak egy hitközség is a magyar püspökséghez csatoltassék. Ez az ellen­séges mozgolódás mutatja meg leginkább, hogy milyen nagy nemzeti érdekek fűződ­nek az uj magyar g. kath. püspökség szervezéséhez és mutatja azt is, hogy ahol ennek a magyar püspökségnek a székhelye lesz, az a város hatalmas köz­pontjává válik egy magyar áramlásnak, melynek ereje körülbelől 120 g. kath. anyaegyház, legalább még egyszer annyi fiókegyház óriási területén fogja a magyar hitélet és a magyar kultura zászlaját diadalmasan lobogtatni. A mi igen jó forrásból nyert értesü­lésünk szerint Nyíregyháza városának nagyon kedvezőek ez idő szerint a kilá­tásai arra, hogy az uj magyar püspökség székhelyének kijelölésénél a mérleg az ő javára dőljön el, mert hiszen Hajdudorog­gal szemben, bár milyen nagy elismerés is illetheti meg e nemes hajdú várost a magyar g. k. püspökség kivívásának mun­kájában s bármilyen messzemenő áldozat­készség megajánlásában járt is elől, Nyír­egyháza városának kulturális fejlődöttsége, az a körülmény, hogy az uj püspökség színmagyar g. kath. hitközségeinek java­része Szabolcsvármegye területén van, e város közlekedési berendezettsége és sok Tragédia után. Egy ügyvéd barátom irodai ablakában világosságot láttam esle félkilenckor s mivel ez a kuriózum nem érdekelt kevésbüé, mint a Madarász harmadik felvonása, melybe menni akartam, felkocogtam hozzá. Igen érdekes ember, amolyan szárazföldi foka, ami alatt azt értem, hogy voltaképpen egészen más életre teremtette az Isten, mint amilyet valóban élt. Elég közömbösen fogadott, ami megnyugtatott aziránt, hogy nem igen zavarom valami fontos dologban. Én: Mi lelt ? Ugy tudtam eddig, hogy az ügyvédi napi munka olyan, mint a zsemlye. Mindig kerek, sohasem több, sohasem kevesebb. Ó: Ugy is van, hat óránál többet sohasem dolgozom, de annyit mindig. S mivel ma dél­után csak másfél órát voltam az irodában, tehát a zsemlyém nem volna kerek, ha a többit most nem pótolnám. Én: Sürgős a dolog ? ő: Éppenséggel nem, csak ma meg kell lennie. Én: Akkor nem zavarlak. ő : Ne légy bárgyú. Akár most lopok veled egy félórát, s azután dolgozom, akár most sietek nyakra-főre vele s azután ütöm agyon az éjszakámat, tökéletesen mindegy. Egy ellen­iratot csinálok egy elég érdekes pörben, holnap van a terminusa. Elmondjam, miről van szó ? Igen érdekes. Én : Köszönöm. Amit ti ügyvédek érdekes­nek találtok, rendesen olyan, mint az asszony érdekes állapotban. Azért mondják érdekesnek, mivel olyankor a legkevésbbé sem az. Inkább mond meg, miért voltál ma irodakerülő ? Nálad ez ritkaság. ő: Bizony az, s ha megesik, van rá ok. Én: Nos, az ok ? Ő : Egy kicsit tőnkre kellett mennem. En: Te? Ő: Én. Ne félj, ha szükséged van pénzre, adok annyit, amennyi tetszik ; ha nem fizetsz, természetesen beperellek. Hanem az életem, vagy — hogy is mondjátok ti firkászok azt — a boldogságom tönkrement. Én: A boldogságod ? Hát te is olyan ér­zelgős ember vagy, hogy boldogságot tartogattál? Ő: Elismerem, hogy meglepő, de ugy van. S tudod mióta tartogattam ? Öt év óta. S tudod, mennyi idő alatt vesztettem el? Öt perc alatt: S tudod, mennyi időre vesztettem el? Örökre. Én : És mikor ? Ő: Egy órával ezelőtt. Én: Engedj meg, egy veszteségért, mely után egy órával elleniratot tudsz fogalmazni, nem igen sajnállak. Izgatottan csapolt az asztalra, aztán ism ct összeszedte magát. Ő: Ez persze nektek, firkászoknak, akis élet után dolgoztok, azaz csirkeésszel és be­kötött szemmel, képtelenség. Ti ugy tudjátok az életet, hogy a tragédia hőse vagy a szeme­tek előtt hal meg, vagy az ötödik felvonás végén a függöny a fejére szakad s ezzel vége. Mit gondolsz, az a hős, aki nem függöny mögött ágál, mit csinál az ötödik felvonás után? No de bagyjuk, elmondom neked a dolgot, elég ostoba, hogy érdekeljen. Én: Rajta. Ő: De aztán, amit nem mondok, azt is értsd meg. Tudod, hogy nem vagyok érzelgős ember, sem szoknyahős, sem ábrándozni nem tudok. Száraz ember vagyok; ahogy ti mond­játok : prózai. No hát, ne higyjetek a száraz, prózai embereknek, a költői lelkek kijambu­szozzák, vagy kijajgatják magukat, a boldogok! A magamfajta rideg fráter kapja a csibukját, nyúzza a kliensét és végül szó nélkül fölfordul. De hát röviden : Öt év óta szerelmes vagyok. Egyetlen tárgyalást sem mulasztottam el, egyet­len pört sem vesztettem el, amelyet meg lehe­tett nyerni. De azért szerelmes voltam. Örökké láttam magam előtt azt az asszonyt; szőke-e' úri divat és szabó üzletét megvettem és a raktáron levő összes divatcikkeket, valamint gyapjúszöveteket minden elfogad­ható árban elárusítom! Meglepő olcsó árak! Férfi kalapok 3 koronától, nyakkendők óriási választékban 90 fillértől feljebb stb. stb. II

Next

/
Thumbnails
Contents