Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-07 / 1. szám

szam. Ha a házi felügyelettel nem a tör­véuyes képviselő van megbízva, a meg­bizott lehetőleg a törvényes képviselő közreműködése mellett járjon el és igye­kezzék odahatni, hogy a fiatalkorú er­kölcsi fejlődésének előmozdításán a tör­vényes képvizelővel egyetértésben munkál­kodjék; jogában áll azonban a fiatalkorú­val a törvényes képviselő ellenzése eseté­ben is érintkezni és evégből a tiatalkoru lakásában megjelenni, de eljárásában a fiatalkorú házi körének szükségtelen zak­latásától tartózkodnia kell. A biróság a házi felügyelet tartamát az azt elrendelő határozatában szabja meg; de azt előbb is megszüntetheti, ha azt látja, hogy a fiatalkorú házi felügyelet alatt tartása tovább nem szükséges. Evég­ből a felügyelettel megbizott bármikor jelentést tehet. A biróság a megbízottól bármikor .jelentést kívánhat s ha a fiatalkorú érde­kében szükséges, tőle a megbízást bár­mikor visszavonhatja. III. A biróság a fiatalkorút erélyesen megdorgálhatja. A most idézett rendelet szerint ily esetben a biró az elitélthez ünnepélyes komoly intelmet intéz, amelynek tartal­mát a fiatalkorú egyéniségéhez, értelmi és erkölcsi fejlettségéhez, életviszonyaihoz és az eset összes körülményeihez alkal­mazva állapítja meg. A dorgálásra itélt fiatalkorúval szem­ben az elitéltetésének alapul fekvő tény­állásból kifolyólag patronázs tevékenységet kifejteni nem kell, mert a birói ítélet annak deklarálása, hogy arra a fiatal­korúnak jövője érdekében szüksége nincs. IV. A biróság a fiatalkorút szigorú felügyelet mellett egy év tartamára ideig­lenesen szabadlábon hagyhatja. (Lásd •alább „ próbárabocsátás".) Ez esetben a további eljárás attól függ, hogy a fiatal­korú a próbaidőre kitűzött egy év alatt .milyen magatartást tanusit. V. Szükség esetén a biróság javitó nevelést nevelést rendelhet el a határozat­lan időtartamban. Ennek tartama a fiatal­korú munkájától és magatartásától függ. A javitó nevelés legfeljebb a fiatalkorú életének 21. évéig terjedhet. Részletesen szabályozza a javitó nevelést a 27,200/909. I. M. számú ig. min. rendelet. VI. Ha a fennebbi eszközök nem mutatkoznak alkalmasaknak és szigorúbb -elbánásra van szükség, a biróság a fiatal­korút hosszabb tartamú fogházbüntetésre ítélheti. E fogház öt évig, ha pedig a vádlott a cselekmény elkövetésekor 15 éves el­múlt, súlyos büntettek miatt esetleg 10 évig tarthat. A fiatalkorúak fogházbüntetése lénye­gében különbözik a felnőttek fogházbün­tetésétől. Részletesen szabályozza a fiatal­korúak fogházbüntetésének végrehajtását a 27,800/909. I. M. számú rendelet. A fiatalkorúak fogházbüntetését külön e célra rendelt fogházakban hajtják végre. A ren­delet a legteljesebb egyénies elbánás lehe­tőségére és arra törekedett, hogy meg­felelő szigorú rendelkezéseivel s a mun­kára szorítással és tanítással a fiatalkorú­val szemben egyfelől az állam büntető hatalmát éreztesse, másfelől megmentse őt, ha még lehetséges, a munkás, a tisz­tességes társadalom számára. A bírónak tehát nem az az egyedüli feladata, hogy a bűncselekményt és a büntetést megállapítsa, hanem az eset körülményeihez képest gyámkodó, oltal­mazó hatósággá változhatik át, aki a fiatalkorú érdekében is intézkedéseket te­het, különösen őt züllött környezetéből, gonosz családja, vagy hozzátartozói köré­ből kiveheti, vagy további munkára neve­lése érdekében próbára szabadlábon hagyja, de egyúttal számára állást, foglalkozást szereztet és pártfogót rendel. A birónak ezt a munkáját főleg a magukra hagyott, rossz környezetben élő és még el nem züllött fiatalkorúak meg­mentése érdekében a társadalom önként vállalkozó tagjai a patronázs-tevékenység utján elősegítik. Különösen nagy teendőkör vár a patronázs-egyesületekre a következő irá­nyokban: 1. A vádlott fiatalkorú egyéniségének és környezetének tanulmányozása körül; 2. a próbára bocsátott fiatalkorúak felügyelete körül; 3. a javitó-nevelőintézetbel, a fiatal­korúak fogházából kikerülő fiatalkorúak pártfogásba vétele, erkölcsi vezetése és részükre munka, vagy tisztességes foglal­kozás szerzése körül. V. E tennivalók egyenként. 1. Eljárás a tárgyalás napját megelőzőleg. Környezettanulmány. A patronázs egyesületeknek egyik legfontosabb feladata, hogy a bíróságot az oly fiatalkorúak egyéni, családi és tár­sadalmi körülményeiről tájékoztassák, akik ellen bűncselekmény miatt eljárást indí­tottak ; a biróság csak akkor választhatja ki a fiatalkorú jövőbeli magatartására és erkölcsi megmentésére legalkalmasabb esz­közt, ha az emiitett viszonyokról s körül­ményekről pontosan értesül. A biróság a patronázs egyesü­let vagy a bíróságnál közvetlenül jelent­kezett egyént „Környezettanulmányi" blankettának megküldésével értesít arról, hogy valamely fiatalkorú ellen büntető eljárást indítottak. A „Környezettanul­mányba" a biróság beirja a fiatalkorura vonatkozólag általa ismert adatokat. A patronázs egyesület a környezet­tanulmány megejtésére valamely tagját kéri fel. Az erre felkért nő, vagy férfi (párt­fogó) oly időben tanulmányozza a fiatal­korura nézve fontos adatokat s körül­ményeket, hogy azokról a kitöltött kör­nyezettanulmány megküldésével (portó és bélyegmentesen) a bíróságot még a tár­gyalást megelőzőleg tájékoztassa. A környezettanulmányba felvett kér­dések tájékoztatnak arról, hogy mily irány­ban kell puhatolózni s az arra nyomtatott jegyzet tájékoztat arról, hogy nem kell minden kérdésre válaszolni, csak arra, ami az adott esetben fontossággal bir. Különösen ki kell deríteni a fiatal­korú terhelt előéletét, családi és vagyoni viszonyait, foglalkozását, életmódját, maga­viseletét, társadalmi helyzetét és a kör­nyezetet, amelyben él, főként azt a kö­rülményt : nincs-e a fiatalkorú terhelt ' eddigi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, vagy nem indult-e züllésnek. Evégből a környezettanulmány meg- i ejtésével megbizott felkeresi a fiatalkorút abban a környezetben, amelyben a fiatal­korú él. Beszél magával a fiatalkorúval, de az ő egyoldalú előadásával nem éri be, hanem kérdezősködik szülőinél, gond­viselőinél, munkaadójánál, tanítójánál, a szomszédoknál stb. aszerint, amint azt az adott eset megkívánja. Ha a környezettanulmány megejtése nehézségbe ütköznék, a lakásba, vagy gyárba bemenetelt megtagadnák stb., for­duljon az arra fölkért egyén az igazság­ügyi, a rendőri hatósághoz, esetleg a csendőrséghez. A pártfogó, aki a környezettanulmányt végezte, tehát az esetet s a fiatalkorú egyéniségét a legjobban ismeri, lehetőleg megjelenik a tárgyaláson és ha szükséges, élő szóval is megadja a megfelelő fel­világosításokat. 2. Eljárás próbárabocsátás ese­tében. Ha a biróság a fiatalkorú terheltet felügyelet mellett feltételesen szabadlábon hagyta, próbára bocsátotta (1908. évi XXXVI. 21—23. §.), a kirendelt párt­fogónak feladata a fiatalkorú felett a meg felelő felügyeletet gyakorolni. A biróság a próbárabocsátás elren­delésekor a próbárabocsátottat szóval ki­oktatja s ezenfelül részére írásban foglalt „Utasítást" ad át, amely jövőbeli maga­viseletére vonatkozó kötelességeit tartal­mazza. A pártfogó részére pedig a biróság „Útmutatást" kézbesít, amely a próbára bocsátó határozatra utalással a próbára bocsátott fiatalkorúnak adott utasításokat és a pártfogó feljegyzései céljára a biróság az „Útmutatás" kapcsán egy rovatos la­pot is kézbesít a pártfogónak, amelynek felhasználási módjáról az „Útmutatás" részletesen tájékoztat. A pártfogó tisztének megkezdésekor mindenekelőtt győződjék meg arról, hogy a fiatalkorú a biróság rendelkezéseit meg­értette-e s kötelességei felől kellően tájé­kozva van-e s a szükséghez képest vilá­gosítsa őt fel ezek felől. A pártfogó a próbára bocsátott fiatal­korúval jóakarattal és szeretettel bánjék; igyekezzék a fiatalkorú bizalmát meg­nyerni; őt tanácscsal és tettel segítse s a fiatalkorú erkölcsi fejlődését s azt, hogy a fiatalkorú a társadalom hasznos és mun­kás tagjává váljék, minden módon elő­mozdítani törekedjék; a szükséghez képest a fiatalkorú elhelyezése, anyagi támoga­tása és állandó foglalkoztatása érdekében is járjon közbe. A próbára bocsátottnak kifogástálan, rendes és munkás életmódot kell foly­tatnia és magaviseletében alkalmazkodnia kell a biróság és a pártfogó rendelkezé­seihez. A próbára bocsátottnak különösen tartózkodnia kell nemcsak büntetendő cselekmények elkövetésétől, hanem iszákos, csavargó, erkölcstelen életmód folytatásá­tól és dologkerüléstől is. A próbára bocsátott köteles a részére kijelölt foglalkozást folytatni, tanköteles korban az iskolát pontosan látogatni és a részére kijelölt lakóhelyen tartózkodni. Foglalkozását és lakóhelyét csak pártfogó­jának engedelmével szabad megváltoztat­nia. Köteles a pártfogónál a biróság uta­sítása szerint, ily utasítás hiányában a pártfogó által megjelölt időközökben és időben, ha pedig a pártfogó máskép nem rendelkezik, havonkint legalább egysze jelentkezni. A pártfogó köteles a fiatalkorú maga­viseletét a biróság rendelkezéseinek szem előtt tartásával a próbaidő alatt állandóan ellenőrizni; e célból jogában áll a nem vele lakó fiatalkoiut meglátogatni vagy maga elé idézni. A biróság a pártfogót az érintkezés módjára, idejére és helyére nézve utasítással látja el.

Next

/
Thumbnails
Contents