Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-07 / 1. szám

szam. Ha a házi felügyelettel nem a törvéuyes képviselő van megbízva, a megbizott lehetőleg a törvényes képviselő közreműködése mellett járjon el és igyekezzék odahatni, hogy a fiatalkorú erkölcsi fejlődésének előmozdításán a törvényes képvizelővel egyetértésben munkálkodjék; jogában áll azonban a fiatalkorúval a törvényes képviselő ellenzése esetében is érintkezni és evégből a tiatalkoru lakásában megjelenni, de eljárásában a fiatalkorú házi körének szükségtelen zaklatásától tartózkodnia kell. A biróság a házi felügyelet tartamát az azt elrendelő határozatában szabja meg; de azt előbb is megszüntetheti, ha azt látja, hogy a fiatalkorú házi felügyelet alatt tartása tovább nem szükséges. Evégből a felügyelettel megbizott bármikor jelentést tehet. A biróság a megbízottól bármikor .jelentést kívánhat s ha a fiatalkorú érdekében szükséges, tőle a megbízást bármikor visszavonhatja. III. A biróság a fiatalkorút erélyesen megdorgálhatja. A most idézett rendelet szerint ily esetben a biró az elitélthez ünnepélyes komoly intelmet intéz, amelynek tartalmát a fiatalkorú egyéniségéhez, értelmi és erkölcsi fejlettségéhez, életviszonyaihoz és az eset összes körülményeihez alkalmazva állapítja meg. A dorgálásra itélt fiatalkorúval szemben az elitéltetésének alapul fekvő tényállásból kifolyólag patronázs tevékenységet kifejteni nem kell, mert a birói ítélet annak deklarálása, hogy arra a fiatalkorúnak jövője érdekében szüksége nincs. IV. A biróság a fiatalkorút szigorú felügyelet mellett egy év tartamára ideiglenesen szabadlábon hagyhatja. (Lásd •alább „ próbárabocsátás".) Ez esetben a további eljárás attól függ, hogy a fiatalkorú a próbaidőre kitűzött egy év alatt .milyen magatartást tanusit. V. Szükség esetén a biróság javitó nevelést nevelést rendelhet el a határozatlan időtartamban. Ennek tartama a fiatalkorú munkájától és magatartásától függ. A javitó nevelés legfeljebb a fiatalkorú életének 21. évéig terjedhet. Részletesen szabályozza a javitó nevelést a 27,200/909. I. M. számú ig. min. rendelet. VI. Ha a fennebbi eszközök nem mutatkoznak alkalmasaknak és szigorúbb -elbánásra van szükség, a biróság a fiatalkorút hosszabb tartamú fogházbüntetésre ítélheti. E fogház öt évig, ha pedig a vádlott a cselekmény elkövetésekor 15 éves elmúlt, súlyos büntettek miatt esetleg 10 évig tarthat. A fiatalkorúak fogházbüntetése lényegében különbözik a felnőttek fogházbüntetésétől. Részletesen szabályozza a fiatalkorúak fogházbüntetésének végrehajtását a 27,800/909. I. M. számú rendelet. A fiatalkorúak fogházbüntetését külön e célra rendelt fogházakban hajtják végre. A rendelet a legteljesebb egyénies elbánás lehetőségére és arra törekedett, hogy megfelelő szigorú rendelkezéseivel s a munkára szorítással és tanítással a fiatalkorúval szemben egyfelől az állam büntető hatalmát éreztesse, másfelől megmentse őt, ha még lehetséges, a munkás, a tisztességes társadalom számára. A bírónak tehát nem az az egyedüli feladata, hogy a bűncselekményt és a büntetést megállapítsa, hanem az eset körülményeihez képest gyámkodó, oltalmazó hatósággá változhatik át, aki a fiatalkorú érdekében is intézkedéseket tehet, különösen őt züllött környezetéből, gonosz családja, vagy hozzátartozói köréből kiveheti, vagy további munkára nevelése érdekében próbára szabadlábon hagyja, de egyúttal számára állást, foglalkozást szereztet és pártfogót rendel. A birónak ezt a munkáját főleg a magukra hagyott, rossz környezetben élő és még el nem züllött fiatalkorúak megmentése érdekében a társadalom önként vállalkozó tagjai a patronázs-tevékenység utján elősegítik. Különösen nagy teendőkör vár a patronázs-egyesületekre a következő irányokban: 1. A vádlott fiatalkorú egyéniségének és környezetének tanulmányozása körül; 2. a próbára bocsátott fiatalkorúak felügyelete körül; 3. a javitó-nevelőintézetbel, a fiatalkorúak fogházából kikerülő fiatalkorúak pártfogásba vétele, erkölcsi vezetése és részükre munka, vagy tisztességes foglalkozás szerzése körül. V. E tennivalók egyenként. 1. Eljárás a tárgyalás napját megelőzőleg. Környezettanulmány. A patronázs egyesületeknek egyik legfontosabb feladata, hogy a bíróságot az oly fiatalkorúak egyéni, családi és társadalmi körülményeiről tájékoztassák, akik ellen bűncselekmény miatt eljárást indítottak ; a biróság csak akkor választhatja ki a fiatalkorú jövőbeli magatartására és erkölcsi megmentésére legalkalmasabb eszközt, ha az emiitett viszonyokról s körülményekről pontosan értesül. A biróság a patronázs egyesület vagy a bíróságnál közvetlenül jelentkezett egyént „Környezettanulmányi" blankettának megküldésével értesít arról, hogy valamely fiatalkorú ellen büntető eljárást indítottak. A „Környezettanulmányba" a biróság beirja a fiatalkorura vonatkozólag általa ismert adatokat. A patronázs egyesület a környezettanulmány megejtésére valamely tagját kéri fel. Az erre felkért nő, vagy férfi (pártfogó) oly időben tanulmányozza a fiatalkorura nézve fontos adatokat s körülményeket, hogy azokról a kitöltött környezettanulmány megküldésével (portó és bélyegmentesen) a bíróságot még a tárgyalást megelőzőleg tájékoztassa. A környezettanulmányba felvett kérdések tájékoztatnak arról, hogy mily irányban kell puhatolózni s az arra nyomtatott jegyzet tájékoztat arról, hogy nem kell minden kérdésre válaszolni, csak arra, ami az adott esetben fontossággal bir. Különösen ki kell deríteni a fiatalkorú terhelt előéletét, családi és vagyoni viszonyait, foglalkozását, életmódját, magaviseletét, társadalmi helyzetét és a környezetet, amelyben él, főként azt a körülményt : nincs-e a fiatalkorú terhelt ' eddigi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, vagy nem indult-e züllésnek. Evégből a környezettanulmány meg- i ejtésével megbizott felkeresi a fiatalkorút abban a környezetben, amelyben a fiatalkorú él. Beszél magával a fiatalkorúval, de az ő egyoldalú előadásával nem éri be, hanem kérdezősködik szülőinél, gondviselőinél, munkaadójánál, tanítójánál, a szomszédoknál stb. aszerint, amint azt az adott eset megkívánja. Ha a környezettanulmány megejtése nehézségbe ütköznék, a lakásba, vagy gyárba bemenetelt megtagadnák stb., forduljon az arra fölkért egyén az igazságügyi, a rendőri hatósághoz, esetleg a csendőrséghez. A pártfogó, aki a környezettanulmányt végezte, tehát az esetet s a fiatalkorú egyéniségét a legjobban ismeri, lehetőleg megjelenik a tárgyaláson és ha szükséges, élő szóval is megadja a megfelelő felvilágosításokat. 2. Eljárás próbárabocsátás esetében. Ha a biróság a fiatalkorú terheltet felügyelet mellett feltételesen szabadlábon hagyta, próbára bocsátotta (1908. évi XXXVI. 21—23. §.), a kirendelt pártfogónak feladata a fiatalkorú felett a meg felelő felügyeletet gyakorolni. A biróság a próbárabocsátás elrendelésekor a próbárabocsátottat szóval kioktatja s ezenfelül részére írásban foglalt „Utasítást" ad át, amely jövőbeli magaviseletére vonatkozó kötelességeit tartalmazza. A pártfogó részére pedig a biróság „Útmutatást" kézbesít, amely a próbára bocsátó határozatra utalással a próbára bocsátott fiatalkorúnak adott utasításokat és a pártfogó feljegyzései céljára a biróság az „Útmutatás" kapcsán egy rovatos lapot is kézbesít a pártfogónak, amelynek felhasználási módjáról az „Útmutatás" részletesen tájékoztat. A pártfogó tisztének megkezdésekor mindenekelőtt győződjék meg arról, hogy a fiatalkorú a biróság rendelkezéseit megértette-e s kötelességei felől kellően tájékozva van-e s a szükséghez képest világosítsa őt fel ezek felől. A pártfogó a próbára bocsátott fiatalkorúval jóakarattal és szeretettel bánjék; igyekezzék a fiatalkorú bizalmát megnyerni; őt tanácscsal és tettel segítse s a fiatalkorú erkölcsi fejlődését s azt, hogy a fiatalkorú a társadalom hasznos és munkás tagjává váljék, minden módon előmozdítani törekedjék; a szükséghez képest a fiatalkorú elhelyezése, anyagi támogatása és állandó foglalkoztatása érdekében is járjon közbe. A próbára bocsátottnak kifogástálan, rendes és munkás életmódot kell folytatnia és magaviseletében alkalmazkodnia kell a biróság és a pártfogó rendelkezéseihez. A próbára bocsátottnak különösen tartózkodnia kell nemcsak büntetendő cselekmények elkövetésétől, hanem iszákos, csavargó, erkölcstelen életmód folytatásától és dologkerüléstől is. A próbára bocsátott köteles a részére kijelölt foglalkozást folytatni, tanköteles korban az iskolát pontosan látogatni és a részére kijelölt lakóhelyen tartózkodni. Foglalkozását és lakóhelyét csak pártfogójának engedelmével szabad megváltoztatnia. Köteles a pártfogónál a biróság utasítása szerint, ily utasítás hiányában a pártfogó által megjelölt időközökben és időben, ha pedig a pártfogó máskép nem rendelkezik, havonkint legalább egysze jelentkezni. A pártfogó köteles a fiatalkorú magaviseletét a biróság rendelkezéseinek szem előtt tartásával a próbaidő alatt állandóan ellenőrizni; e célból jogában áll a nem vele lakó fiatalkoiut meglátogatni vagy maga elé idézni. A biróság a pártfogót az érintkezés módjára, idejére és helyére nézve utasítással látja el.