Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

52-ik szám. NYIRVIDÉK 1911. december 24. 387 Tájékoztató értekezletek(VI.) Régi idők (Ha sajnosan tapasztalt tény sz, hogy a városi képviselőtestület tagjai, — tisztelet és elismerés néhány, a közügyek iránt igaz buzgósággal viseltető tagnak, — nem ér deklődnek oly mértékben a város ügyei iránt, amint azt ezen ügyek megérdemelnék, mint azt a törvény és különösen a polgártársak által a megválasztottakkal szemben nyilvánított bizalom megkövetelheti. A múltból merített sajnos tapasztalat az, hogy még olyan kérdésekben is, amelyekben pedig az alapos tanulmányozás alapján hozott helyes határozat a város életenek, fejlődésének, sőt a polgárság közjólétének is érdeke, — a határozásra hivatott képviselőtestület nagy zöme elszomoritoan, elíjesztően fagyos közönyt tanusit. Ennek a közönynek gyakran vallotta kárát a kőz, gyakran érezték megbénító súlyát a városi tisztviselők s a város tanácsa. Hogy ez igy nincsen jól, hogy ez a jövő ben tovább igy nem maradhat, hogy a képvi selőtestületnek különben is lassan mozduló tömegét a város ügyeit érdeklődéssel, szeretettel felkaroló, helyes utmutatás segítségével helyes irányban intéző tényezővé fejleszteni immár elkerülhetetlenül, sőt égetően szükséges: azt hosszasan bizonyítani felesleges, azt mindenki beláthatja, aki bár futó pillantást is vet a városi képviselet eddigi működésére s a város által a közel jövőben megoldandó nagy feladatokra. A részletezések elhagyásával csak ismételjük a nyíregyházi ipartestület erdemes elnöke által e ho 26-ára összehívott értekezleten felvetett kérdést: Vajon helyes e az, hogy a képviseletitagok túlnyomó többsége a tárgy felől való teljes tájékozatlansággal jelenik meg (már amennyiben megjelenik) a közgyűléseken s ott a legszövefényesebb, hosszas, alapos tanulmányozást, szakértelmet igénylő fontos kérdésekben is az előadó előterjesztése s néhány hozzászólónak megjegyzései alapján kénytelen az előtte még mindig homályos kérdésben azonnal véleményt alkotni és határozni? Ez mehit az ügyek lényegtelen, lehet, hogy túlnyomó részében, de kitűnik ennek az eljárásnak a helytelensége, mihelyest nagyobb szabású dologról van szó. Az imént emiitett értekezlet, amelyen a Tárosi képviselőtestületnek leginkább választott lagjai és pedig szép számmal voltak jelen, behatóan tárgyalta ezt a kérdést, kutatta a bajnak forrásait, elhárításának eszközeit. Azt hiszszük, nem teszünk rossz szolgálatot a köznek. ha ezen értekezleten elhangzott komoly vélemények leszürődéseit, tanulságait a nyilvánosság elé terjesztjük. Ennek a bajnak egyik igen lényeges korrektivuma az, hogy a szakosztályokat helyesen állitjuk össze. A szakosztályoknak lelkiismeretes munkája az ebben résztvevőktől a legnagyobb odaadást, körültekintést, szakértelmet, (hiszen azért szakosztály) és szorgalmat kívánja meg; igen fontos tehát, hogy a szakosztályok kivétel nélkül olyan tagokból álljanak, akik ezen követelményeknek képesek is, akarnak is megfelelni és tényleg meg is felelnek. Itt félre kell tenni minden személyi érzékenykedés!, mert a városra nézve csakis az ügyek helyes ellátása lehet üdvös, nem pedig egyes, esetleges kevésbbé alkalmas egyénék káros ambíciójának, hiuságá »ak kielégítése. E mellett azonban nagy szükség van arra is, hogy egyes bonyolult kérdések jóval azoknak közgyűlési tárgyalása előtt behatóan megismertettessenek a képviselőtestület összes tagjaival, liyen kérdésekben szükség van arra, hogy ama fentebb emiitett tájékozatlanság ne jusson a közgyűlési terembe, hanem igenis legyenek ahhoz értők, akik a kérdéseket becsületes tanulmányozás alapján az érdaklődő kepviseleti tagok előtt minden oldalról megvilágosítják; egyszóval szükség van valamire, ami a lényeges ügyek iránti érdeklődést felkelti, ébrentartja, kielégiti s azoknak tárgyalására mintegy előkészíti azokat is, akik akár idő hiánya, akár más ok miatt a tanulmányozással kellőképen nem foglalkozhatnak. Ez a valami nem lehet párt, nem lehet szervezett kör, mert ezek tagjaiknak meggyő ződését nemcsak irányithatják, hanem meg is köthetik. Már pedig nagy baj volna, ha a közgyűlésen akár párturalom, akar klikkrendszer ütne tanyát; sokkal nagyobb baj, mint az eddigi teljes tájékozatlanság. Nem lehet célunk, de nem is szabad, hogy a képviselőtestület mellett egy — hogy ugy mondjuk — fiók képviselőtestület keletkezzék, mely a közkérdé sekben bármiféle határozatot hozhasson ; mert az elhatározás egyedül és kizárólag a közgyűlésnek egyébként törvényben is megállapított joga és kötelessége; ott, az előterjesztés és az e felett folytatott vitatkozás behatása alatt és pedig tárgyi alapon kell kialakulni az egyesek végleges meggyőződésének, a döntő közhangu latnak. Ez elvitázbatatlan igazság. S az volna a városnak, a város polgárainak legnagyobb ellensége, aki a döntést az arra egyedül illetékes közhatóság kezéből kivenni és párt-, vagy klikkszervezetek kezébe átcsusztatní, átsikkasztani akarná. „Segíts engem, majd en is segitlek téged"-politikát csak lelkiismeretlen ember űzhet, aki nem a község valódi erdekét, hanem akár a saját osztalyérdekét, akár a saját egyéni érdekét igyekszik előtérbe állítani, előre tolni. A közügyek helyes kezelése mellett minden osztály méltányos és igazságos érdeke kielégítést kell hogy találjon, de nem kívánhatja azt egyik sem az ősszeségnek, a köznek a rovására. Visszatérve arra, amit fentebb a meggyő ződések kialakulásáról mondottunk, világos az, hogy az egyes képviseleti tagok csakis akkor alkothatnak helyes képet, ítéletet maguknak a szőnyegen lévő bonyolultabb kérdésről, ha afelett már hoszszasabban gondolkozhattak, vagy amennyiben maguk ezt bármi oknál fogva nem tehették, olyanok, akik a kérdést már tanulmányozták, nekiek azt megmagyarázzák. Lehetnek viszont, akiknek volna a javaslathoz valami életrevaló eszméjük, de azt a közgyűlés nagy nyilvánossága előtt előadási képesség hiánya, vagy szerénységük miatt elhallgatják, mig bizalmasabb, zártabb helyen azt előlerjeszthetik. Lehetnek a városra nézve talán üdvös önálló eszmék, amelyek ugyanezen okok miatt sohasem kerüihetnek javaslat alakjában a közgyűlés elé, mert nincs, aki az illetékes tisztviselőknek, a szakosztályoknak figyelmét azokra felhívja, amelyek azonban ezen bizalmasabb megbeszélések alkalmával szóbakerülnének. Mindezen okok miatt helyesen járt el az ertekezlet, midőn egyhangúlag elfogadta az előadónak azon javaslatát, hogy a városi közgyűlés elé kerülő fontos igyek tárgyalása előtt a képviselet összes tagjainak meghívásával tájékoztató értekezletek tartassanak, kizárólag abból a célból, hogy ezeken azok, akik a szőnyegre kerülő kérdéssel előzetesen behatóan foglalkoztak, a tárgyalásra kerülő ügyet az érdeklődő képviseleti tagokkal minden irányban megismertessék, ezen ismertetés alkalmával az egyesek észrevételeiket megtehessék. Ha ezen észrevételek helyesek, s az illető azokat a közgyűlésen maga előadni nem hajlandó, bizonyosan fog akadni, aki azokat a közgyűlés elé terjeszti. Mindenesetre p^dig el fogjuk érni azt, hogy az értekezleten megjelent képviseleti tagok előtt a közgyűlési tárgy nem lesz újság, nem lesz megfejthetetlen talánys igy az eddigi ismereteit a közgyűlésen elhangzó felszólalásokkal kiegészítve, mindenki könnyebben, nyugodtabban, lelkiismeretesebben határozhatja el magát arra, hogyan szavazzon a felvetett kérdésre. Éz azonban csak egyik, bár nagy előnye a tájékoztató értekezleteknek. Kihatásában épen ulyan fontos, ha nem fontosabb eredményük lehet azonban az is, hogy a polgárok, első sorban persze a képviseleti tagok, érdeklődését a város ügyei, a közügyek felé irányítják. Vagy olyan elképzelhetetlen volna az, hogy férfiak társasköri, vagy más összejöveteleiken nem csupán a szórakozásban találják örömüket, hanem egymással beszélgetve, nem esetlegesen, de főbeszédtárgyképen a közügyekkel foglalkozzanak? A közügyeknek nem árt, hasznukra van a minél nagyobb nyilvánosság, a velük való szeretetteljes foglalkozás. Mikor volt Róma legnagyobb ? Mikor minden egye« polgára — a legmagasabbtól a legalsóbb rendűig — érdeklődön ügyei iránt, munkálkodott a közjó előmozdításán. Egy kép lebeg szemeink előtt: mikor a nyugodt felszínű tó közepébe követ dobnak. Gyürü keletkezik a kő helyén, a gyürü terjed köröskörül, meglihegtetve a viz színét egészen a partokig. Legyen a kő kinek-kinek élő lelkiismerete, hulljon az állandóan a közügyek iránti közöny nyugvó tavába, kiváltva abból az érdeklődés hullámgyürüit. S ha mindenki, akit akár vagyoni helyzete, akár polgártársainak bizalma a közügyek intézésére szólított, minden alkalommal megteszi kötelességét, szépen fejlődő városban boldog, megelégedett polgárságot fog látni mindig a Nyírség homokja. Városi zálogházak. Körünk, melyet méltán nevezhetünk a filantrópia századának, a jóléti intézmények fejlődésében bizonyos emelkedést mutat. A sociális élet fejlődő igényei ujabb és ujabb követelésekkel állanak elő, mely követelések elől — az egyre nyomasztóbb viszonyok miatt is — elzárkózni nem lehet. Az ily jóléti intézmények közt, hogy csak egyet is emlitsünk fontos szerepet vannak hivatva betölteni a városi zálogházak. A zálogházak a szegény nép javára vannak és megmentik az uzsorától, ha a hatóság kezében vannak, ha nincsenek az adósok kiszolgáltatva az egyesek, vagy nyerészkedésre alakult vállalatoknak — mert jóval alacsonyabb kamatláb mellett nyújtanak hitelt. A városi zálogházak is miként a m. kir. zálogházak 9 százalék mellett nyújtanák a kölcsönöket, amelyben az őrzési és biztosítási s egyébb dijak is benfoglaltatnának. A kőlcsönözésnél a kamat egész évre számíttatnék, de biztosíttatnék az adósnak az a jog, hogy hü zálogtárgyát negyedéven belől váltja vissza, részére félévi kamat, ha feléven belől valtja vissza negyedévi kamat-visszatérítésnek van helye, ami magánzáloghazaknál nincs meg, dacára annak, hogy jóval nagyobb kamatokat szednek. A zálogház vezetése csekély kiadással jarna. Elég lenne egy tisztviselő annak vezetésére. A zálogház dacára annak, hogy mint humánus intézmény a nép anyagi helyzetén segítene, a városnak egyik leghasznosabb jövedelmi forrássá lenne. Befektetési tőkének az árvapénzek és a város egyébb közpénzei lennének elhelyezendők. A modern közigazgatásnak és egyik legfőbb irányelve a népjólétének előmozdítása és a helyes adminisztráció, mely nemcsak abban merül ki, hogy a polgárokra terheket és kötelezettséget rójjon, hanem arra is, hogy szociális és üdvös alkotásaival, annak anyagi jólétéről is gondoskodjék és jövedelmeit az adózó polgárok anyagi megterheltetése né'kül a legnagyobb mérvben fokozza, hogy mennél kevesebb legyeu a községi potadó, mely az állami adóknak helyenkent eleg nagy százalékát teszi ki. A városi zálogházaknak üdvös voltát több város belátta már és a tervet megvalósította. Legutóbb Miskolc városa állított fel ilyen városi zálogházat. Hisszük, hogy Nyiregyháza város is foglalkozni fog e kérdéssel, mely a modern fejlődő városokkal együtt igyekszik lépést tartani. B. Hirdessünk a Nyírvidékbon, mert az 1800 példányban jelen meg minden vasárnap ! Herpay Ernő uri divatáruháza Nyíregyháza, Zvinyí Ilona n. ». iO co o Ajánl dús választékban hires Kobrák cipőket, Pichler vadász kalapokat, elsőrangú fehernemüt, keztyüt, sétabotot ernyőt, nyakkendőt, pénztárcát, jfcég nem létatt olcsó átbaö,