Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

51-ik szám. N Y I R Y 1 D É K 1911. december 17. 3 Békésvármegye nem kevésbbé magyar mil­lió. Vegyen magának fáradságot a Tollrajzok irója s hasonló szempontokból bírálja el Csaba és Szarvas azonos eredetű és hagyományú népét s én várom a mi népünk, valamint egyházi és iskolai vezetősége fenntartás nélküli dicséretét. Esetleg tárgyalhatunk tovább! Dr. Prok Gyula. Régészeti kirándulás Bökönybe. (Vége.) A közreműködésemmel eddig felásott tizen­hét őshalo'.n közül az elmondottak szerint a gyulahúsai sértetlen halom a bronzki rszakból származik, tehát legalább is 3000 éves. Tudtommal hazánkban ezen korból egye­düli őshalom. A Potyhalom, az orosi Nagykorhány, a Nyirjesi, a Császár szállási Névtelen, a Bashalom a csekély vasnyomokból és cserépedény töre­dékekből következtetve, a bronzkorszak utáni időből, a Krisztus előtti első évezredből szár­maznak. A buji Feketehalom a Kr. u. Ill-ik szá­zadból, a gávai Kalóhalom pedig a korai nép­vándorlás idejére vallanak. A kállói Nagykorhánynak és a rakamazi Vágott halomnak származási kora minden sír­mellekletnek hiánya miatt meg nem hatá­rozható. A karászi Garahalom pedig valamely hon­foglaláskori vezérnek emlékére emeltetett. A hat geszterédi kunhalom pedig hunha­lómnak bizonyult. Azon körülményből, hogy ezen kun, most már Awnhalmok sokkal kisebbek voltak, mint az északabbra fekvő valamennyi nyiri öshalmaink és csak innen délkeletre mintegy 35 kiló­méter távolságra a Nyirábrány kötelékéhez tartozó Nagyfülőp pusztán van ezekhez hasonló mekkoraságu három őshalom, azt lehet követ keztetni, hogy ezek is Attila idejéből származó sirok. Ezek jöttek volna tehát sorra. Desrewffy Aurél nyirábrányi földbirtokos barátommal — akinek közbenjárása és közreműködése lénye­gesen szükség lett volna — meg is állapodtunk abban, hogy a fűlöpi halmokat még most ősszel feltárjuk, amihez az anyagi segélyt a muzeumok és könytárak felügyelőségétől meg is kaptam. Sajnos, hogy ez Dessewffynek egészségi okból szükségessé vált hosszabb távolléte miatt az idén meg nem történhetett és igy csak a jövő tavaszra marad. Mivel azonban a geszterédi hunhalmoktól délnyugatra mintegy két kilóméter távolságban, Bökönytől pedig északra másfél kilómeter tá­volságban egy Kakasdomb nevű őshalom létezik, a közelség miatt azt reméltem, hogy talán ez is hunhalomnak fog bizonyulni. Olyan varázsvesszőm van, amelylyel a Nyirben megmutatom mindazon pontokat, ahol sikerrel lehet ivóviz után kutat fúrni, éppen ugy, mint a világbolonditó Tüköriné vagy az a nem tudom hogy hivják őrnagy, mert hát nincsen olyan pont a Nyirben, ahol kisebb nagyobb mélységből legkifogástalanabb ivóvizet ne nyerhetnénk. Persze, hogy olyan vadat nem állítanék, hogy néhány öblös csövű mélyfuratu kúttal valamely városnak, mondjuk, hogy Deb­recen vagy Nyíregyházának vízszükségletét kielé­gíthetnénk. Olyan varázsvesszőm azonban nincs, amely megmulatná azon pontot, hogy hol akadunk biztosan őskori leletre. De eddigi tapasztalataimnak alapján azt egészen biztosan tudom, hogy valamennyi eddig átkutatott nyiri öshalmaink egy-egy hatalmas embernek sírját jelzik és hogy a sir a halomnak függélyes tengelyében keresendő. Negy őshalomnál azt is tapasztaltam, hogy a halomnak eredeti félmagasságában, ugyan azon függélyes vonalban, valakinek hullaját helyezték el, mielőtt a halmot teljesen befe« jezték volna. ­Valószínű, hogy nem jószántából feküdt oda a temetés órájában, hanem áldozatul leölték, azt kiáltván, hogy ,Morituri te salutant', vagy ,Moriamur pro Kaczika mstra'. Sőt nem régmúlt időben is egy imperátor azzal buzdí­totta katonáit, hogy .Érettem haltok meg!* Ha nem is ezen szavakkal mondotta, ez volt az értelme, valamint az a. szegény olasz katona sem privát passzióból öleti magát rakásra Tripoliszban, sem pedig vadász szenvedélyből konconja fel az oázisoknak ártatlan arab asz­szonyait és gyermekeit. Jézusom! a szeretetnek isteni hirdetője! miért engeded meg, hogy ez a mészárlás a Te földi helytartódnak székhelyéből Rómából dirigállassék ? Ugy látszik, hogy a civilizációt ma Dread­noughtokkal, ágyukkal, géppuskával stb. ter­jesztik azok, akik keresztet vetnek ugyan, de keresztre feszítenének mindenkit, aki kapzsisá­guknak útjában áll és bullákkal trágyázzák a civilizáció talaját. Jaj beh büdös! Forduljunk el ezen undok képtől és térjünk vissza a tiszta viznek forrá­sához, ami nálunk azon vízválasztó vonalon és annak legmagasabb puntján Nyirlugos hatá­rában van, amely pont a tengerszine felett 185 méter magasságban van, mig Tokajnál a Tiszárak középmagassága csak 96 inéler. Több százra menő 50—100 méter mély­ségű kutainknak, valamint Nyiregyházán két 400 méternél mélyebbre, Debrecenben pedig 900 méterre hatolható sikertelen artézi kut forrási kísérleteinknek bizonysága szerint a Nyír alatt nincsen semmiféle édes vizű tenger, hanem különböző számú és vastagságú agyag­rétegekkel megszakított, vizet átbocsátó homok­rétegek, amely homokrétegeken a magasabban fekvő helyekről a viz a hydrostatika törvényei szerint a mélyebben fekvő helyeken adja fel magát, arányosan az alól-felől agyagrétegekkel határolt homokrétegek arányában. Ez a viz vagy geologiai kérdés — bár­milyen különösnek látszik is — összefüg­gésben áll a régészettel, még pedig azért, mert Nyiregyházán a Szerencs és Kisvárda felé vezető vasút összetalálkozásának közelé­ben furott kútból 28 méter, gróf Dássewffy Miklósnál Balsán 48 méter, Kállay Andrásnál a nagyhalászi Telektanyán 50 méter mélységből hozott fel a furó csaknem diónyi mekkoraságu fadarabokat, amelyek nincsenek ugyan még szakértőileg megállapítva, de tölgyfa korhadé­koknak látszanak. Hosszadalmas, tehát unaimas lenne, hogy itten a Nyírnek keletkezésére vonatkozó theoriát tárgyaljuk — majd más alkalommal. — Annyi azonban kétségtelen, hogy millió évekre terjedő idő telhetett abba, mig az akkori növényzetre 50 méter magas homokréteg rakódhatott fel. Ahol uövényzet volt, ott állati élet is fej­lődött, mint azt minden növényzetes geologiai léteg igazolja. Azt, hogy az állatok között mikor ütötte fel fejét az emberhez hasonló, vagy emberi állat, nem tudjuk, de a néhány év előtt Heidelberg közeiében olyan kőzetben talalt emberi álkapoc?, amelynek képzelődésére sok miliió év kellett, nem engedi tagadni a^t, hogy millió évek előtt itt is élhettek emberek; mert hát káromkodás számba mehet, az öröktől fogva létező és örökké élő Istentől feltételezni azt, hogy csak 6--7000 évvel jutott volna eszébe világot teremteni. Amennyiben embertársaimnak természetadta jogait, amelyekre magam is igényt tartok, nem sérti, korlátlanul gondolkozom és vonok le kö­vetkeztetéseket. Az eddigi ásatásoknak alapján azt gondol­tam és azt következtettem, kogy a bökönyi Kakasdombban hunnyomokra fogok akadni. Csakhogy egy hiba van a kréta körül, t. i. az, hogy a föld nincsen átlátszó üvegből fab­rikálva. Ha már nem mehettem Abrányba, elmen­tem Inczédy Lajos barátommal, — aki más ős­halmok ásásánál is segítőtársam volt — Bö­könybe, Szabó Miklós görög katolikus esperes barátomhoz, aki napkori plébános korában a máriapócsi búcsúra községén átvonuló, gyónó, mapyarul is tudó ruthénokat kegyetlenül össze szidván, értésükre adta, hogy aki magyar ke­nyeret eszik, magyarul tisztelje Istenét is. Szeretnék néhány napra magyar király, magyar kultuszminiszter lenni és nyugdíjaznám a balázsfalvi, nagyváradi és aradi görög katho­likus püspököket, akik szintén nem román, ha­nem magyar kenyeret esznek és magyar szilvó­riumot isznak és olyanoknak juttatnám a nem oláhországi vajdák, hanem a magyar királyok által osztott dus jövedelmeket, amilyen Firczák Gyula és amilyen volt Vályi János ragyogó ma­gyarérzelmü püspök. Dehát „ Divide et impera !" A mintegy 35 méter alap átmérőjű, mint­egy 5 méter magas Kakasdombba 8 méter szé­les és hosszú függélyes aknával hatoltunk le. A harmadfél napi munkának csekély eredménye lévén, a munkálatnak hosszadalmas leírása mel­lőzhető. A széllapulásból ítélve, a halom mintegy két métert veszíthetett eredeti magasságából. A halomnak függélyes tengelyeben a felü­léttől 180 centiméter méjységben egy nagyobb cserépedénynek hiányos töredékeit találtuk. A tál forma, mintegy 30 ctm. átmérőjű peremmel egy színvonalban, a 30 mm. széles és 40 mm. hosszú fül nem függélyes3n, hanem harántul fekve volt felalkalmazva. A fülnek plajbász átmérőjű lyuka nem harántul — mint minden edényen lenni szokott, — hanem füg­gélyes iiányu volt. A nem korongon, de jó gyur­mábólkészült, öt milliméteres vastagságú, jól ege­tett edény a Kr. előtti évezred Il-ik felere vall. A halom tehát ennél régibb eredetű nem lehet. Három méter mélységig fekete televényes homoktalajban dolgoztunk, amelyben itt-ott kor­hadt kisebb állatcsont-töredékeknél és egy kis hengerded, kisujnyi vastagságú, elrozsdásodott, hegyes vastárgynál egyebet nem találtunk. Azon véleményben voltunk, hogy ezen edény az áldozatul leölt rabszolga kifosztott sír­jának tartozéka volt és hogy a főhalottat — akinek emlékére a halmot emelték — mélyeb­ben meg fogjuk találni a sárga, itt-ott tarká­nak látszó homokban, meg mintegy négy mé­ternyire hatoltunk minden legkisebb eredmény nélkül. Hiába fáztunk, költöttünk, a hegy egeret szült, amennyiben kincsre nem akadtunk. De hiszen főcélunk nem is ez volt, hanem az, hogy öshalmaink természetéről eddig szer­zett ösmeretünket bővítsük. Itten a hulla olyanformán, mint a Poty­halomban, a balomnak félmagasságára lett elhe­lyezve és a halom csak ezután fejeztetett be a Kr. előtti évezred második felében. Azt, hogy kétségtelenül az ősidőkben ki­fosztott halomba miként hatoltak be, megálla­pítani nem tudtuk. Hogy pedig ki lett fosztva, az bizonyítja, hogy az edénytöredékek egy rakason voltak, de olyan kevés, amelyekből azt restaurálni nem lehet. Edénytöredékek kedvéért pedig óriási hal­mokat nem emelnek. A hegy tehát a régészet iránt kevéssé ér­deklődők előtt egeret szült. De a fel csalódásért és fáradságért Szabó Miklós barátomnak és kedves, finom lelkű ne­jének, Csendes Mihály öcsémnek vendégszere­tete, ahova egy ínyenc gyomornál többet kel­lett volna hozni, de különösen Szabó Margit búgomnak kedves zongorajátéka karpótolt. Tavaszszal a fülöpi halmokat fogjuk fülön fogni, ha ugyan addig én is halom alá nem ke­rülök, Nyíregyháza, 1911. dec. 15. Dr. Jósa András. Patronage mozgalom Nyiregyházán. Nyíregyháza város lársadalmát pár hét óta fokozottabb mértékben foglalkoztatta a patro­nage mozgalom s a társadalomnak e mozgalom iránt megnyilvánult érdeklődése e napok alatt megsokszorozódott. Társaságokban, hivatalok ban, kaszinókban, az utcákon, — hölgyek és urak ajkáról lehetett hallani: patronage, gyer­mekvédelem, fiatalkorú bűntettesek züllésének Karácsonyi ajándék tárgyaknak alkalmas divat czikkek: Kézi­munkák, nyakkendők, zsebkendők, harisnyák, keztyük, díszkötények, illatszerek, stb. jutányos áron. Szőrme és boák, kézitáskák mslygn leszállított áron kaphatók Kohn Ignátz nöi-, férfi-divat és rövidáru üzletében Nyíregyházán. 653-52 9

Next

/
Thumbnails
Contents