Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

4 51-ik szám. • N Y I R .V l D É K 1911. december 17. okai, azok megszüntetése s más hasonló sza­vakat. Mi volt ennek a fokozottabb érdeklődésnek, ennek a mozgalomnak az oka ? Az a körülmény, liogy az Országos Gyer­mekvédő Liga szabolcsvármegyei jogvédő bizott­sága e hó 9-én rendkívüli közgyűlést tartott, amely a nyíregyházi és szabolcsvármegyei patro­nage mozgalom tekintetében óriási jelentőségű­nek Ígérkezett. Ba kell vallanunk, hogy az e hó 9-én meg­tartott közgyűlés a hozzáfűzött várakozásokat nemcsak kielégilette, hanem a helyi patronage mozgalom történetében korszakalkotó jelentő­ségűvé emelkedett Gyönyörű az a perspektíva, amely a 9-iki közgyűlés nyomán elénkbe tárul, szinte előre látjuk azt a tevékenységet, a köz­hatalom és a társadalom együttműködésének azt a fényes eredményét, amely a patronage tevékenység tekintetében városunkat és vár­megyénket a küzdők elejére, — talán az élére fogja állítani. Nem akarjuk itt előre dicsérni társadalmunk érdeklődését és megértését magasabb emberi kötelességeikkel szemben, nem is az a célunk, hogy az Országos Gyermekvédő Liga szabolcs­vármegyei jogvédő bizottságának, illetőleg most már a patronage egyesületnek a jövőre nézve a társadalomban propagandát csináljunk, mert erre — a közgyűlésen láttuk — szükség nincs. Nem mulaszthatjuk el azonban, hogy örömünk­nek kifejezést ne adjunk afelett, hogy társadal­munk minden retege megértette azt az óriási jelentőségű kérdést, hogy mit jelent a nemzet­nek, a társadalomnak, magunknak: a patronage eszméje. Ott láttuk a közgyűlésen társadalmunk színe-javát: méltóságos urakat, a középosztályt, a polgárságot; magánosokat és testületeket; hivatalnokokat és magánegyéneket. Ha a patro­nage eszméje a küzdelem elején igy meghódította a társadalom minden rélegét, akkor az ered­mények — amelyeket a patronage egyesület bizonyára el fog érni — a társadalom minden tagját a patronage zászlaja alá fogják gyűjteni. Ne higyjék, tisztelt olvasóim, hogy ezt a kérdést, a patronage mozgalmat pártolni jóté­konyság. Nem jótékonyság az. hanem amint a közgyűlés fényét megadó beszédében dr. Szilágyi Arthur Károly ur, az Országos Gyermekvédő Liga kiküldöttje mondotta — a társadalomnak a nemzet és önmaga iránti kötelessége. Azt se higyjék, tisztelt olvasóim, hogy ez a patronage tevékenység a társadalomra, annak tagjaira elviselhetetlen kötelezettségeket fog róni, mert amint dr. Kun Béla miniszteri tanácsos ur az igazságügyminiszter képviselője egyszerű, de a munka eredményességébe vetett hittől sugárzó szavakkal tanított bennünket, a patro­nage tevékenység mindennapi életünkbe köny­nyen beilleszthető. Ha a bűnöző fiatalságot megjavítjuk, ha minden gyermeknek — akinek szüksége van reá — megadjuk a lehetőséget, hogy a társa­dalom hasznos tagjává s tisztességes honpolgárrá nevelkedjék, akkor önmagunknak az érdekében jártunk el, mert a szédelgés, bűnözés s más társadalmi bajok nem egyszerre törnek elő az egyénből, hanem — mint minden a világon — fokozatos fejlődésnek az eredményei. Akkor végezhetünk tehát alapos munkát, ha ezeket a bajokat az egyének fejlődésének kezdetén igyek­szünk megszüntetni. Azt hisszük, hogy a társa­dalmi bajoknak ezen jelentőségét bővebben fejtegetnünk nem kell s csupán azt az egy statisztikai adatot hozzuk fel, hogy a felnőttek bűnözésének 80—85%,-a oly egyénekre esik, akik már fiatalkorukban bűnöztek, akiknél tehát a bűnözés bizonyos fejlődés eredménye volt s csak 15—20°/*. esik oly bűnözőkre, akik csak felnőtt korukban vesztették el lábuk alól a becsületesség biztos talaját. Ez a statisztika a patronage tevékenység­nek a legnagyobb szószólója. Ez adja meg annak azt az óriási jelentőséget, amely alig egy év­tized alatt a patronage eszméjét a csecsemő korból életének közepébe vitte. És ha a bűnözés nem a fejlődésből fogja meríteni oroszlánrészét, ha a társadalmi bajok kútforrása, nem a fiatalkorúak kérdésének el­hanyagolása lesz többé, akkor a patronage eszméje megközelítette célját. Igyekezzék ! Igyekezzen a larsadalom minden tagja, hogy a patronage egyesület zászlaját diadalra vigyük. A közgyűlésről a következő tudósítást vettük : A kir. törvényszék esküdtszéki termében aligha volt mág olyan és akkora közönség, mint az emiitett közgyűlésen. — Ott láttuk az igazságyminiszter képviselőjét, dr. Kun Béla min. tanácsost, Nemes Lajos min. osztálytaná­csost, mint az Országos Patronage Szövetség kiküldöttjét, dr. Szilágyi Arthur Károlyt, az Országos Gyermekvédő L'ga megbízottját, gróf Vay Gáborné, gróf Vay Gábor, Meskó László, Kállay András, Geduly Henrik, Megyery Géza, Lázár Kálmánt s a társadalom szine-javának mintegy 200 tagját, hölgyeket és urakat. Ott láttuk az egyházak, a nőegylelek vezetőségeit, a biró' és ügyvédi kar, tanárok, tanitók és az ipartestület számos tagját. Kovács István kir. trvszéki elnök, mint a jogvédő bizottság elnöke 4 óra után nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölte a közgyűlés iránt érdeklődő nagyszámú közönséget, az igazságügy­miniszter, az Országos Patronage Szövetség, az Országos Gyermekvédő Liga képviselőjét, gr. Vay Gábornét és dr. Meskó Lászlót, mint a jogvédő bizottság diszelnökeit, gr. Vay Gábort, mint a felügyelő hatóság elnökét, Geduly Hen­rik ev. püspököt s a többi egyházak vezetőit, a rabsegélyző egylet, a nőegyletek, a tanári és tanítói kar, az ipartestület vezetőségét. Bejelenti az elnök, hogy a folyó év őszén Kassán megtartott Patzonage országos kongresz­szuson a jogvédő bizottság hivatalosan részt vett s az ott nyert tapasztalatok az egyesület további működésére nézve értékes támpontokul fognak szolgálni. Indítványozta, hogy a közgyűlés gróf Edelsheim Gyulai Lipótnak, az Országos Gyer­mekvédő Liga elnökének és Rickl Gyula igazság­ügyminiszteri tanácsosnak, mint az Országos Patronage Szövetség elnökének üdvözlő táv­iratot küldjön, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, majd felkérte az Oiszágos Gyermek­védő Liga kiküldöttjét, dr. Szilágyi Arthur Károly urat, hogy az egyesület tavábbi műkö­désére nézve tájékoztató előadást tartson. Dr. Szilágyi Arthur Károly kiválóan szép, szabatos előadással tájékoztatta a közgyűlést a patronage eszméjéről s annak társadalmi s nem­zeti jelentőségéről. Kiterjeszkedett beszéde során a gyermekvédelem feladataira s az utolsó év­tized ez irányú tapasztalataira. Vázolta az Or­szágos Gyermekvédő Liga tevékenységét, a patro­nage eszméjének óriási térfoglalását; behatóan magyarázta a gyermekbiróságok fogalmát, azok eljárását, ismertette a gyermekvédelmi eszmék hazánkban történt elterjedésének okait s beszé­dét a közgyűlésen résztvevőknek a patronage tevékenységre való buzdításával végezte. Hatalmas éljenzés és taps jelezte azt a ha­tást, amelyet dr. Szilágyi a közönségből előa­dásával kiváltott s a melyért az elnök őszin'e köszönetét nyilvánította. Ezután az elnök felhívta a jelenlevőket, hogy a patronage körebe vágó bármely kérdést intézzenek dr. Kun Bála min. tanácsoshoz, aki a kérdésekre felvilágosításokkal fog szolgálni. A felhívás folylán: Petrovich Gyula apátplébános kérdi, hogy a javító intézetből szabaduló fiatalkorúra nézve miben áll a patronage tevékenység ? Paulik János ev. lelkész dr. Szilágyi Arthur Károly beszédét kritikailag méltatja s a to­vábbi egyesületi tevékenységre vonatkozó tám­pontokat fejtegette. Gr. Vay Gáborné kérdi, hogy miben áll a fogház missió ? Bodnár Istvánné kérdi, mi a Liga állás­pontja a gyermekek erkölcsös és vallási neve­lése tekintetében? Gr. Vay Gábor kérdi, miként kapcsolódik a társadalmi egyesületek tevékenysége a ható­sági tevékenységhez? Halasi János kérdi, hogy illeszkednek be a társadalmi alakulatok az állami munkásság keretébe ? Dr. Wilt György kérdi, mi a pártfogó te­endője az ítélet meghozatala után ? Motyvai János kérdi, mi a tapasztalat az iparos tanonc otthonokat illetőleg ? Ezen kérdésekre dr. Kún Béla min. taná­csos a kivánt felvilágosításokat kiváló szabatos­sággal, az ügy szeretetéből sugárzó lelkesedés­sel egyenként megadja, a felvett kérdésekre vo­natkozó eddigi tapasztalatokat a kérdezőkkel és a közgyűlései közli. Különösen fontosnak tartjuk dr. Kun Bé­lának a dr. Bodnár Istvánné urnő kérdésére adott válaszát, a melyet a tőle nyert szöveg alapján szó szerint közlünk: „Adott esetben az Országos Gyermekvédő Liga vezetéset első sorban mindig a támoga­tásra szoruló gyermek sorsa érdekli. Mihelyt az első segélyt megadtuk és arról van szó, hogy a gyermek állandó intézeti, vagy család' nevelésben részesüljön, akkor érdeklő­dünk az illető gyermek vallása iránt, hogy sa­ját felekezete szerint részesüljön megfelelő val­láserkölcsi gondozásban. A Liga vezetősége, a mely a különböző felekezetekhez tartozó férfiakból áll, ebben az eljárásban egyet ért; és mig az első segély nyújtásnál sohasem kutatja a gyermek felekezeti hovatartozandóságát, addig az állandó elhelye­zésnél mindig ügyel arra, hogy a gyermek sa­ját vallása szerint részesüljön valláserkölcsi ne­velésben." Ezen felelete kiegészítéséül közölte még a Liga intézeteinek miniszterileg jóváhagyott sza­bályzatából az idevonatkozó rendelkezéseket a következőkben : „A nevelő intézet feladata, hogy növendé­keit az intézeti rend, vallásserkölcsi, iskolai és munkaoktatás és az egyéni nevelés minden cél­szerű eszközének felhasználásával, hazafias, be­csületes, rendszerető és munkás polgárokká nevelje. A növendékek valláserkölcsi oktatását a növendék egyéniségéhez alkalmazkodva akként kell végezni, hogy érzületére minél mélyebb ha­tást gyakoroljon. Minden növendéket saját felekezetének val­lásában kell okla fni." A válaszokért a kérdezők s illetőleg a köz­gyűlés nevében az Elnök köszönetüket nyil­vánítják. Elnök ezután hosszabb beszéd kíséretében előterjesztette, hogy a jogvédő bizottság jelen­legi alakulásában a rája háramló feladatokat eredményesen alig teljesítheti s ezért az elnök­ség az itt teljes egészében közölt határozati ja­vaslatott terjesztette elő : Miután a gyermekvédelmi és általában a patronage, valamint a caritativ tevékenység hat­hatósabb kifejtése céljából a Szabolcsvármegye (nyíregyházi kir. törvényszék) területén fenn­álló, de ez idő szerint külőn-kiilön párhuzamo­san működő egyesületek egységes, egyöntetű és egymást kiegészítő működése szükségesnek mu­tatkozik, mondja ki a közgyűlés, hogv: 1. Az Országos Gyermekvédő Liga sza­bolcsvármegyei jogvédő bizottságát „szabolcs­vármegyei pártfogó egyesületté" alakítja át s megbízza az elnökséget, egy megfelelő alapsza­bály tervezet kidolgozásával. Ez egyesületnek az lesz a célja, hogy a rendelkezésére álló társadalmi erőket egyesítse egyrészt azon célok megvalósítására, amelyeket az uj egyesületbe beolvado régebbi egyesüle­tek eddig gondoztak, másrészt működése kö­rébe vonja azokat a célokat, amelyek a megye területén fennálló többi egy'etek céljain kívül esnek. A létesítendő iparos tanonc otthon gondo­zása is az uj pártfogó egyesület feladatát ké­pezné; ennélfogva 2. megkeresendő lenne a Magyar Védő egyesület szabolcsvármegyei fiókja, hogy a ma­gyar ipar fejlesztését elősegítő iparos tanonc­otthon felállítására való tekintettel olvadjon bele az uj pártfogó egyesületbe. 3. Miután a helybeli Rabsegélyző egylet céljai az uj pártfogó egyesület működési köré­ben szintén megvalósíthatók, kerestessék meg a Rabsegélyző egylet is az iránt, hogy az uj párt­fogó egyesületbe beolvadjon. A legfinomabb fraawia és amerikai Friedmann Sándornál. cipó újdonságok kaphatók *!1*»-19

Next

/
Thumbnails
Contents