Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
48-ik szám. N Y I R V 1 D É K 1911. november 26. 3 a vidéki, jobban mondva falusi postakezelésnél, egyes községi elöljáróságok részéről a postaküldemények kézbesítésénél tapasztalható. Mig a nagy központokban Európa-szerte, elismert pontosság és lelkiismeretes munka folyik, addig a falvakban a leveleket nyitott táskákban hordozzák, s a kézbesítésekre megbízhatatlan suhancokat alkalmaznak. A bajok orvoslása a közigazgatás feladata. És ezzel igazán csak vázlatosan, beszámoltam a tanfolyam anyagáról. Mielőtt azonban előadásomat befejezném, visszaemlékezvén dr. Mandello Gyula kir. jogakadémiai tanárnak a szocziál politikáról tartott előadására, s visszapillantva a gépkorszakkal rohanó fejlődésnek indult ujabb társadalmi vívmányainkban jelentkező tünetekre, meg nem állhatom, hogy társadalmi viszonyaink átalakulásának irányairól pár szót ne mondjak. Tisztán szereny egyéni nézetnek adok kifejezést, midőn az állami törekvések súlypontját a munkáskéides megoldásaiban látom fenforogni. A munkásosztály szervezkedése szakcsoportok szerint a XIX. század végén kezdődik, a munkások tábora szembe kerül a vállalkozók, a tőkesek táborával. Mai nap a vállalatok, a szövetkezetek, a takarékpénztárak, bankok, a tőzsdék es kartellek száma, melyek már milliárdokra menő tőkékkel dolgoznak, — nőtlön nő, a középosztály pusziul, az önálló keresetlel bírók száma ijesztően fogy, mig a proletárok száma egész sereget tesz ki. Ezen tünetekkel a közigazgatásnak számolni kell, az államhatalomnak módot kell találni arra, hogy az ország, a társadalom békéjét biztosítsa. A közigazgatás feladat köre napról-napra jobban tágul, a tisztviselők vállaira az administrativ intézkedéseken kivül hova-tovább több és több társadalmi tevékenység súlya nekezedik. A bajok egyedüli orvossága azok okának idejekorán való felismerése. A tisztviselőnek szükségé van tágabb látókör -uegszerzésére, mert annak hiányában a társadalmi bajokat meglátni, felismerni sígy azokkal szemben védekezni, azokon segíteni képtelen. Ezért kiváló szolgálatot tett a kormány a közügynek, midőn a továbbképző tanfolyam szervezésével alkalmat nyújt köztisztviselőinek, a társadalmi viszonyok magasafcb szempontból való mérlegelésének biztosításával arra, hogy a tőrvények keretén belől a közjólét, a társadalmi béke előmozdítására megfelelő tevékenységet fejthessenek ki Épen ez okból a tanfolyam berekesztése alkalmával a vita során felmerült azon kérdés, hogy ez a tanfolyam jövőr« nézve jelen alakjában tartassék-e fen, avagy a közigazgalási és birói, másként jogi szak egymástól elkülönítessék. A magam részéről a tanfolyamnak közösségben meghagyását javaslom, mert az érintett korszakos átalakulások társadalmunk összes intézményeire kiterjednek, tehát a közügyek intézői és végrehajtói sikeres munkát csak úgy végezhetnek, ha munkálkodásaik, tevékenységük, bíráskodásuk körében ezeket a változásokat, újításokat figyelembe veszik. Csak ugy szerezhet szélesebb látókört az ország tisztviselői, birói kara, ha szakismereteit minden téren alkalma nyilik kibővíteni. ü szabad líceum programja. Á Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör alkotó munkájának egyik igen szép reményekre jogosító eredménye a szabad liceum, melynek egy évi működése kész bizonyítéka annak, hogy az intézmény helyi társadalmunknak közművelődési igényében gyökerezik s megfelelő gondozás mellett virágzó és gyümölcsöt hozó is lesz. A siker biztositéka egyfelől a közönség érdeklődése, másfelől a vezetők céltudatos munkája; e két biztosíték hol kiegészíti, hol föltételezi, de semmikép nem nélkülözheti egymást. Az egyesület vezetősége továbbra is hajlandó végezni az irányítás és végrehajtás munkáját s a maga részéről ezt az alkalmat is felhasználja arra, hogy a liceum előadásait a közönség figyelmébe és támogatásába ajánlja. Ezidei programmunk irányitó szempontja az emberi művelődés fejlődésének bemutatása s a földrajzi és természettudományi ismeretek terjesztése. Földünk alakulásából indulván ki, ennek folytatásaként az őskori műveltség föltételeinek és eszközeinek ismertetésére térünk át, kiegészítvén ezt a honfoglaló magyarság kultur-állapotának bemutatásával; másfelől a fajok eredetének kérdését vizsgáljuk meg s a világtörténelem mozgató eszméit igyekszünk megvilágosítani. A második csoportba gyakorlati kérdések tárgyalását illesztettük, nevezetesen a főldmivelés, ipar és kereskedelem fejlődését, mindenkor a hazai vonatkozások figyelembevételével. Ezt a beosztást a dolog természete is megköveteli, de amellett erős szándékosság is van benne, mert igy remélhetjük, hogy közönségünknek oly rétegeit is sikerül munkánk közösségébe vonnunk, amelyek az ügy iránt eddig kevés érdeklődést tanúsítottak. Hasonlóképen a gyakorlatiasság szempontját lesznek hivatva szolgálni földrajzi előadásaink (Magyar-, Török-, Görög-, Finnország, China, sok tekintetben mindmegannyi aktualitás), továbbá a budapesti uj állatkert szakszerű ismertetése és egy kísérleti előadás az elektrotechnika köréből. Amennyiben ez előadások egymástól mindenben függetlenek s túlnyomó részben nem helyi előadóktól származnak, természetes, hogy nem közvetlenül egymásután jönnek, hanem a lehetőség szerint arányosan elosztva a többi között fognak helyet foglalni. Művelődésünk ama tényezőjét, mely a képzőművészetben jut kifejezésre, ez alkalommal a görög művészet, különösen szobrászat és a renaissance-kori festészet mintaalkotásaiban óhajtjuk bemutatni; az ennél is fontosabb egyetemes irodalomból pedig a magyar nemzeti irodalom fejődését s külön előadásban Bessenyeinek és korának méltatását tüztük ki fejtegetésünk tárgyául. Ez utóbbit azon irodalmi ünnep számára tervezzük, melyet Bessenyei halálának századik évfordulóján rendezni erkölcsi kötelességünk s melyet rajtunk kivül álló okok miatt voltunk kénytelenek 1912-re halasztani. Kiszemelt s egy-két kivétellel meg is nyert előadóink : Badó Endre dr., Jósa András dr., Zimmermann Bezső, Spányi Géza dr., Porubszky Pál, Szomjas Gusztáv, Andor Endre dr., Gróh István, Opitz Károly, Szalay Sándor, László Béla, Bosenthal Ferenc, Erődi Béla dr., Moravszky Ferenc, Popini Albert dr., Cholnoky Jenő dr., Drumár János, Lendl Adolf dr., Leffler Béla dr., e cikk irója stb. 25-26 előadást tervezünk most is, mint a mult évben; de minden egyes alkalommal csak egy előadást mutatunk be a közlendő ismeretek összefüggő egysége s a közönség figyelmének biztosítása érdekében. Hat előadás után, melyek a rendesnél nagyobb kiadást igényelnek, fejenként és esténként 1—1 korona belépő dijat fogunk szedni; költségvetésünk jelenlegi keretei közt ezt a tételt semmiképen nem nélkülözhetjük, viszont igyekszünk megfelelő ellenszolgáltatást nyújtani Előadásaink helye továbbra is a főgimnázium nagyterme lesz a régiségtani előadás kivételével, melyet Jósa András dr. a vármegyeháza nagyterméBenTog megtartatni. Megjegyeztük itt, hogy idejekorán bejelentett megkeresésre szíves készséggel megyünk máshova is, például a gazdák, iparosok vagy kereskedők körébe, ha e változtatás az illető körök nagyobb érdeklődését tudja biztosítani. Nem kevésbé szívesen teszünk eleget a vidék óhajtásának is, amire annál inkább vállalkozhatunk, mert helyhez kötött, nagy vetitő-gépünkhöz könnyen szállítható, esetleg ki is kölcsönözhető kisebb gépet is szereztünk. Költségkímélés céljából csak a belépődíjas előadásokra nyomatunk meghívót; egyéb előadásaink tárgyáról és idejéről esetről-esetre a helyi sajtó utján fogjuk az érdeklődő közönséget tájékoztatni. Egyébként a liceum ügyeit érdeklő mindennemű felvilágosítással haladék nélkül szolgálunk ugy a támogatásra ezúton is tőikért sajtónak, mint a tevékenységünket figyelemmel kisérő nagy közönségnek. Dr. Vietórisz József, a szabad liceum elnöke. Tüzér-laktanya. Nyíregyháza város képviselőtestületéhez a következő indítvány érkezett: Tekintetes Képviselőtestület! „Az országgyűlésen tárgyalás alatt levő véderőreform-javaslat köztudomás szerint a létszámemelés keretében négy honvédtüzérezred felállítását is tervbe veszi. Tekintettel arra, hogy városunk s vidékünk terepviszonyai egy ilyen ezred elhelyezése s gyakorlatozására felette alkalmasak s hogy egy honvédtüzér-ezrednek Nyíregyházán megfelelő módozatok melletti elhelyezése városunkra s vidékére nézve jelentékeny előnyökkel járna: indítványozzuk, mondja ki a t. képviselőtestület, hogy egy létesítendő honvédtüzérezrednek városunkban való elhelyezését s e célra egy megfelelő laktanya létesítését kívánatosnak tartja s e kérdés részletes tanulmányozása s előkészítése céljából külön bizottságot küld ki, melynek feladatává teszi, hogy e törekvés támogatására a vármegye fő- és alispánját, valamint összes országgyűlési képviselőit is megnyerni törekedjék s a további teendőkre nézve mielőbb javaslatot tegyen. Nyiregyházán, 1911. november 22. Tisztelettel Májerszky Béla Dr. Meskó László Dr. Mezössy Béla Dr. Kállay Budolf Dr. Bodnár István Somogyi Gyula Megyery Géza." A tanács az indítványt azzal a javaslatta terjeszti a képviselőtestület elé, hogy az ügy előkészítésére alakítson egy 27 tagu külön bizottságot. A tanács a bizottság tagjaiul javaslatba hozza Májerszky Béla polgármester elnökletete alatt Baruch Jenő, dr Bodnár István, Imre János, dr. Kállay Budolf, Király Sándor, dr. Kovách Elek. Kovács András (János bokori), Megyery Géza, dr. Meskó László, dr. Mezössy Béla, dr. Murányi László, Paulusz Márton, Pisszer János, dr. Prok Gyula, Prok Pál, Somogyi Gyula, Szmolár Pál, dr. Vadász Leó képviselőtestületi tagokat, továbbá Bogár Lajos főjegyző, Balla Jenő, Oltványi Ödön, Trak Géza tanácsosok, Kertész Bertalan rendőrfőkapitány, Hudák Károly t. ügyész, dr. Konthy Gyula ügyvezető orvos tanácstagokat, Huray Sámuel főszámvevőt és Nagy Elek városi mérnököt. Városi közgyűlés. Népes közgyűlése volt e hó 24-én a városnak. A nagy érdeklődést az a körülmény keltette fel, hogy több fontos ügy volt felvéve a tárgysorozatba, — mint többek között: a piac rendezés, téglagyár létesítése, tisztviselők s alkalmazottaknak drágasági pótlék iránti kérelme. Miután polgármester az ülés megnyitása után beszámolt a polgármesterek egyesületének s a városok kongresszusának Budapesten tartott ülésének a városok érdekeit szolgáló lefolyásáról — s az onnan kiküldött bizottságnak a miniszterelnök által adott s a városok segélyére vonatkozó válaszáról, — rátért a közgyűlés a tárgysorozatba felvett ügyek tárgyalására. A vasúti polgári uj vendéglő épületre beérkezett tervpályázat eredményét feltüntető biráló bizottság s a szakosztályok és tanács javaslata alapján akként határozott, hogy az I-ső dijat nyert Bentaller Adolf budapesti épitészszel készítteti el a részletterveket, — megbízta a tanácsot, hogy erre nézve megállapodást létesítsen s annak eredményét jelentse be. Egyben biráló bizottság tagjainak hálás köszönetét fejezte ki alapos és fáradságos munkájáért. A piac rendezés ügye, mely a múltban oly sok port vert fel és annyi érdeket állított harcba, a közérdeknek teljesen megfelelő elintézést nyert. Ugyanis az idő beigazolta, hogy a jelenlegi beosztás, mely szerint a kisebb piaci termékek a Kossuth Lajos,téren, — mig a zöldség-piac, a magyar szabók, suszterek s kirakó árusok a Zöldség-téren nyertek elheLegszebb ékszerek, pontos ó ráfa, Cónriílí 1 Ro7ofÍ ^szerésznéj^ Nyíregyháza eziistnemüek legolcsóbban: ÜOIIIUJI ilüLöÜ Városház-utca 3. szám. 6I 5.í 2.i
