Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

294 46-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. november 12. lyezést, a vásárló közönség s az árusítók érdekeit is mindenben kielégítik. Ennek fentartása mellett foglalt tehát állást a közgyűlés — s emellett a Zöldség-térnek kívánatos megnagyobbítása céljából a Kleinman és Katz-féle telkek megvételét is szükségesnek mondotta ki azzal, hogy amennyiben a tulaj­donosokkal a vételárra nézve békés megegye­zést kötni nem lehetne, kisajátítás utján fogja megszerezni. Ezen részét az ügynek, mint in­gatlan vételt 30 nap közbevetésével tárgyalásra tűzte s az előkészítő munkákkal a tanácsot megbízta. Hosszabb tárgyalás következett ezután egy városi téglagyár létesítésére nézve, a szakosz­tályoknak s tanácsnak alaposan megfontolt ja­vaslata felett. Kár, hogy ez a javaslat a maga egészében s változatlanul nem ment keresztül. Pedig számadatokkal lett igazolva, hogy egy hat millió tégla gyártására berendezett tégla­gyár nemcsak abban szolgálná a közönség s a város érdekeit, hogy a kartell folytán már szinte elviselhetetlenül magas tégla árakat szál­lítaná le s szabályozná állandóan a kartell ellené­ben, de gazdaságos, praktikus berendezésével a városnak jelentékeny jövedelmet is biztositana. Bár szakértői sulylyal támogatottan számszerű­leg rámutatott a tanács arra, hogy egy három millió tégla termelésre berendezett gyár meg­épitési s berendezési költségei aránytalanul nagyobbak egy hat millióra tervezett gyárénál, az üzem eredményeit véve számítási alapul, mégis hosszabb vita után az a felfogás nyert többséget, hogy egy három millió téglát termelő gyár a mai viszonyok javítására elegendő s megbízta a tanácsot, hogy ez alapon készíttesse el az ujabb általános tervet s költségvetést. A Sóstó-fürdő vendéglő bérlőjének, özv. Lendvai Kálmánnénak kérelmére folyó évi bér­leti összegéből 1000 koronát az építés követ­keztében beállott üzleti pangásra való figyelem­mel elengedett s őt a bérletben május l-ig meghagyta. A városi tisztviselők, rendőri és szolga­személyzetnek drágasági pótlék iránti kérvényét, Kreska Gyula irodatisztnek, Velenczey László és társai irodatiszteknek 400 korona személyi pótlék, a városi végrehajtóknak lakbér felemelés iránt, a hitesőröknek szolgálati pótdíj iránt s az utcaseprőknek fizetésük felemelése iránt előter­jesztett kérelmeket a pénzügyi és jogügyi szak­osztályoknak nem tisztviselőiből alakítandó bi­zottsághoz utalta tárgyalás és javaslattétel vé­gett azzal, hogy 30 nap alatt munkálatukat mutassák be. Oberlander Zsigmond városi házipénztáros­nak bejelentésére, mely szerint a tiszai evan­gélikus egyházkerület pénztáránál ellenőrköny­velői tisztségre hivatott meg, ugy azonban, hogy teendőit a városi hivatalos órákon kivül végez­heti, kimondotta a közgyűlés, hogy kivételesen kifogást nem emel, illetve bejelentett alkalmaz­tatását tudomásul veszi. Több illetőségi ügy elintézése után egy honvédtüzérezrednek Nyíregyházán elhelyezése iránti lépések megtételére vonatkozó, szabály­szerűen 24 órával megelőzőleg beadott indit­ványnyal foglalkozott, melyet magáévá tett, illetőleg azt megfelelő előkészítés s javaslattétel céljából egy 27 tagu bizottságnak adta ki. Ezzel a tárgygyal majd alkalomadtán bővebben foglalkozunk. A gyűlés az esti órákban ért véget. @8ST Hirdessük a karácsonyi -vá­sárt már most a Nyírvidékben, mert az 1800 példányban jelen meg minden vasárnap ! ÚJDONSÁGOK. Totelon 139. szám. — A Nyirviz társulati bérpalota épitési programmja. A Nyírvíz szabályozó társulat által a Széchenyi út és Széchenyi tér sarkán építendő két emeletes bérház épitési programmja a következő : 1. A székház félemelettel is ellátott két emeletes épületnek tervezendő, homlokzattal a a Széchenyi útra és a Széchenyi-térre, a telekre benyúló szárnyakkal. 2. Beépítendő terület: 1150-1250 m 2. 3. Az épület teljesen alápincézendő s az utca felőli pincerészek a földszinti üzlethelyisé­gekkel szerves összeköttetésbe hozandós. Az udvari rész pincéjében a központi fűtéshez, víz­emeléshez. porszívóhoz stb. szükséges gépberen­dezések helyezendők el, azonkívül az emeleti lakásokhoz tartozó kisebb magán pincerekeszek. 4. A földszint a leggazdaságosabb és leg­jövedelmezőbb módon kihasználható, különböző nagyságú üslethelyiségekre osztandó be. Az udvari szárnyakban kb. 50 m 2 alapterületű lakás tervezendő a házmester részére s ugyanilyen a hivatalszolga részére. A főbejárat a Széchenyi-út felől tervezendő a főlépcsővel és aszemélj felvonóval. A Széche­nyi tér felől szintén bejáró helyezendő el, JJde csak gyalog közlekedésre s ez külön lépcsővel látandó el. Szükséges még az udvari részen egy melléklépcső és egy teherfelvonó. 5. A félemelet a leggazdasagosabb és leg­jövedelmezőbb módon kihasználható üzlethelyi ségekre osztando be, úgy azonban hogy azok esetleg pénzintézetek céljaira is alkalmasak le­gyenek. Ennek megfelelően a felemelet belső magassága legalább 3 '40 méterre veendő. 6. Az I. emeleten tervezendő egy 5—5 szobából álló lakás, előszoba, konyha, kamara, cselédszoba, fürdőszobával, külső és belső klo­zettel; továbbá 4 lakás 4 szobával és ugyan­ilyen mellékhelyiségekkel. 7. A II. emeleten tervezendő egy 5 szobás és két 4 szobás lakás ugyanazon mellékhelyi­ségekkel, mint az 1. emeleten. Ugyanitt helyezendők el a társulati hivatalos helyiségek és pedig egy legfeljebb 100 m 2 alap­területű közgyűlési terem, elnöki szobával, tágas szobák az igazgató, mérnök, pénztárnok és Írnokok részére, előszoba, két irattar, vendég­szoba fürdőszobával és klozetek. 8. A padláson az összes lakók használatára megfelelő nagysága mosókonyhák, mángorló és vasaló helyiségek tervezendők. 9. Az összes lakások zárt, üvegezett folyo­sókra nyíljanak és lehelő nagy méretű szobák tervezendők. A nyugati és északi szomszédok felől ablakok nem tervezhetők. A modern bevált épitési szerkezetek minden faja alkalmazható, az épület teljes szilárdságának figyelembe véte­lével. A vízöblítéses klozetekhez deritő beren­dezés tervezendő. 10. Elkészítendő : a) az összes emeletsorok méretszámozott alaprajza 1:200 mértékben; b) a szükséges méretszámozott metszetek 1:200 mértékben; c) az egymástól eltérő homlokzatok rajza 1:200 mértékben ; d) a tervezet műszaki leírása; e) a költségszámítás, mely a központi fűtés, saját vízvezeték, porszívó berendezés, villany világítás, villanyüzemü személy- és teherfelvonó költségeinek tekintetbe vételével köbméterenként 18 K-val számítandó, úgy, hogy az épület köb­tartalmának megállapításánál a magasság a pincetalajtól a főpárkány felső éléig veendő tekintetbe. Távlati képek mellőzendők. 11. Az épület költségeire 450000 koronát kiván a társulat fordítani, mely összeg csak nagyon alaposan indokolt esetben léphető túl. Nyíregyháza, 1911. évi november hó 4-én. Kálnay Zoltán, társulati igazgató. — A Bessenyei kör uj tisztikar*. A szabolcsvármegyei Bessenyei kör a mult szom­baton délután 5 órakor Gtduly Henrik alelnök vezetése alatt tartott rendkívüli közgyűlésén választotta meg a kör/uj tisztikarát, első sor­ban pedig uj elnökét. Gróf Vay Tibor főispán ugyanis, akit a mult év december havában választott meg a Bessenyei kör egyhangú lel­kesedéssel elnökévé, még ez ev junius havában minden indokolás néJkül elnöki tisztéről le mondott. A szombati rendkívüli közgyűlés saj­nálattal vette tudomásai gróf Vay Tibor lemon­dását s egyhangú lelkesedéssel a kör elnökévé Geduly Henrik püspököt, az edd'gi alelnököt választotta meg. Geduly Henrik a személye iránt megnyilvánult bizalmat szép beszédben köszönte meg. Megválasztattak ezután; alel­nökökké Balla Jenő, dr. Kállay Rudolf, Leffler Sámuel, főtitkárrá dr. Popini Albert, segéd­titkárrá dr. Leffler Béla, pénztárossá Kozák István, segédpénztárossá Felter Sándor, az iro­dalmi szakosztály elnökévé Porubszky Pál, a Szabad-Lyceum elnökévé dr. Vietórisz József. Megválasztott ezenkívül a közgyűlés 60 választ­mányi tagot. Dr. Popini Albert főtitkár terjesz­tette elő ezután jelentését s indítványára a rendkívüli közgyűlés elhatározta egy évkönyv kiadását. Dr. Víetorisz József felolvasta lapunk legutóbbi számában egész terjedelmében közölt jelentését a Szabad-Líceum első évi nagyjelen­tőségű működéséről, Kozák István pedig be­mutatta az ideiglenes számadásokat, mire a közgyűlés véget ért. — A jótékony nőegylet Erzsé­bet-estélye. Nagyszámú előkelő közön­ség gyűlt össze f. hó 18-án este a Korona disztermében. A kiválóan sikerült estély őszinte és igazán megérdemlett hódolat volt Nyíregyháza nagyasszonyának özv. Básthy Barnáné úrasszonynak. Dr. Vietó­risz József bájos verse nyitotta meg az estét; a prológus szépségét csak fokozta Kellner Böske kellemes szép előadása. Erzsébetről szólott az ének és a közön­ség tisztelettel tekintett a mi jótékony Erzsébetünkre. Majd a nyíregyházi Zene­kedvelők adták elő kiváló gyakorlottsággal Mosart Serenadeját. Ez a fiatal egyesület már is meghódította egész Szabolcs­vármegyét és vezetősége igazán megér­demli a legnagyobb elismerést, özv. báró Vay Arnoldné Mikes Sarolta grófnő mű­vészi technikájú zongorajátékában már több izben volt alkalmunk gyönyörködni s az a lelkes taps, melylyel közönségünk a grófnőnek hódolt, alig volt képes ki­fejezni őszinte elragadtatásunkat. „Brüsz­szeli csipke" — hallatszott a magasztaló kritika a közönség soraiból. Megkapó kép volt, midőn Jóba Ilus urleány — karján nagyvirágu krisantémumok, — néhány magyar dalt adott elő igazi átérzéssel; a rejtett zeneszó ékesen emelte a bájos kis költemények hatását. Szentimrey művészi gordonka játékát mindig a legnagyobb élvezettel hallgattuk, most is igazán meg­érdemlett tapssal ünnepelte a közönség. A gazdag műsornak Kálnay Lenke és András kedvesen, közvetlenül előadott tréfás dialógja kellemes változatosságot adott. Befejezésül Garay Marcsa, Gyúr­csány Icza és Sexty Anna urleányok ad­tak elő bájos graciózitással önkomponálta táncot. A szépen kigondolt és harmo­nikusan következő figurákról alig akartuk elhinni, hogy azokat az ügyes műkedvelő táncosnőink önmaguktól kombinálták ily kecsesen egybe. Legvégül az ünnepelt Erzsébetet a nyíregyházi hölgyek hatal­mas babérkoszorúval lepték meg. Őszinte Legújabb női ruhadiszekbenalegnagyob €53-52 6 T e 8 e f e n : Í29. Kohn Ignátz iöi-, férfi-divat és rövidáru üzletében Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents