Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-19 / 47. szám

HytreöMia, 1911. XXXIL évfolyam, 47. szám, vasárnap, noiember 19. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. iMHzatéii feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YAROSHÁZ-TÍ5R S. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Jelentés a szabad líceum működéséről. A Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör, rég óhajtott megalakulása alkalmával, elsősorban azt a célt tűzte maga elé, hogy az irodalom és művészet iránt érdeklődő közönséget ezen közművelődési tényezők megértésére nevelje, élvezésére képesítse és támogatására buzdítsa. Hogy e feladatának nemcsak igyekezett meg­felelni az egyesület, hanem igazán számot­tevő nagy sikerekre is mutathat, el kell ismernie mindenkinek, aki a Kör műkö­dését évek hosszú során át elfogulatlan figyelemmel kisérte. Alapszabályai a színművészet pár­tolására és a magyarosodás terjeszté­sére is kötelezik a Bessenyei-Kört. Erre vonatkozólag csupán annyit kivánok meg­jegyezni, hogy a színházi bérletgyüjtés mindig a Kör nélkülözhetetlen erkölcsi támogatásával sikerült; a magyarosodás terjesztése pedig, különösen a népkönyv­tárak utján, oly tényezők kezébe került, melyek a nag^ célt egyesületünkn^. hat­hatósabban szólalhatják, * Egy évtizeden át kifejtett munkássága közben hova-tovább annál inkább az a meggyőződés érlelődött meg a Kör veze­tőségében, hogy csak félmunkát végez, ha figyelmét és gondját ki nem terjeszti egyfelől a telnött írástudatlanok ok­tatására, másfelől a tudományok nép­szerűsítésére is. A külföldön főleg ez utóbbi irányban ujabban megindult s Erzsébet napjára.*) Régi jó időknek tündérszép regéi: Nagy, nemes szivekről mtndjatok mesét; Vagy ha nem me»e az, s nem is olyan régi: Hadd emelje lelkünk méltó büszkeség! Hány nagyasszonyunknak tiszta homlokára Még a glóriának fénye is kevés, S hány Erzsébetünk van, aki egyre várja, Hogy jutalma lesz a hű emlékezés ! Ott van a királylány, aki igazában Maga is szegény lett a szegényekért; Magyar föld szülötte, idegen hazában Önsanyargatással csak a mennynek élt. Áldásos nyomában hogy rózsák fakadtak, A csodáért szentnek vallja őt a hit; Szebb jutalmat néki még az ég sem adhat, Mint hogy megszámlálja titkos könnyeit. Volt egy nagy királyunk, országok hajoltak Földig a hatalmas ,nagy" király előtt; Még az emlékén is buzdulunk e múltnak. . . Erzsébet nevelte ilyen nagyra őt! Nem is magyar aaszony, mégis oly wodásan Összeforrt a lelke vélünk idebent; Mert a magyar földben oly bűvös varázs vau, Hegy magyarrá formál minden idegent! Hát az igazságos Mátyás édec anyja Elfeledhető-e nagyjaink között, Aki gyermekiért mindenét odadja, És miattuk annyi gyáscba öltözött ? ! •) A nyiregyházi jótékony nőegylet által az 1911. évi november hó 18-án rendezett Erzsébet-estén előadta: Kellner Böske. hozzánk is eljutott mozgalom velünk is éreztette biztató hatását, a szükséget jelző közóhaj pedig egyenesen kötelességünkké tette, hogy ha csekély erővel is, de annál nagyobb lelkesedéssel fogjunk az iskolán kívülinek nevezhető szabad tanítás szer­vezéséhez. Irástudatlanaink oktatása az Országos Közművelődési Tanács szabályzata szerint részben a helyi tanügyi hatóságnak hiva­talos uton kifejtett eredményes buzgalma, részben a mi, illetékes helyen is elismert, társadalmi utánajárásunk folytán a kivánt mederbe jutván, minden erőnkkel a sza­bad líceum előkészítéséhez foghattunk már 1904-ben, amikor is munkánkat ily célokra múlhatatlanul szükséges, lehető­leg tökéletes vetítőgép költségeinek meg­teremtésével kezdtük meg. Szabolcsvármegye törvényhatósági bi­zottsága és Nyíregyháza város képviselő­testülete mihamar lehetővé tette a gép megszerzését, a nyiregyházi ág. h. ev. főgimnázium kormányzó tanácsa pedig készséggel adta át nagy termét előadásaink megtartás^B^*úgy e hatósá­goknak, valamint a nagy közönségnek to­vábbi lelkes támogatása reményében 1910. december 4-én kimondotta a Kör évi rendes közgyűlése, hogy alapszabályainak megfelelő módosításával a maga kebelé­ben szabad líceumot szervez. A szervezet szerint „a szabad líceum szakosztály a tudomány terén fölmerülő vívmányok és nevezetességek ismertetésé­Hősi lelke kész a bajjal szembeszállni, Vágya, célja, terve nem csak vak remény ; A fiú király, — az anyja több : királyi, Mert magasztos benne minden nőerény! És ha szenvedés tesz naggyá és nemessé, Ott is Erzsébetnek képe áll elénk; Töviskoszorúja hajh! véresre festé, Akinél jobb szivet alig ismerénk. Évszázadok óta ime az egyetlen, Aki ott fent együtt erezett velünk. . . Minket is talált a tőr, ama kegyetlen. . . S nem vagyunk nagyok, bár sokat szenvedünk! Mostan is kereszttel jár az igaz érdem, S éppen ez mutatja küzdelmünk becsét; Szép koronadísszel fényes aranyérem Nemeslevelünkön a függő pecsét. . . Legszebb dísze mégis földi életünknek, Hogyha letöröljük mások könnyeit; S boldogokká az a hit tehet bennünket, Hegy nemes munkánkban Isten megsegít! ! Vietórlsi Jóisef. 4 Erzsébet. Erzsébet napján felgyújtják az emlékezet szövétnekét. Nemzetünk Nagyasszonyának alak­ját felidézi a kegyelet s fájó szivvel emlékezünk Erzsébet királyné asszonyunkról, akit hazánk a legnagyobb kegyelettel, köteles hálával s hódo­lattal tisztelt A magyar föld ujjáalkotó ereje, amit Jókai olyan jellemzően rajzol az Uj földesúrban, ről gondoskodik, minden lehetőt elkövet­vén az általános és nemzeti műveltség emelése érdekében. E célból a rendelke­zésére álló eszközökhöz képest részint összefüggő, sorozatos előadásokban is­merteti az egyes tudományágak fejlődését, részint önálló jellegű, külön előadásokat rendez, mindenkor a szemléltetés eszkö­zeinek felhasználásával s a népszerűség és áttekinthetőség szemmeltartásával. Nép­szerű tudományos előadások tartására rendszerint a szakosztály kéri föl a ki­választott és megfelelő erőket; vállalkoz­hatik előadás tartására a Kör bármely tagja is, tartozik azonban mnnkáját vagy annak vázlatát idejekorán a szakosztály elé terjeszteni." Ugyanezen közgyűlésnek határozata és választása alapján alakult meg 1910. december 7-én a szabad liceum szak­osztálya akként, hogy elnöke lett dr. Vietórisz József, tagjai az egyesület min­denkori tisztviselői hivatalból s a Kör 40 tagja választás utján; ez utóbbiak névsora: Balla Jenő, Bernsteín Béla dr., Bergstein Béla dr.< Dohnál József dr., Feltei- Sándor, Flegmann Jenő dr., Gás­pár Gézáné, Haas Ignác, Halasi János, Hoffmann Mihály, Hoffmann Mór, Járossy Sándor dr., Jóba Elek, Kardos István, Kállay Rudolf dr., KIár Gusztáv, Klekner Károly dr., Korányi Endre dr., Kovách Elek dr., Leffler Sámuel, Májerszky Béla, Meskó László dr., Mikecz Dezső, Mikecz Miklós dr., Moravszky Ferenc, Murányi diadalát ülte akkor, mikor a bajor születésü, viszonyainkat, nemzetünket nem ismerő Erzsé­bet, kezdetben lelkes figyelemmel megérteni iparkodik, később szivvei-lélekkel nemzetünk ügyéért rajongó igaz honleány lett. A nemzetek sorsát bölcsen intéző Gond­viselés jelölte ki szomorú és válságos időkben nemzetünk védőangyalául a Nagyasszonyt, aki­ben a nyomor s a meghurcolt igazság iránt való érzés nem veszett el akkor sem, amikor részvétlen lelkek, igazságtalan tanácsadók kör­nyékezték a királyi trónt. Milliók szenvedésével együtt érző, milliók szive dobbanásával együtt dobbanó szive, ne­mes ajándoka az Ég kegyelmének. A magyar királynők egyikének sem volt a történelem színpadján oly kimagasló rendel­tetése, mint ennek a születését tekintve idegen, de lelkében a magyarnál is magyarabb király­asszonynak. Oly időkben, mikor a nemzet legszentebb jogait hamis világításban forradalmi törekvések­nek bélyegzik, mikor a nemzet érdekeit szivén viselni hivatott koronás fő idegen világban fel­nőtt, ellenünk ármánykodó, vesztünkre törő tanácsadókkal van körülvéve nem veszíti el Isten adta adományát, melylyel megérzi a szen­vedők igazságát s megértve a nyomor enyhí­tését ; az igazság diadalra juttatására királyi lélekkel küzd. Az asszony rendeltetése a család belső vilá­gát a férj számára ideális tisztaságban meg­őrizni s ezzel eleget tett a rá mért szép, de súlyos feladatának, de a királynéasszony a nem-

Next

/
Thumbnails
Contents