Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

46-ik szám. NY IR VIDÉK 1911. november 12. 3 Higyjék el, semmi semmi sem jutalmazza •lyan gazdagon fáradozásainkat, mint ezek az ártatlan gyönyörű virágok, melyek bölcsőnktől kezdve hűségesen követnek sírunkig. Mert a ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Fogadják ismételten köszönetemet üdvözletükért és ezen végtelen kedves virág csokorért. Apró két kis árva az Erzsébet-árvaház lakóitól kisérve, nagy fehér virágbokrétát cipelve vonultak fel a terem egyik sarkából, hogy bájos hangon sok minden szépet és jót kívánjanak áldott védangyaluknak. A kis árváknak válaszul a következő szép szavakat halottuk: Ktdves Margitkám! őszinte szívből jött szavaidat szeretettel fogadom és köszönöm. Az Erzsébetárva házba mindég, különösen a szent karácsony ünnepén a legnagyobb örömmel megyek el Ott veszem el legédesebb jutalmamat egész évi munkálkodásomért. Látva boldogságotokat, midőn legkevésbbé érzitek árvaságotokat, mert J'óltevőínk gondoskodnak rólatok, hogy örömöt szerezzenek nektek, a Jézuska által küldve •indenki részére az őt megillető ajándékot. Kedves gyermekeim! Tudjátok e miért hívják j. ti otthonotokat Irzsébetárvaháznak ? Itt mondom el nektek, véssétek sziveitekbe. Istenben boldogult dicső Nagyasszonyunk, Brzsébet királynénk emlékére. Ki szeretett magyar hazánk védangyala volt! Végtelen sokat szenvedett ós oly kegyetlen halállal hunyt el távol hazájától Genfben. Foglaljátok nevét imáitosba! Legyen áldott emléke! Véletlenül azon években a Nőegyletnek 3 tisztviselője is Erzsébet volt: Elnöke, alelnöke és én mint akkori pénztárosa. A gondviselés ma is egy Erzsébelet adott •ektek, ki szeretettel gondoskodik rólatok az Árvaházban. Legyetek iránta engedelmesek, szótfogadok, szeressétek a jó Erzsike nénit, ki édes anyátokat helyettesíti. , Legyetek háládátosak az egylet vezetői s főként azon nemes szivü társadalom iránt, a «ely oly nagylelkűen gondoskodik rólatok. Es' ha egykor sorsotok messze is vezérel, soha se felejtsétek el boldog gyermek korotok első Otthonát. Legyetek jók, munkások. Imádkozzatok Istenhez, és az árvák atyja megsegít, s tnem hagy el soha sem. Áldja meg a Mindenható az Erzsébetárvaházat és minden lakóját. Leffler Sámuel nőegyleti örökös titkár emelkedett ez után szólásra, ékes szavakkal méltatva a nőegylet kitüntetett elnőknőjének érdemeit. Szavaira Básthy Barnáné a következőket mondotta: Nagyságos nőegyleti irökös titkár úri lisstelt munkatársam! Szeretetre méltó kedves üdvözlő szavait hálásan köszönöm! Azt hiszem 30 éve annak, hogy a nyíregyházi jótékony nőegyletnél testvériesen megosztva munkánkat, együtt működve haladunk a jótékonyság nemes célja felé. Soha nem várva ezért elismerést jutalmat s legkevésbé királyi kitüntetést. Különös! Sorsunk e téren is testvériesen osztozott. Mindkettőnket egyformán ért az Uralkodónk felséges Királyunk kitüntető kegye. Azzal a különbseggel, hogy Nagyságodnak a koronás arany érdemkeresztet, a nőipariskolában, a Munka otthonában tűzte fel méltóságos báró Feilitsch Berthoid főispán úr. Mig nekem, ott a teremnek azóta felét varróosztálynak véve — már itt szülővárosom székházának dísztermében volt kegyes gróf Vay Tibor főispán úr ő méltósága átaladni. A mai ünnepnapomon, a fényes gyülekezet előtt bevallom, hogy sokat enyhilett fájdalmaimon, miket a sors részemre a múltban oly bőven osztogatott a mai nap emléke; mit örökre szívembe vés-ek.*—

*

"**•— Különösen azon szeretet hat meg, mit mindeD oldalról tapasztalok, s mi kitüntetésem napjától kezdve irántam nyilvánul. Engedjék meg, hogy itt, ezen díszközgyűlésen is kifejezhessem a legigazabb szívből jövő hálás köszönetemet. Áldja meg a Mindenható jó Isten mindazokat, és hozzátartozóikat, kik örömömben osztoznak! Tartsanak meg továbbá is szeretetükben. A Leányegylet nevében Szokolay Ica úrleány üdvözlésére a következőket mondotta: Kedves leányegyleti küldöttség! Őrömmel fogadom szíves üdvözletüket. Mint legfiatalabb humánus egylet, mindég csak a jót, a szépet és a nemest gyakorolják; és ott, hol megjelennek, mindenüt diadalmaskodnak. Egyetlen jelszavunk: Mindent a gyermekekért, a szegény éhező, fázó gyermekekért! Valóban szép és ideális gondolat! Tudom sokat fáradnak küzdenek hogy a szegény gyermekeknek meleg ételt, meleg ruhácskát és meleg hajlékot szerezzenek. Áldja meg az Isten a Leányegyletet ! A szép ünnepséget dr. Korányi Endréné társ alelnöknő rekesztette be. A gyűlés végeztével mindenki az ünnepelt közelébe igyekezett, hogy üdvözölje és jókivánatait kifejezze. Az egész ünneplő közönség el volt ragadtatva a Básthyné ajkairól elhangzott válaszoktól, és nem egyszer és nem egy jelenlévőnek jelent meg pilláin a meghatottság mesterkéletlen tanújele, a minden igaz gyöngyök legigazibbja, a köny ! Mint értesülünk, a nőegylet e hó 18-án szombaton este nagyszabású jótékonycélu hangversenyt rendez özv. Básthy barnáné tiszteletére, a Korona dísztermében. A hangversenyen — mint értesülünk, özv. Vay Arnoldné Mikes Sarolta grófnő is fel fog lépni. A művésznő fellépése az est sikerét már előre biztosítja. Jegyek a hangversenyre Jakabovits Fanny k. a. dohánytőzsdéjében lesznek válthatók. Szövőipari szakiskola Nyíregyházán. Az első pillantásra, vagy első hallásra szinte önkénytelenül az a kérdés tolul az ember elé : mit keres a szövőipari szakiskola Nyíregyházán ? Hiszen itt és a környéken, sőt a szomszédos vármegyékben sincsenek szövőgyárak! De sőt az országban is alig akad egy-kettő, amely megérdemelné ezt az elnevezést. S mégis úgy van, hogy komoly és illetékes tényezők komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy Nyíregyházán állami szövőipari szakiskolát létesítsenek. Ha közelebbről megismerkedünk s kérdéssel, arra jutunk, hogy egy ilyen ipari szakiskolának a felállítása nemcsak hogy nem felesleges és céltalan, hanem egyenesen nagy horderejű szükséglet. Köztudomásu tény, hogy éppen a textiláruk tekintetében Magyarország úgyszólván teljesen ki van szolgáltatva a külföldnek, első sorban Ausztriának. Évenként sok ssás millió korona vándorol ki Magyarországról külföldre textilárukért. Ennek oka pedig az, hogy Magyarországon ilyen gyártmányokat a szükséglethez képest elenyésző csekély mértékben állítanak elő. Nincs kifejlett textiliparunk. Ezt kellene tehát megteremtenünk, hogy az a sok száz millió idebent maradjon az országban. De hogyan, miként ? A gyárak létesítéséhez nem elegendő a tőke. Ahhoz munkás, még pedig tanult képzett munkás szükséges. Hogy a magyar ember a szövőiparra is alkalmas, arra általános szellemi fejlettségén és kézügyességén kivül bizonyság a mult, amikor a szövőipar mint háziipar még igen fejlett volt, mindaddig, mig ez a háziipar is teljesen meg nem hátrált a külföldi olcsóbb gyári szövőipar előtt. Ahhoz tehát, hogy a szövőgyári ipar fejlődhessék ki az országban, tanult munkásokra, legelső helven a gyárigépek vezetésére és a munkások betanítására alkalmas munkavezetőkre, gyártás vezetőkre van szükség. Ezeknek a munkavezetőknek elméleti és gyakorlati kiképzése a szövőipari szakiskola feladata. A kereskedelemügyi kormány az utóbbi években fokozott mértékben segíti elő az ipari szakiskolák létesitését. A kereskedelmi és iparkamarák egymással versenyezve igyekeznek kihasználni tit a helyzetet. Igy létesültek a közelmúltban a debreceni fémipari, a szatmári faipari szakiskolák a debreceni kamara területén. Most van létesítés alatt Miskolczon és Pécsett szinten egy-egy fémipari szakiskola az ottani kamarák kőzreműködésevél. A debreczeni kamara Nyíregyházát szövőipari szakiskola székhelyéül szemelte ki, valóbaa hálás lehet érte Nyíregyháza. Ilyen szakiskola eddig csak Késmárkon van. A második lenne tehát a nyíregyházi. Az iskola állami lenne. Az állam rendezné be és tartaná fen. A városnak csak a szükséges telket és épületet kell felajánlani. Ez ügyben egyelőre az előkészítő tanácskozások es értekezletek folynak. Remélhetőleg mielőbb befejezéshez jutnak s a város és a kamara vállvetett, munkájával, szeretnők hinni, rövid időn belől állani fog és megkezdi működését a szővőipari szakiskola Nyíregyházán. Ha pedig ez az iskola állani fog, a belőle kikerülő képzett munkavezetők majd megkeresik s meg is találják a tőkét a szövőgyárak alapítására ! Az „Országos Polgáriskolai Tanárok Egyesülete" Tiszavidéki körének közgyűlése. Az 0. P. I. E. Tiszavidéki Kőre november 6-án városunkban tartotta meg ez évi közgyűlését. Négy vármegye területéről jöttek össze a polgáriskolai tanárok képviselői, hogy az őket érdeklő ügyeket megbeszéljék. Nyugodtan folyt le a közgyűlés, melynek egyik szemmel látható eredménye, — mint azt az elnök megnyitó beszédben is kiemelte, — a kollegiális érzés megerősödése. A személyes érintkezés erősebbé tette ezt a kapcsot, mely az egy uton egy cél felé törekvők között a sikeres munkának szinte elengedhetetlen föltétele. November ötödikén, — vasárnap este az érdeklődők a Korona szálloda egyik külön helyiségében ismerkedési estre gyülekeztek össze. Megjelent itt a nyíregyházi két polgári iskola tanári kara teljes számban, az idegen tanárnők és tanárok. Ott volt a városi iskolaszék részéről dr. Prok Gyula ügyvezető elnök, dr. Bartók Jenő református lelkész. A város közönségét ez alkalommai Balla Jenő tanácsos képviselte. A társaság éjfélig vidám hangulatban maradt együtt. Mindenki jól érezte magát; felköszöntő vagy más kellemetlenség nem zavarta az általános jókedvet. Hétfőn reggel kilenc órakor a választmány tartott ülést. A közgyűlést a városháza közgyűlési termében délelőtt 10 órakor nyitotta meg Husz Lajos, a Tiszavidéki Kör érdemes elnöke. Ez időre összegyűltek ott a polgáriskolai tanárnők és tanarok, de ezeken kívül megjelentek a hallgatóság soraiban Megyery Géza nyug. curiai biró iskolaszéki elnök, dr. Prok Gyula az iskolaszék ügyvezető elnöke, Májerszky Béla kir. tan. polgármester, Bogár Lajos főjegyző, Balla Jenő, Trák Géza tanácsosok, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató több tanártársával, a katonai hatóságok képviseletében : Nagy Akos őrnagy, a felekezetek lelkészei, Király Károly az Északkeleti Kör elnöke és mások. Husz Lajos elnöki megnyitójában leginkább azon szélsőséges irányzatokkal foglalkozott, melyek a liberalizmust nap-nap után hevesebben támadják. Örömmel konstatálta beszédje során, hogy ezen veszedelmes irányzatok közül a polgáriskolák tanárait egyik sem tudta zászlaja alá hódítani. Hangoztatta, hogy a polgáriskola reformálásra szorul, mert csak is helyes irányban keresztül vitt újjászervezés utan felelhet meg nevelő és tanitó hivatásának. De szüksége A legfinomabb francsia és amerikai Friedmann Sándornál. cipő újdonságok kaphatók 312 52-24-