Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

4 46-ik szám. N Y I R Y I D É K 1911. november 12. van a polgári iskolának a társadalom érdeklő­désére, támogatására is. Beszédének befejező részében örömmel mutatott rá az érdeklődés ébredésének látható jeleire és meleg szavakkal üdvözölte Nyíregyháza városának vezető egyé­neit, kik megjelenésükkel érdeklődésüknek teltek bizonyságot. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó Má­jerszky Béla polgármester, Király Károly az Északkeleti Kör elnöke, majd dr. Wilt György kir. tanfelügyelő üdvözölték a közgyűlés tagjait. A titkári jelentést Nagy József titkár ter­jesztette elő, s ennek keretében részletesen be­számolt azokról az eseményekről, melyek az elmúlt évben a kör életében történtek. A köz­gyűlés a titkári jelentést, Gábel Jakab rövid hozzászólása után tudomásul vette. A tárgysorozat következő pontja Sztraka G. János tanár fölolvasása volt, aki Haeckel filozófiáját ismertette. A terem rettenetes akusz­tikája volt az oka annak, hogy ezt az érdekes felolvasást a jelenlevők legnagyobb része nem kisérhette figyelemmel, bár az iránt osztatlan érdeklődés nyilvánult, Haeckel monistikus világ­nézetét bírálta s összehasonlította azt a dualis­mus elvén alapuló világnézettel, éles szemmel bírálva mindkét irány előnyeit és hibáit. A jelen­lévők az előadást nagy tetszéssel fogadták s a né­hány fölszólalás elhangzása után a közgyűlés elnöke Sztraka G. Jánosnak a szép és tanulságos elő­adásért a hallgatóság nevében is köszönetet mondott. Ugyancsak nagy érdeklődéssel hallgatta meg a közgyűlés Tas János előadását is, aki az idegen nyelvek tanításáról értekezett és tanítási módszerül a direkt módszert ajánlotta. Gabel Jakab és Leffler Sámuel gimnáziumi igazgató hozzászólása után a közgyűlés elnöke érdemes munkájáért Tas Jánosnak is köszönetet mondott. Az indítványok tárgyalása során a köz­gyűlés Tamáska Endre indítványára Kovács József debreczeni polgármestert a kör disztagjává választotta meg. Kardos István indítványát, hogy a közgyű­lés gróf Zichi vallás- és közoktatásügyi minisz­tert, valamint Morlin miniszteri tanácsost, tá­viratban üdvözölje, egyhangúlag elfogadták. Ezután az elnök megköszönvén a jelenlevők érdeklődését, a közgyűlést bezárta. Közgyűlés után a Korona-szálloda éttermé­ben társas ebéd volt, melyen Nyíregyháza városa látta vendégül a közgyűlés tagjait. A felköszön­tők sorát Husz Lajos elnök nyitotta meg, aki Nyíregyháza város közönségére emelte poharát azért, mert ritka áldozatkészséggel igyekszik tanügyi intézményeit fejleszteni. Felköszöntőket mondtak még Nagy József, Gábel Jakab, Kardos István, Leffler Sámuel, Petrovics apátplébános, dr. Vietórisz, Domide Antal, Király Károly, Sztraka G. János. Délután 3 órakor fölkerekedett a társaság és a gimnázium megtekintésére indult. Itt Leffler Sámuel igazgató és az egyes szertárak őrei fo­gadták és kalauzolták a társaságot. A növen­dékek rajzaiból Kozák István állított össze igen csinos kollektiót, a természetrajzi szertárban dr. Radó Endre mutatta be a tárak gazdag anya­gát, a fizikai szertárban pedig Szalai Sándor tanár a drótnélküli táviratozás bemutatásával és az erős indukált áramok hatásának demons­trálásával aratott elismerő tetszést. Innen a közgyűlés tagjai a vármegyei mú­zeum megtekintésére indultak, ahol érdekes és szakszerű magyarázattal dr. Dohnál József szolgált. A vendégek még a hétfői nap folyamán elutaztak s reméljük, hogy egy kellemesen s hasznosan eltöltött nap emlékét vitték magukkal, amiben a főérdem Adorján Ferencnét és Kardos Istvánt illeti, mert ez jórészt az ő buzgólkodá­suk eredménye. Ref. lelkész-egyesületi gyűlés. Megható ünnepség keretében folyt le a nyíregyházi ref. leányinternátus nagytermében, az internátusi növendékek s a körülmények sze­rencsés találkozása folytán, a középszabolcsi ref. egyházmegye lelkészeinek reformációi emlék ünnepélye s a lelkészi kar egyesületi gyűlése. A lelkész-egyesületi gyűlés remek bevezetése gyanánt az internátus növendékeinek ajkairól felreng a nap történeti jelentőségéhez alkalmaz­kodva, a „Térj magadhoz drága Sión" cimü régi egyházi ének, magába olvasztva az Isten­séghez vágyó szívnek minden nemes érzelmét, s magas lángra gyújtva a hallgatóság ünnepi buzgóságát; alig hangzanak el a történet, reminis­centiákban gazdag ének utolsó hangjai, Szabó Lajos nyírbátori ref. lelkész tartalmas s gyö­nyörű verses imája ragadja magával az imád­kozó lelkeket az ég felé, őszintén fejezve ki, a hitújítás dicső emlékeinek hatása alatt támadt hálás érzelmeket, s ünnepi gondolatokat. Még ott élt a bensőséggel előadott alkalmi ima hatása az ünneplők lelkivilágában, midőn újból az internátus ifjú növendékei fokozták az ünnepi hangulatot, tisztán csengő s szabatosan előadott ének és szavalati darabjaikkal, melyek mind méltóan illeszkedtek a bensőséges ünneplés val­lásos hangulatához ! Mint a hajnali harang ezüst csengése mellett az ünnepi harangszó erőteljes zúgása, olyan volt a női kar átható dala mellett az ibrányi ref. egyház agilis, művészies hajlamú lelkésze Szikszay András s az ibrányi ref. elemi népis­kola derék tanítói által kellő biztonsággal, .s művészies érzékkel előadott Kreutzer-féle com­positó: „Vasárnap a pusztán* Isten dicsősége, s a véges emberi sziv mély hódolata; az imád­kozó lélék bensőséges megnyilatkozása, s az isteni tökéletesség utáni sóvárgás mind ott voltak a közvetlenül s gyönyörűen ható férfi négyes áhítatot keltő hangjaiban! Mig a meg­lepő hatás gyönyörei uralták a közönség lelki­világát, szinte önkénytelenül támadt fel bensőnk­ben a kérdés: miért is nem lehet ennek a művészies hajlamnak más községekben is elő­szeretettel hódolni, ahol talán az összhangzatos szép énekléshez szintén meg vannak az előfel­tételek, s nem hiányzik a munka kedv, akárcsak Ibrányban ? . . . Mily másképp hatnának vigabb és komo­lyabb dalaink, ba nemcsak az intelligens osztály­ban, de a nép egyszerű gyermekei közt is meghonosulna az összhangzatos éneklés ? . . . Elismerés illesse e helyről is az ibrányi kezdeményezést és művészies törekvést! A tulajdonképpeni reformátusi emlék ün­nepély fináléja gyanánt ismét az internátusi ifjú leánykák vallásos dalaiban szólal meg a hálatelt lelkek Istent dicsőítő s imádó érzése, melyhez méltóan csatlakozott az a nagy és biztos történeti tudással előadott alkalmi bezáró beszed, melyet a középszabolcsi ref. egyházmegye fáradhatatlan és buzgó esperese Görömbei Péter nagykállói ref. lelkész intézett az internátus növendékeihez, buzdítván őket hithűségre, Isten és ember iránti igaz szeretetre ! A gyakorlati élet mélyéről merített gazdag tapasztalatnak voltak ünnepélyes és pa'riárkális megnyilatko­zásai, az alkalmi figyelmeztetések s intelmek, amikre az egyre ridegebbé váló időben a haladni akaró léleknek oly kimondhatatlan szüksége van ! A mély és benső hatást gyakorolt beszéd befejezése után az előkelő hőlgyközönség, s az internátusi leány sereg eltávozott s ezzel kez­detét vette a tulajdonképpeni lelkész-egyesületi gyűlés gazdag tárgysorozattal, melyből azonban csak az Erdélyi Imre ramocsaházi lelkész, egye­sületi elnök magas színvonalú megnyitója, Mellió István vasmegyeri lelkész elméleti s gyakorlati vonatkozású felolvasása, s a Görömbei Péter ref. esperes gyakorlatias jellegű szabad előadására került a sor; a többi programm pontok, mint pld. Bácz Gyula nagyhalászi lelkész aktuális indítványa az 0. R. L. E-be való testületi belépést, illetőleg s a Korocz József tiszaberceli lelkész javaslata az idő előre haladása miatt a következő gyűlésre hagyattak ! . . . A mindennapi élet által töbszörösen ki­próbált elvek hangsúlyozása, a haladó idő egész­séges munkás szelleméből folyó eszmék tárgyi­lagos megvilágítása, a gyakorlat és elmélet testvéries összeölelkezése .... ezek képezték a lelkész-egyesületi gyűlés főbb és kiemelkedőbb mozzanatait, természetesen kiegészítve a kartársi szeretet, s a küzdelmes földi létben megizmo­sodott s tapasztalt lelkek őszinte megnyilatko­zásával ! Az élet nyilvánulásait figyelő, s magát az életet széppé és tökéletessé tenni igyekező lelkészi kar ez egyszerű, de bizalmas összejöve­telében is kereste, kutatta annak a na^y és nehéz kérdésnek a megoldási módját: mikéat lehetne a hitet és tudátt oly testvéries össshangba hozni minden ponton, hogy ebből a nagyszerű egységből mindenki erőt, bátorságot és életkedvet meríthetne, mely aztán fent és lent, az értel­miség sorsosai, s a nép egyszerű fiai közt is általános testi-lelki megelégedést, boldogságot szülne! ? In magnis et voluisse sat est! Melkó István, lelkész e. jegyző. Giardinettó. Egy nyíregyházi csaladapa a napokban igy szólt leányaihoz : — Annyit mondok, leányok, nézzetek utána, hogy férjet kapjatok! — Fiainak pedig a kö­vetkező kijelentést tette : — Ti nektek meg kicsavarom a nyakato­kat, ha megnősültök ! Egyik nyireg)4iázi szabóhoz beállított egy elegáns ur. — N. N. joghallgató vagyok, — mondta — valami fiaom, szép ruhára volna szükségem. Nem baj, ha sokba is kerül. A szabó előszedte a legfinomabb ruha­kelméit és száz koronáért elvállalta egy öltözet ruha készítését. Amikor elkészült, hazaszállítot­ták. A joghallgató azonban nem fizette ki a ruha árát. A szabó visszaküldte hozzá inasát. — A fónök ur — mondta az inas — azt kérdezteti a nagyságos úrtól, hogy mikor küld­heti a számlát ? Fagyos nyugalommal adta meg a választ a joghallgató: — Hogy mikor küldhet számlát ? Mondja meg a főnöknek, hogy már a jövő hétem megkezdheti . . . Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Szarvasmarha kiállítás és dijazás. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület a m. kit-, földmivelésügyi miniszter anyagi támo­gatásával minden évben más-más járásban ren­dezni szokott szarvasmarha kiállítását ez évbe» az alsó dadai járásban és pedig október 29-én Tiszapolgáron, november »-én pedig Tiszalökön tartotta meg. Mindkét helyen egyenként 1300 korona került dijakban kiosztásra, amennyibei földmivelésügyi kormányunk teljes tudatában e kiállításoknak a köztenyésztésre. messzeható voltát — segélyét évenként mindig emelve ez alkalommal a szabolcsvármegyei gazdasági egye­sületnek 2600 koronát, s a Kisvárdavidéki gazda­körnek 500 koronát engedélyezett, mely utóbbi összeget ma vagyis 12 én osztanak ki Kisvárdán. Érthető is a kisgazdáknak úgy a Tisza­polgáron mint Tiszalökőn tartott kiállításokon tapasztalt igazán szép részvétele, mert ugy egyiken, mint másikon egyaránt felhajtották legszebb állatjaikat. Tiszapolgáron ugyan néhány szomszédos község állatzárlata következtében állatokkal részt nem vehetett s csak maguk a kisgazdák jöttek el szemlélni tanulni s igy állat­felhajtás nagyi n csekély volt; Tiszalökön álla­tokban s főként szép tehenekben volt alkalom gyönyörködni. Általában két sajnálatos körülményt kellett a kiállításokon megállapítani. Először is hogy gazdatársadalmunk intelligenciája nem érdeklő­dik ezen kétségtelenül kőzerdekü kiállítások iránt ahol az intelligens gazdának az oktatás és példa­adás terén kívánatos sőt köteles szerepe volna, másodszor pedig, hogy adott viszonyaink foly­tán köztenyészetünkben legfőbb szerepet játszó növendék jószág mennyisége rendkívül megapadt. Ezen utóbbi veszedelmes jelenség ellem küzdenek gazdatestületeink e kiállításokkal, ezért tett a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület Legszebb ékszerek, pontos órák, ezüsfnemüeh Sándor Rezső éltszerésznél Nyíregyháza Városház-utca 3. szám. 615-52-13

Next

/
Thumbnails
Contents