Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-05 / 45. szám

2 4-4-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. október 29. galomban levő gyártmányok után 88,687.414 korona, a belföldi különlegességi gyártmányok után 9,324.698, a külföldi különlegességi gyártmányok ulán pedig 1,965.250 korona folyt be az államkincstárba. Ez az összeg a mult év hasonló időszakában elért forgalomhoz képest 6 7 százalék emelkedésnek felel meg. — A „Nyíregyházi Zenekedvelök Egyesülete" felkéri pártoló tagjait, hogy ez évre szóló állandó belépti jegyüket a „Ferenczi"-fele könyvkereskedésben kiváltani szíveskedjenek. Tájékozásul közöljük, hogy az évi tagsági dij 8 korona. — Közművelődés. A mult héten a vármegyei muzeum jövendő sorsának biztosítása érdekében, Szalay Imre, a nemzeti muzeum igazgatója és Mihalik József a műemlékek és könyvtárak országos bizottságának titkára részvételével a vármegyeházán Mikecz Dezső alispán elnöklete alatt tartott értekezleten Kovács István tudvalevőleg azt az indítványt tette, hogy a kultur palota létesítésével egyidejűleg alakíttassák egy vármegyei közművelődési egyesület, mely egyesület mintegy szervezné társadalmunkat a közművelődési ház céljainak kultuszában. E fölmerült eszmével kapcsolatban érdekesnek tartjuk közölni itt a Békés vármegyei közművelődési egyesület működéséről egyik ottani lapnak kővetkező ismertetését: Legutóbb a bizottság a vármegyeháza kistermében ülést tartott Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében élénk világítással mutatott rá a szabadoktatás mélyreható nagy jelentőségére s tanulságos visszapillantást vetett a közművelődési bizottság mult évi közhasznú működésére. Az 1911—12. évi tél folyamán rendezendő ismeretterjesztő előadások részletes tervezetét Pál Ernő ügyvezető titkár nyújtotta be. A benyújtott titkári jelentés alapján az ismeretterjesztő előadások részben általános, részben gazdasági irányúak; tárgyuk ugy van megválasztva, hogy társadalmunk minden rétege megtalálja benne a maga tudnivalóját. Az előadások száma községenként: (A zárjei közti számok a tervbevett gazdasági irányú előadások számát jelzik.) Gyulavári 4 (2), Kétegyháza 4 (2), Doboz 4 (2), Békéscsaba 24 (6), Újkígyós 4 (2), Békés 12 (6), Mezőberény 12 (6), Körőstarcsa 6 (4), Gyoma 18 (6), Endrőd 6 (4), Szarvas 12 (6), Szarvas külterület 4 (—), Kondoros 3 (3), B.-Szentandrás 6 (4), Szeghalom 12 (6), Füzesgyarmat 4 (2), Körösladány 4(2), Vésztő 6 (4), Orosháza 24 (8), Orosháza külterület 10 (6), Gsorvás 6 (4), Nagyszénás 6 (6), Gádoros 6 (4), Tótkomlós 8 (6), Pusztaföldvár 8 (4), Szentetornya (4), Sámson 4 (2). Összesen 231 általános, 129 gazdasági irányú előádás. Az előadások számá 360, mely a megelőző évi előadások számát 91-el múlja felül. — A Gyermekszanatórium Egyesület elnökségének kérelmére a vk, miniszter ur megengedte, hogy az összes állami és államilag segélyezett községi elemi iskolákban a kőzp. gyűjtőszanatórium javára az egyesület által szétküldendő gyüjtőivek felhasználásával a f. tanévben egy alkalommal gyűjtsenek. A jelzett iskolák tanitóinak a nemes cél jóakaratú támogatását figyelmükbe ajánlani. Nyíregyháza, 1911. okt 26-án dr. Wilt György kir. tanfelügyelő. — „Nemzeti Népoktatás" címen dr. Pataki János nyitrai segédtanfelügyelő egy havonként kétszer megjelenő népiskolaügyi szakfolyóiratot szerkeszt. A vk. miniszter ur ezen folyóiratot a tanítóságnak hivatalom utján ajánlja. Nyíregyháza, 1911. okt. 26-án, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő. — Gyermeknaptár az állatvédelem érdekében. Az orsz. állatvédő egyesület évenként egy igen kedves, hasznos kis füzetet ad a gyermekek kezébe, hogy annak tartalmával megnyerje a gyermeksziveket az állatszeretet ügyének. Az 1912. évi gyermeknaptár már szintén megjelent és darabonként 10 fillérért (ebből is 1 fillér az Eötvös-alapé) az orsz. állatvédő egyesületnél (Budapest IX. Erné-u. 11—13.) megrendelhető. Erre különösen a tanítók figyelmét ezúton felhívom. Nyíregyháza, 1911. október 29. Dr. Wilt György, kir. tanfelügyelő. — Gyászrovat. Vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak szomorított szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesatyánk, testvérünk, rokonunk Jeles Gyula napkori gör. szrt. rk. lelkérz életének 52, áldozópapságának 25. évében a szentségek ájtatos felvétele után ma reggel jobblétre szenderült. Hült tetemét a napkori gör. kath. templomból folyó hó 5-én délután 3 órakor fogjuk a napkori sírkertbe kisérni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 6-án reggel 8 órakor lesz. Kelt Napkoron, 1911. évi november hó 3 án. Jeles Gyula, Jeles Margit, Jeles Anna, Jeles Ilona, gyermekei, özv. Hrabár Mihályné Zombory Ludovika, anyósa. Zseltvay Viktor, veje. Jeles Jenő, Jeles György, Jeles Endre, Jeles Ilona, Jeles Jolán, testvérei. — Számozott favágók. A multkorában már rámutattunk, hogy a favágók túlkapásai egyenesen tűrhetetlenné kezdenek vállani. Egy méterfa felvágásáért még ősszel is elkérnek 2 korona 40 fillért. Nagyobb baj azonban ismét az, hogy az ember sohasem tudja kit bocsát be udvarába. A favágó diplomája ma ugyanis egy fűrészből és baltából áll, melyet a balkezes emberek is beszerezhetnek. Nem mondjuk mi, hogy minden favágó tolvaj, sőt kalapot emelünk azok előtt, akik két kezük tisztességes munkájával keresik meg mindennapi kenyerüket, de akadhat köztük megbízhatatlan ember is. Az utóbbi betöréseknél is, amelyeket olyan kis boltok ellen kíséreltek meg, ahol nap nap mellett kell tűzifát aprítani, felmerült az a gyanú, hogy a helyi viszonyokat ismerő emberek követték el. Ezt a túlságos helyi ismeretet pedig egyszerű vásárlás alkalmával megszerezni nem lehet. Felhívjuk tehát főkapitányunk figyelmét az elmondottakra és kérjük, hogy csakis megbízható embereknek engedjen meg favágást és ellenőrzés szempontjából számoztassa meg őket mint ahogy a fiakkeresek és hordárok vannak. — Egy mezőőr rémtette. Rendkívül véres esemény tartja izgalomban Anarcs község lakosságát. Magát a tett elkövetőjét, csakis a gyors natósagi beavatkozás mentette meg attól, hogy a nép rőgtönitélő haragjának áldozatává nem lett. Sajnos, hogy a hatóság árgus szeme Genki Péter mezőőr vadászpuskáját meg nem láthatta s igy eddig három áldozata van, a bizonyosan csak orvvadászatra használt puskának, melyet bősz dühében embervadászatra használt fel a „hatósági ember" címzéssel hivalkodó Genki Péter. A napokban Krusinszky András anarcsí lakos felelősségre vonta Genki Péter ottani mezőőrt, hogy szabályellenesen miért hord vadászfegyvert és azzal lövöldöz, holott csak forgópisztolyt szabad használnia, azt is legvégsőkben önvédelemre. A szóbeszéd veszekedéssé fajult, melynek hevében Genki Péter lekapta válláról kétcsövű vadászfegyverét s Krusinszkire célozva lőtt. A lövés után kettős sikoly hangzott el Krusinszki András és a mellette álló Katona Györgyné, szintén anarcsi lakos a sörétes lövéstől találva buktak el. A két sebesülés láttára a közelben levő Hanuska János anarcsi lakos feléjók szaladt, Genki fegyverét újból célozásra emelve és lőtt Hanuska felé, kinek szerencséje volt, hogy észrevette és a lövés előtt földre bukott s igy csak pár szem sörét érte vállát és kalapját. A szomszédban Galambos István lakodalmát tartotta, a lövések zajára kirohant a lakodalmas nép s mielőtt Genki újra tölthetett volna, lefegyverezték és ki hogyan tudta ütötte-verte mindazideig amig a hatósági közegek ki nem szabadították a félholtra vert mezőőrt. Az áldozatok közül Krusinszki András pár órai kínlódás után isszonyu kínok között meghalt. Katona Györgynét, aki áldott állapotban volt, beszállították a nyíregyházi Erzsébet közkórházba, ahol sürgős operációt hajtottak rajta végre. A műtét után megállapították, hogy a gyermeket anyja méhében a belőtt sörétek találták és elvették életét, az anya pár órai kínlódás után vérmérgezés következtében szintén meghalt. Hanuska Jánost könyebb sebesülésével otthon ápolják. Cenki Péter mezőőrt a kisvárdai közkórházba szállotották be, ahonnan pár nap múlva a nyíregyházai kir. ügyészség fogházába kisérték. — A betterment-tax Debrecenben. A belügyminiszter néhány megjegyzéssel elvben jóváhagyta Debrecen városána

k a botbrrnenttaxról szóld szabályrendeletét s egyben megengedte, hogy az értékemelkedési járulékról szóló szabályrendeletet már most életbeléptessék. A miniszter azt kívánta, hogy Hajduvármegye épületei és ingatlanai a járulék alól mentesek legyenek és hogy a járulék csak bekebelezés mellett élvezhessen elsőbbséget, vagyis a járulék ne az ingatlant, hanem a mindenkori tulajdonost terhelje, tehát ne legyen dologi teher. A városi tanács a miniszter megjegyzéseire figyelemmel az azokban kifejezett akaratot teljesili s ilyen formában terjeszti az ügyet a közgyűlés elé. A polgármester e hóban még rendkívüli közgyilóst kiván összehivatni, amelyen ezt az ügyet tárgyalni fogják. — Felakasztotta magát. Rácz János napszámos az ókisteleki szőlőben afeletti bánatában, hogy a felesége 2 hónap előtt elhalt, Csütörtökön délután bepálinkázott és a kamarában felakasztotta magát. Mire észrevették — még meleg volt ugyan — de életre nem tudták kelteni. Négy kis árvát hagyott maga után, akik közül a legidősebb 15 éves. — A királyi törvényszéknél egy állandó dijnoki állás üresedésben van. Jó és gyorsírásu, józan viseletű olyan fiatal ember, aki megfelő előkészültséggel bír, s bírósági tisztviselői állásra vállalkozik, a kir. törvényszék elnökénél mielőbb személyesen vagy írásbeli kérvény utján jelentkezhetik. — Uj malom részvénytársaság. „Tóth és Posgay" nyíregyházi cég alatt folytatott malomipar vállalatnak részvénytársasággá való átalakításával egy a mai kornak megfelelő műmalmi ipar- és kenyérgyár vállalatot szándékozunk létesíteni. Vállalatunk tárgya a buzaőrlés mellett főként — tekintettel a szabolcsmegyei elsőrendű rozstermelésre — rozsliszt kereskedelmi őrlését képezi. Alaptőke: 100,000 korona, mely áll 1000 drb, egyenként 100 kor. névértékű, részvényből. A részvénytársaság határozatlan időtartamra alakul. Részvény aláírás zárhatárideje 1911. december 31. A jegyzett részvények névértékének 10«/#-a jegyzéskor kifizetendő, mig a további fizetések később lesznek megállapítva. Alapítók fentartják maguknak azt a jogot, hogy az első igazgatóságot a K. T. 183. § a alapján ők nevezzék ki. Alapítók: Adler Géza nagybérlő Ujfehértó, Gsernyus Elek földbirtokos Ujfehértó, G-sernyus Zoltán földbirtokos Ujfehértó, Nagy Kálmán gyógyszerész Nyíregyháza, ifj. Nánássy István bankigazgató Ujfehértó, Paczelt József műszaki gépész Nyirvaja, Kohn Henrik nagykereskedő Debreczen, Mikolay György földbirtokos Nyíregyháza, Posgay József kereskedő Ujfehértó, Posgay Imre hitelszövetkezeti igazgató Hajdudorog, Strausz Ernő terménykereskedő Nyíregyháza. Tóth Sándor malomtulajdonos Nyíregyháza. — Hasínségen kívül — most még kávé — és cnkordrágaság is. A háziasszonyoknak mostanában rossz időket kell átélniök. A húsárak oly magasak, hogy igazán nehéz egy jó darab hast a fazékba hozni. Az utolsó hónapokban a kávé is lényegesen megdrágult és hogy a takarékos háziasszonyt még jobban zavarba hozzák, most még a cukorért is többet fizessen, mint azelőtt. Ily rossz időkben a régóta jónak bizonyult Kathreiner-féle Kneipp maláta kávéra különösen figyelmeztetni. A valódi Kathreiner az ismeretes eredeti csomagokban, amelyek vedjegyként „Kneipp plébános" nevét s arcképét és „Kathreiner" nevét viselik, a babkávénak legjobb pótlószere, valamint annak legizlésesebb vegyitéke. Kathreiner használatánál sokkal kevesebb cukor szükséges, mintha tisztán csak babkávét iszunk, avagy valami kávépótlékot mint vegyitéket használunk. Ennek folytán Kathreiner által cukrot és káyét takarítunk és ezzel jó kis összegű pénzt. Ha a háziasszonyoknak a húsra vonatkozólag is ilyen jó pótlószerük volna, akkor bizonyosan kény? nyebben volna elviselhető a drágaság. — Vadászok ! két fajtiszta pointer fehér sárga foltos vizsla kölyök azonnal eladó. Tájékoztat Ruzsonyi Pál Nyiregyházán. 665-3-1 A legfinomabb fraacsia és amerikai Friedmann Sándornál. cipő újdonságok kaphatók Nyíregyházán. 312 5SM