Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-08 / 41. szám

2 42-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. október 15. A vármegyei közgyűlés előkészítése. — AZ állandó választmány ülése. — A vármegye állandó választmánya, a törvényhatósági bizottság e hó 10 dikére összehívott őszi rendes közgyűlése tárgysorozatának előkészítése céljából e hó 5-dikén Vay Tibor gróf, főispán elnöklete alatt ülést tartott. A vármegye alispánjának időszaki jelentése kapcsán Kállay András a jelentésnek a közegészségügyre vonatkozó fejezeténél az ásványvizek hamisítását tette szóvá s indítványára a választmány azt a javaslatot teszi a közgyűléshez, hogy a tiszti főorvost utasítsa, miszerint a hamisítások korlátozása érdekében dolgozzon ki javaslatot s terjessze azt elő a törvényhatóság legközelebbi közgyűlésén. Dr. Dohnál József t. főorvos bejelentette, hogy a kezdeményező lépések a kérdéses irányban az orsz. orvosegyesület részéről már megtörténtek. Javaslatát annak idején ő is elő fogja terjeszteni. A jelentésnek a mezőgazdaságról szóló fejezeténél Mikecz Dezső alispán indítványozta, hogy a keddi közgyűlésen tétessék javaslat az iránt, hogy a törvényhatóság irjon fel a kormányhoz egy bor közraktárnak Nyíregyházán való felállítása iránt. A vármegyei gazdasági egyesület ez irányban már megtette a kezdeményezést s Kállay András annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy hasonló nagy fontosságú kezdeményezéseknél a gazdasági egyesület a törvényhatósággal karöltve járjon el. Az alispáni jelentés kapcsán még az állandó választmány, Vay Tibor grof indítványára javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy Zenplén vármegye közönségének vármegyénk küldötteinek a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából történt szíves fogadtatásáért köszönetét fejezze ki. Ezután Versecz városának a parlamenti obstrukció elitélése tárgyában hozzánk, intézett híres átiratát tárgyalta a közgyűlés s egyhanlag, minden hozzászólás nélkül elfogadta az alispánnak a következő határozati javaslatát: „ Szabolcsvármegye törvényhatósága azon állásponton van, jhogy a képviselőházban tárgyalás alatt álló véderőjavaslat az országtól nagy vérbeli és anyagi áldozatokat követel, anélkül, hogy a magyar nemzetnek szerényen megszabott törekvését a magyar zászló, a magyar cimer és a magyar nemzeti szellem, illetve nyelv érvényesítésére vonatkozólag megvalósítaná és igy az ezen javaslatok változatlan szöveggel való törvényre emelését elfogadhatónak nem látja s azon nézetben van, hogy a képviseleti rendszernek törvénybe iktatása folytán a képviselőknek bármely alakban való utasítása helyt nem állhat és ilyet elfogadni sem kötelelesek és hogy az egyes pártoknak a képviselőház elé terjesztett ezen javaslattal szemben elfoglalt állásfoglalására vonatkozó eszközök és módozatok megválasztása ezeknek a házszabályok korlátai közt mozgó belügye; ennélfogva Versecz és Selmecz, Bélabánya városok átirata fölött napirendre tér és azokat irattárba helyezi." Ugyancsak Versecz'városának az általános egyenlő és titkos választói jog törvénybe iktatása tárgyában kelt átiratára, hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadta az állandó választmány az alispán következő javaslatát : „Szabolcsvármegye törvényhatósága a megalkotandó képviselőválasztási törvényre vonatkozó álláspontját 569—909. számú véghatározatában már kifejtette. Ezen határozata alapján az országgyűléshez is felirt az irányban, hogy: habár óhaj tandónak tartja is a választójóg kiterjesztését, megnyugvással csak egy oly választási törvényt tudna elfogadni, mely a választási jogosultságot a magyarul inni és olvasni tudáshoz köti s alkalmas arra, hogy a választásoknál a magyarság s a magyar nemzet igazi értelmiségének fölényt biztositana. Tekintettel ezen körülményre és arra, hogy a vármegye közönsége ma sem lát okot arra, hogy e fontos kérdésben más álláspontot foglaljon el, Vérsecz város törvényhatóságának átiratát tudomásul veszi s azt irattárba helyezi," Ezután Budapest székesfővárosnak a sajtó szabadság megvédése tárgyában kelt átiratát vette tárgyalás alá a váUszmíny s dr. Kauzsay Ödön előadása alapján egyhangúlag elfogadta az alispánnak erre vonatkozó következő javaslatát : „ Minden állam alkotmányos biztositékának főerőssége a szabad egyesülési és gyülekezési jogon és a sajtószabadságon kifejezésre jutó szabad vélemény és gondolat nyilvánítás, melynek szabadsága, mint alkotmányunk egyik biztositéka a sajtószabadságról szóló 1847—48. évi XVIII ik törvény cikkben van kimondva, kiemelvény e törvény, hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti. Dacára az ezen t. cikkben lefektetett elveknek, sajnosan tapasztaljuk, hogy a gondolat és vélemény nyilvánítás teljes szabadsága nálunk még mindig korlátoztatik, amennyiben az egyesülési, gyülekezési jog és a hírlapok szabad terjesztése mindezideig nem törvénnyel, de bármely kormány önkényszerü eljárásától függő, az által visszavonható vagy módosítható kormányrendelettel van csupán szabályozva. Ezért a törvényhatóság Budapest székesfőváros közönsége feliratának a hírlapok szabad terjesztésének biztosítására irányuló pontozatait, mint amelyek a gondolat és vélemény szabad nyilvánítását hatályosabban biztosítják és a sajtó törvényünkben, a 48 iki törvényhozásnak eme egyik nagy Hlkotásában kimondott elveknek jobban megfelelnek, helyesli és a?t magáévá teszi. Di ugyanakkor, amidőn a törvényhatóság a sajtó szabadsága mellett ilymódon szót emel, szűkségesnek talája, hogy a sajtó túlzásai kinő vései ellenében a családi élet szentsége és az egyéni becsület az eddiginél hatályosabb a lehető legteljesebb védelemben részesüljön és oly intézményekkel vétessék körül, melyek alkalmasak arra, hogy a könnyen, lelkiismeretlenül odavetett gyanúsítások, rágalmak a megtorlás súlyos következményei által elnémittassanak, az egyéni becsület, a családi élet érintetlensége, tiszteletben tartása, mint az egyéni szabadság mellett a személy másik legszentebb joga az élet zavartalanságának, boldogulásának alapja kell hogy oly eszményi magaslatra helyeztessék, ahonnan sikerrel, minden sérelem nélkui verhese vissza az ellene intézett támadásokat, ezért a törvényhatóság a feliratban foglaltak ezen részét is magáévá téve elhatározza, hogy Budapest székesfőváros közönségének feliratát teljes egészében pártolja és a képviselőházhoz hasonló értelemben intéz feliratot. De egyúttal kijenti a törvényhatóság azt is, éppen a szabad gondolat szabad nyilvánítása és a sajtószabadság eszméjével nem taríja öszszeegyeztethetőnek azt, hogy egyes hírlapok akár hirdetmény átalány, akár más cimen az egyes kormányok által állami közpénzekből a hírlapi teljesítményekkel arányban sehogysem álló tul magas anyagi támogatásban részesüljenek, mert ez mindenesetre alkalmas a hírlapok szellemének, irányának befolyására, azért intézendő feliratában kifejezést ad azon óhajásának is, hogy a hírlapok ezen támogatása törvényileg eltiltassék és fentartani véli az 1847—48. évi XVIII. t. c. azon rendelkezését, mely szerint a hírlapok az állam és egyéb törvényes testületek közle • ményeit a szokott díjazás mellett közzéteni kötelesek." Hosszabb vitát idézett elő a Nyíregyháza— gávai trvh. ut kiépítése kérdésében Kállay András felszólalása, ki az ut vezetésének a sóstói erdőn való tervezését helytelenítve, azt a javaslatot tette, hogy a megállapodás megváltoztatásával e közút ne az amúgy is hosszabb vonalú sóstói uton, hanem a régi kótaji uton vezettessék. Az állandó választmány hosszabb vita után a Kállay András felfogását tette magáévá. Sport. A Kassai Athletikai Glnb f. hó 8-án nemzetközi athletikai viadalt rendez. A NyTVE. szinét e versenyen csupán Kiss Aladár és Schőnfeld Péter fogják képviselni, a többieket — dr. Kovách, Garay, Pivnyik, dr. Hírcz-et — elvitték katonának. Vívás. A NyTVE. a most kezdődő szezonban 4 hónapos vívókurzust tervez s már nagyban folyik az előkészítés. A tanfolyamot, mely előreláthatóan már folyó hó 15 én, esetleg meg korábban kezdetét veszi De Palma Garlos olasz mester fogja vezetni. A fiatal és szimpatikus mestert Birti Llszló százados és Toricelli mester ajánlották a NyTVE.-nek s már ez a körülmény is megnyugtat a felől, hogy de Palma meg fog felelni a várakozásnak. Rendkívül kedvező alkalma nyilik tehát az érdeklődőknek a legszebb és legférfiasabb sport műveléséhez. A tanfolyamon való részvétel feltételeit az egyesület választmánya a napokban allapitja meg, főképen azon szempont figyelembevételével, hogy a kurzusban minél többen részt vehessenek. Emellett természetesen gondoskodva lesz arról, hogy helyes beosztással ugy a fiatalság, valamint e sport meglettebb korú kedvelői a vivórákon is megtalálják a maguk társaságát. A feltételeket egyébként legközelebb kimerítően fogjuk ismertetni. A Nagyváradi Sport Egylet pálya-avató országos versenyén athlétáink közül egyéni versenyszámokban Kiss Aladár és dr. Kovách Ödön indultak. Utóbbi a súly- és discosban Mudin az egyik legjobb magyar sulyathléta után, előhbi pedig Szerelemhegyi (MAG ) után — a második helyen végzett. Stafétánk 100 -f- 203 -f- 400 + 800 méteren szintén második helyezett lett. Összeállítása a következő volt: Pivnyik, Pál, Garay, Kiss. E számban is fővárosiak : a Magyar Athletikai Club vitte az első dijat. A helyezések értékének jellemzésére csupán azt emiitjük meg, hogy a viadalon a NyTVE.-en kivül még hat vidéki egyesület, közöttük Kolozsvár, Debrecen, Nagyvárad, vett részt s ennek dacára is csak a fővárosiak jutottak frontba a mieinkkel szemben. Tisztelgés a függetlenségi párt elnökénél. Még él mindnyájunk élénk emlékezetében az a szinte esemény számba menő elhatározás, midőn gróf Vay Gábor izzó hazaszeretettől sarkalva, a reá várakozó biztos carrieret feláldozva hátat fordított a császár hadseregének, s berkeszi birtokára vonulva a megyei függetlenségi pártnak vezető alakja lett. Még ég bennünk annak a határtalan lelkesedésnek tüze, mely addig soha nem tapasztalt erővel gyulladt lángra akkor, midőn ő* a vármegye törvényhatósága a főispáni székbe iktatta. S még híven ápoljuk mindannyian azt a reményt, mely szivünk mélyén akkor fakadt, amidőn ő a vármegyei függetlenségi párt elnöki tisztét elfoglalta, s amely az ő elnöki működéséhez fűződött. Hiszen az, ki a vármegyei 48-as és függetlenségi párt vezetését kezébe vette, nemcsak származásánál, fényes történelmi nevénél, s nemcsak kiváló tudásánál fogva volt különösen hivatott arra, hogy az országnak számban és tekintélyben egyik legnagyobb megyei függetlenségi pártjának vezére legyen, de az a szilárd következetesség, mely elhatározásában és tetteiben megnyilvánult az a megingathatatlan párthűség, melyet nehéz időkben is mindenkor tanúsított, s az a szinte fanatizmusig fokozódó rajongás, mely a függetlenségi eszmék iránt egész egyéniségét betölti s jellemzi a párt részéről szinte parancsoló kötelességgé teszi, hogy az ő vezetését és irányítását a maga részére továbbra is feltétlenül biztosítsa. * * * Szabolcsvármegye függetlenségi és 48-as párlja legutóbbi közgyűlésében elhatározta, hogy Vay Gábor grófot, ki elnöki állásáról lemondott, küldöttség utján kéri fel, hogy maradjon továbbra is a p árt elnöke. Ez a tekintélyes számú küldöttség szept. 30-án jelent meg Berkeszen Vay Gábor grófnál s a küldöttség vezetője Hrabovszhy Guidó alelnök a következő beszedet intézte Vay grófhoz: Legszebb pontos órák, ezüstnexnüeli I Sándor Rezső 11 ékszerészné za Városház-utca 3. szám. 615-52-9