Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

Nyíregyháza, 1911. / R K/ XJÍIí. évfolyam, 39. szám. vasárnap, szeptember 24 Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. fl6ffz«tési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁ2-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 íi'lér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további sz 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Gimnáziumunk zsúfoltsága. Figyelemre méltó közlemény jelent meg e lapnak szeptember 10-iki számában a nyíregyházi gimnázium zsúfoltságáról A tanulóknak ideözönlését sem a nagykállói gimnázium 5-ik osztályának beállítása, sem a kisvárdai gimnázium I és V-ik osztályának megnyitása nem szüntette meg s ekként nem állott be az eredményes tanítás érdekében várt reductiv annak dacára, hogy mindkét vidéki gimná ziumban a tanulók száma megüti a közepes mértéket, nem csak, sőt a kisvárdainak I-ső osztályában a megengedett maximális létszámot nyolccal haladja. A megoldást gimnáziumunk alsó osztályainak párhuzamosításában találja meg Szükségesnek tartom, hogy e kérdéssel közelebb'ről foglalkozunk. A nyíregyházi ág. h. evangelikus főgimnáziumba összesen 480 nyilvános, 13 magán tanuló vétetett fel a folyó iskolai évre; mintegy 17 tanuló már nem kapott helyett s körülbelül 10 jelenikező az igazgató tanácsára polgári iskolánkban iratkozott be. A nyilvános tanulók száma következőleg oszlik meg : Az I. osztályba 72, a Il-ikba 73, a III-ikba 62, a IV-ikbe 71, az V-ikbe 53, a Vl-ikba 62, a Vll-ikbe 52, a VlII-ikba 35 tanuló van. Az alsó négy osztályba tehát, a középiskolákról szóló 1883. XXX. t.-c. 17 §-ában Az utolsó követi jelentés. Az 1848. V. t.-c. a régi rendi tábla helyébe, a népképviseleti alapon megválasztott képviselőházat állihán, Szabolcsvármegye követei Bónis Sámuel és Kállay Menjhert utolsó követi jelentésüket a következőkben tették meg a vármegye közgyűléséhez: Tisztelt Közgyűlés! Ha igaz, hogy nemzetek néha pillanatokba n századokat élnek keresztül, ugy ezen igazságnak világosabb bizonyítványát a história fel nem mutat azon néhány heteknél, melyek legközelebb fejünk felett törtenetdusan repültek el. Fél Európát villanyozták keresztül a szabadság mozgalmai, Ausztriának és Poroszországnak százados rendszerei, néhány órak alatt összeroskadtanak ; csak az örök jégtől dermedő éjszak maradi érintetlenül, feltekenyen őriztetve százezerei által. A szabadság testvéresitette a népeket, mert sem a mult század vérveres lo bogójával rohant tul halárain, hanem a béke olajagát nyújtotta igenytelen kezével. Ezen események megrázkódtatták hazánkban is az ős alkotmány épületét, mely s»ők vala már befogadni az igényben és számban megszaporodott uj nemzedéket; csak két oszlop maradt meg rendithetlenül, de amelyek elég erősek elfogadni a legtágabb épületet; és ez, a király és szabad törvényhozás. Ellenben a szabad sajtó, a népképviselet, a községi rendszer, a független magyar minisztérium iránt alkotott törvények által oly alapok rakattak le, melyeken megállapított maximális létszámot: a 60-at jóval meghaladja a tanulók száma. Ezt látva, önkéntelenül is felvetődik az első kérdés, — mi az oka annak, hogy két uj, illetve fejlesztett vidéki középiskola sem hozta meg a nyíregyházi gimnáziumra szükséges és várt egészséges kiegyenlítést ? Másban aligha lehet kielégítő magyarázatot találnunk, mint a városoknak minden téren tapasztalt felszívó képességében. És ha ez áll, mint ahogy másként alig lehet, Nyíregyházának erős, sok vonatkozásban rohamos fejlődése mind nagyobb és nagyobb mértékben fogja falai közé gyűjteni a tanuló ifjúságot, s azok számát mint ahogy most nem reducálta, a jövőben sem fogja apasztani a nagykállói s kisvárdai főgimnázium. Itt van tehát az ideje, hogy az illetékes tényezők mielőbb s mindent megtegyenek arra, hogy különösen az alsó négy osztályban lévő zsúfoltsága gimnáziumunknak megszűnjék. Nem azért, mert a törvénynek hivatkozott rendelkezése e tekintetben direktívát ad; ha törvényes intézkedés nem volna, akkor sem lehetne a helyzeten túl tenni magunkat, miután az mindenki előtt s minden kétségen felül áll, hogy a mai létszám mellett nem vihető keresztül az a közvetlen oktató rendszer, melyet első sorban maguk a szülők óhajtanak. Nem vindikálom magamnak, hogy akár a megengedhető, akár az ideális létszámra nézve véleményt mondjak ; csak érdekesség képen mutatok rá a hollandi | a nemzet közszabadsagának es boldogságának legbüszkébb épülete biztosan emelkedhetik, különösen a felfegyverkezett honpolgároknak, a nemzeti őrseregnek oltalma alatt. Azonban ragyot hibáznék, ha valaki azt hinné, hogy a munka már bevégeztetett; — a törvénynek meghozatala csak puszta szó, vagy irott betű, és a törvény életbeléptetésének n^héz munkája még hátra van. Számtalan magányérdeket áldoztunk a haza közjaváért, hogy a haza közboldogságából és közszabadságából e. yiránt részesüljünk. Kétségkívül, mindnyájunknak része, mely a közösből jut, nagyobb lesz annál, melyet mások kirekesztesével, elkülőnözve bírtak. Az országnak kiváltságos polgárai: mert a szabadság nem fogy, hanem nő, ha megosztatik ; mert a jog nem gyengül, hanem erősebb lesz, ha többek tulajdona ; mert a közboldogság nem sorvad, hanem gyarapodik azoknak száma által, kiket kebelébe befogad ; a közjog, közszabadság és közboldogság pedig hatalmassá teszi a nemzetet. Ámde tagadni n^m lehet, hogy az előítéleteknek is van hatalma, és hogy ezen hatalmat legyőzni nehéz, hogy a vágvak nak van telhetetlensége, melyek't kielégíteni a lehetetlensegek sorába tartozik: — pedig mind a vágyaknak igazságos mértekre szorítása, mind a megszokott es talán megkedvelt balitéleteknek száműzése kívántatik, hogy közeletünknek törvényeinkben kimondott átalakulása az irott betűből életté váljék Őszinte jóakarat sokat, mindent tehet; de őszinte jóakaratra minden ol dalról számolni és ettől függeszteni fel az egész jövendőt, veszelyes kocka játék. Egyesség és össze ' tartás kívántatik, és ezen egyesseg és ezen állapotokra, hol 30 gyermeket vesznek fel rendszerint egy osztályba és ahol közmondás tárgya: rossz akaratú, ki egy tanitó keze alá 30 gyermeknél többet ád. Mindezeket nem azért hozom fel, mintha a szükséges akció megindításához ezzel lökést akarnék adni; távol áll tőlem, hogy gimnáziumunknak távolabb vidéken is ismert jó hírnevét veszélyeztetve látnám, hiszen biztos tudomásom van róla, hogy a kormányzó tanács már is megtette a szükséges lépéseket párhuzamos osztályok felállítása iránt, — s jól ismerem ugy a gimnáziumi tanári kar szellemét, mint annak igazgatását, mely az ideiglenes, de kielégítő megoldási módot meg tudja találni. De megvallom, én a megoldást nem párhuzamos osztályok felállításában látom s velem hasonló véleményen sokan vannak, olyanok is, kiknek paedagógia tudására s tapasztalatára súlyt helyezek. Mikor a „Nyírvidék *-nek cikkéből a mai helyzettel megismerkedtem, — innen tudtam meg ugyanis általánosságban, hogy mily eredményt teremtettek a beiratkozások, — első gondolatom az volt, hogy egy második és pedig állami középiskolának Nyíregyházán felállítása érdekében sürgősen meg kell tenni a kezdeményező lépéseket, s a városnak mindazon anyagi áldozatokat meghozni, melyek a kedvező eredményt biztosítják. Ebben láttam én s többen mások is a kérdés végleges megoldását. Meggyőződésem, hogy egy ily irányú akció nem összetartás, mely magaban foglalja jövendőnk biztositásat, érdeke egyszersmind a honpolgárok legnagyobb többségének ; egyesség és összetartás arra, hogy legyen az, mit a törvény rendel, legyen meg az mind, de sem több, sem kevesebb; és ha kell több, minf, mit a (örvény rendel, azt törvényes uton eszközöljük. És ime a nemzetőrség nagyszerű rendeltetése, mely fel fegyverkezteti a nemzetet a törvény által kimondott nemzeti akarat teljesítésére. Átmenve az országgyűlés történetei főbb vonásainak előterjesztésére, melyben résztvenni a tiszt. Közgyűlés kegyes bizalmából szerencsénk volt, azokat röviden a következőkben terjesztjük elő : A kegyelmes királyi előadások kezünkhöz jutván, mellékleteiből, sokakat mély aggodalom lepett meg: mert azon mellékletét egy rendszer kifolyásának tekintették, mely a legközelebbi három evek alatt, oda látszott irányozva lenni, hogy az ország ős alkotmánya, sarkaiból kiforgatva, a birodalom egységének áldoztassák fel; ezen egységet pedig semminek másnak tekinteni nem lehetett, a közős szolgaság egysé gén kivül. De a teendők tömege oly roppant a kielégítésre váró igények serege oly nagy, a korigényeivel megalkudni, annyira szükség vt lt, hogy az alsó tábla, minden bizodalmatlanság mellett, mely az akkori kormány iránt, sokakban a legtulságosabb mértékig hágott, jónak Iá'(a meg ily köiülménvek között is, azon férfiakkal szerencset próbálni, kiknek követőit, ha megbuktak volna is, az akkori rendszer szerint, nem a nemzet többsége jeiölte volna ki : de