Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
2 38-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. szeptember 17. lett volna hiába való. Mint a lapokból ismerjük, a kormány kulturális, közelebb ről közoktatásügyi intézményekre jóval nagyobb összeget akar felvenni költségvetésébe az eddigieknél. Ismerjük főispánunknak a város iránti jó indulatát, fejlődése iránti érdeklődését. E két körülmény kedvező kilátással biztatott. Ámde amint már jelezte n, s amiről csak utóbb szereztem tudomást, gimnáziumunk illetékes tényezői már megtették előterjesztéseiket párhuzamos osztályok felállitása iránt. Mig ennek sorsa el nem dől, egy második gimnázium, avagy reálliskola felállítását szorgalmazó mozgalomról nem lehet szó, legalább véleményem szerint addig nem. A körülményeket ha mérlegelem, alig ha csalódom, amikor a kormányzó tanács törekvésének teljesülését a közel jövőben látom. Igy tehát a másik kérdésre, mely a mai helyzetnek miként orvoslására vonatkozik, a megoldás megvolna. De csak részben. S ép azért, hogy végleges megoldást érhessünk el, — késedelem nélkül meg kell tenni mindent, hogy egy felső kereskedelmi iskola felállításának már egy íve húzódó ügye a jövő iskolai évre befejezetté váljék. Ezzel közóhajt is elégítene ki a város, s a mellett a gimnázium felső osztályai létszámát is apasztaná, ami szintén kívánatos volna. Ezt az iskolát a polgári fiúiskola kiegészítőjének is tekinthetnénk. Sokan, kik oda csak azért nem adják gyermekeiket, mert a mai minősítési törvény kisebb Írnoki, vagy altiszti állásokra képesíti a polgári iskolai végzettséget, felkeresnék ezt az iskolát is, mihelyt kereskedelmi lesz, hova a polgáritól át lehet lépni. Ezen iskola felállításának kérdése a kereskedők s gazdák körében vettetett fel, onnan indult meg a törekvés annak létesítésére. Ép ugy, mint más városokban is. Az iskola természetén él fogva a létemás részről azért is, hogy az eredmenytelenseg felelősségét reá, a legkajánabb rossz akaratnak sem lehessen fordítani. Igy született az első válaszfelirat, melyben mindazonáltal nyíltan kimondatik, hogy az 1790. 10-ik t.-c. életbeléptetése, az az Magyarorszag független kormányzása azon fő feltétel, mely nélkül a közélet átalakulására rendszeresen ki számított előlépéseket, biztosan várni nem lehet, egyszersmind azon kívánság is megérintetett, hogy ő felsége Magyarország közállományi institutióival, melyek a szabadságon alapulnak, a Monarchia közös kormányának rendszerét összhangzásba hozni méltóztassék. Ezen felírás föl nem terjesztethetett, mert az alsó tábla hosszas vitatásokba keveredni, és ezáltal hasznosabb munkálatoktól eltávolíttatni magát nem engedte, hanem az egész felírást egy határozat által letenni jónak latta, melyben kimondotta azt i=. hogy a Felség iránti halaérzeteinek nyilvánítását az iránt, hogy a nemzeti nyelvet a trónra emelé, azon alkalomra tartja fenn, midőn külön tárgyak iránt teend felterjesztéseket. Be is váltotta szavát a követi tábla első alkalomkor, mely a nemzetiség tárgyában mutatkozott; — ezen felírás mindazonáltal, szinte fel nem mehetett: mert időközben a Horváthországi bonyodalmak iránt kiküldött választmány, mely a nyelv dolgara nézve is javaslatot készítendő vala, munkáját be nem fejezhette. Január 30-ról érkezett az administratori kérdésben egy leirat, melyből ugy látszik, hogy a volt kormány az ország minden szükségeiről megfelejtkezve, megátalkodottsággal egyedül ezen egy kérdés megoldásának tulajdonított fontos ságot ; és épen ezért lett az administratori kérdés azon próba kő, melyhez az ellenzék győzödelmét mérte; mert minden fontossága mellett is, a megyei rendszerre nézve, melyet eddig alkotmányos szabadságunk egyedüli uiztosítékásitési és fenntartási költségekből — mint az előkészületi munkálatokból tudom — ki fogja venni a maga részét a kereskedők köre; — sőt magánosok is akadtak, kik nagyobb mérvű támogatást helyeztek kilátásba az iskola megerősödéséig; nem lehet kétségünk az iránt, hogy a pénzintézetek, melyeket szintén közelről érdekel ez iskola, megfogják hozni áldozataikat, — mind ezen tényezők mellett azonban a város sem maradhat hátra. A mai helyzet végleges megoldása kívánja ezt. Trak Géza, városi tanácsos. & nyirbátor—ármihályfalvai vasút. Bory Béla, pusztabánhazai birtokos és érdektársai a következő kérelmet intézték a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjaihoz : Igen tisztelt bizottsági tag ur! Nyirábrány községnek északi részétől fel egészen Nyírbátorig egy olyan része van Szabolcsvármegyének. amelyhez több község és puszta (Nyirlugos, Encsencs, Piricse, Pilis, Nyírbéltek, Bínháza és Fülep puszta), mintegy százszázhuszezer holdnyi területen a megfelelő kö i lekedési utak hiánya miatt a kulturális gazdasági életből valósaggal kí van közösítve. Mig a Nyirábránytól, ahol 12 kilométernyire levő debreczeni határban a homokfőidek kat. holdjának ertéke 800-1200 korona kőzött váltakozik, addig Szabolcsvármegye fenti vidékén csak 300—400 korona középára egy hold földnek s mig a közeli debreczeni határban a munkásnép megélhetési viszonyai jók, addig itt valósággal szegény a nép, keresni nem tud. Mindennek oka a közlekedési utak és vasutak teljes hiánya, aminek hátrányát sokszorosan súlyosbítja a megélhetés alapját képező földtalaj közismert gyengesége. Nem igen van az országnak olyan határa, amely elszomorítóbb benyomást tenne a szemlélőre, mint a nyírségnek ez a része és nincs ahol nagyobb szükség lenne a gyors segítségre . nak tekinteni megszokiunk: a közös teherviseies az úrbéri viszonyok megszüntetése, a népképviselet, a független magyar minisztérium nagy kérdései mellett, elenyészett volna, ha e kérdéseket a kormány felfogva, nem az administratori rendszer keresztülviteléhez, hanem ezen nagyszerű kérdések megoldásához kötötte volna lételét. Ismeretesek a tiszt. Közgyűlés előtt azon küzdelmek, melyek közölt az emiitett leiratra a felírás készült. Ezen felírás sem juthatott kegyelmes Urunk szine eleibe : mert azon eseményeknek, melyeket előadásunk elején emliténk, mozgató ereje működni kezdi tt Olaszhon határai között; a mozdulatlansagnak eddigi jelkepe, a római pápa hármas koronája tiarájának sugárai keresztül hatották Olas'hon vidékeit és a szabadság vágya általánosan felébredett, elhatva az Ausztriai Olasz tartományok kebelébe is. Alig kezdetett meg a harc Italia classícus földein, egy lakoma demonstratiojának fuvallatától összedőlt Frank honban a Juliusi thronus, mert a szabadság helyett, a corruptiót. vette alapul. Ekkor az alsó tábla, áthatva az események hatalmától, kötelesnek éreze magát a trón, a Monarchia és az ország irányában kimondani, hogy nincs menedék, nincs biztosíték jövendőre nézve az alkotmányos szabadságon kívül. Hosszasan tartottak az értekezesek, melyek ezen sors nehézségű felírás felett magán körökben és Bécsben folytak; egy rendszert, mely századokon át mozdulatlanságában megkövesedett, megdönteni egy beirott lappal nem lehet. Bécsi polgártársainknak, különösen a bécsi universitásnak lehet köszönni, hogy azon rendszer, melyet Metternich képviselt, hogy a szolga-ág rendszere mpgdőlt, ők vért ontottak a szabadságért és azon küldöttség, mely a felírást ő Ezeken a bajokon igyekszik sagiteni egy jó részben a szabolcsmegyei helyi érdekű vasút részvénytársaság akkor, amidőn a fenti homoksivatagon keresztül Nyírbátortól Érmihályfalváig egy nagy jövőjű helyi érdekű vasutat akar kiépíteni. Hogy mi hasznuk lesz ebből azoknak a kultárális gazdasági életből teljesen kizárt községeknek, ezt kiszámítani nem lehet, de előmozdítani emberbaráti kötelesség. Noha az érdekelt községek és földbirtokosok, e célba vett vasút létesítésének érdekében csekély tehetségünkhöz mérten, aláírásainkkal hozzájárultunk, de mégis feltétlenül szükséges, hogy Síabjlcsvármegye is apai szeretet' tel fogadja keblére eddig elhanyagolt szegény vidékét és annak gyermekeit. A nevezett részvénytársaság e tárgyban már beterjesztette a vármegyéhez kérvényét, melyben a jelzett célra 200.000 korona hozzájárulást kérelmez. Azt hisszük és megvagyunk róla győződve, hogy Szabolcsvármegye tőrvény hatóságának tagjai és igy mélyen tisztelt címed is, ezen kérésünk életbevágó fontosságát méltányolva, a fenti részvénytársaságnak a tek. törvényhatósághoz beadott kérvényét támogatásra méltatja és ennelc folyományaként a kérdeses vasútvonal kiépítését nagyrabecsült szavazatával lehetővé téve, ezzel egy szegény, elhagyott vidéket a boldogulás ujjára fogja vezérelni. Ezen kérésünk előterjesztése után vagyunk Pusztabánháza, 1911. szeptember hó 4-én, hazafias tisztelettel Bory Béla és érdektársai. Xollraj^ols:. A város. Nyíregyháza nem maradt el a kassai gyermekvédő kongresszusról. Aki figyelemmel kisérte a gyermekvédő egyesületnek háromnapi tanácskozását és hallotta Felsegenek felvitte, Magyarország reszére meghozta a független felelős minisztériumot. A többi következett; — hogy ámbár zivatoros, de eddig vérontás nélküli átalakulásunkat, a király vert kímélő kegyelete és a koronaörökös felvilágosodott buzgalma mellett, a Nádornak köszönhetjük, az igen tisztelt közgyűlés eddigi tudósításainkból és a visszaszerzett szabad sajtó jelentéseiből haza tértünk előtt bőven megértette. Amit magunkkal hozunk törvényes uton megerősítve, mint törvényes tulajdonát e nemzetnek, ime itt e törvén)cikkelyeket bemutatni szerencsénk van. Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek, miket az isteni gondviselés és az események hatalma mellett azon erélyességnek köszönhetünk, mellyel a tiszt, közgyűlés, felemelkedve az események színvonalára, törekvéseinket pártolta. Nircs egyéb hátra, mint a tiszt, közgyűlés figyelő ét egy fontos körülményre felkérni, s ez következő : Európa népei a szabadságban egybeolvadtak. A szabad népek egymás ellen harcot nem folytathatnak, mert a szabadság győzedelmeinek gyümölcsei nem a csatatéren és nem a meghódított népek rabláncaikról, hanem a magánytűzhely körül szedetnek, hódítás csak a zsarnokok nyeresége, mert rabigába görbíti a népeket, azon egy urnák kénye alá, kinek a hódító nép rabszolgaként hódol. És mi, hajdan védfala a keresztenysegnek, legközelebbi szomszédai vagyunk az éjszaki óriásnak, talán azon rendeltetéssel, hogy valamint hajdan a kelet hatalma hazánk hatarai között megtörött, ugy megtörjék jövőben az éjszak hatalma is. Ha a végzet határozata reánk nézve ez, fogadjuk el az isteni gondviselésben vetett megnyugvással ; nemcsak azért, mert nagyszerű, hanem azért is, mert Európa civilizált és szabad népeinek rokon érzetére ama nagy harcban számot tarthatunk,