Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-02-05 / 6. szám

2 6-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. február 5. 4. Zálogjog bekebelezés 4680 esetben 12057931 korona értékben; 5. Zálogjog törlés 2577 esetben 7411705 korona értékben. Mindezek a számadatok 60% erejéig' magára Nyíregyházára vonatkoznak. Megállapítható ezekből a tételekből mindenekelőtt az ingatlanok nagyfokú mobilisátiója, a kényszer eladások számá­nak emelkedése, s főként az ingatlanokat terhelő adósságoknak szinte szédületes tempóban való emelkedése. Mert mig 1900-ban ujabb teher csupán 1888361 korona kebeleztetett be, addig 1910. év- ' ben már 4646226 korona uj adósság ra-i katott az ingatlan vagyonokra. S ha meg­felelően mérlegeljük az 1910. évi zálog­jogibekebelezések 12057931 korona össz­értékét, ugy nem zárkózhatunk el annak szomorú konstatálása előtt, hogy az el­adósodás sivár kilátásokat nyújtó processusa feltartózhatlanul erősbödik s viszi az in­gatlanok tulajdonosait az elé a valóság felé, hogy az ingatlan járadék többé nem a földtulajdonosáé, de a hitelt nyújtó intézeteké. A nyíregyházi tkvi hatóság hatáskörébe utalt területek közvetetlen adója megkö­zelítőleg 700000 koronát tesz ki. Ebből Nyíregyházára esik 400000 korona. Ha ezzel a tényezővel szembe állítjuk az in­gatlanokat terhelő adósságoknak 1900-tól 1910-ig terjedő idő alatti emelkedését középszámitás szerint 2800000 koronát évenként, — 10 év alatt tehát 28000000 koronát, mely összeg után legkevesebb 1.400,000 K kamat teher nehezedik az in­gatlanokra; ugy meg kell állapítanunk azt, hogy a közterhek sokkal kisebb súllyal nyomják a birtokosokat, mint a mennyire a hitelintézetek kamat követelése. Huja! Végre szilárd ponton álltunk, nem him­bálódzik alattunk. Átestünk már az orvosi vizsgálaton, Írás­ban nyilatkoztunk a megvámolandó és vám­mentes tárgyakról. Előmutattuk az útlevelet s a vagyoni keppasséget igazoló bizottságnak annyi készpénzt, amennyit az amerikai kivándorlási törvény előír. Időkímélés okából, a hajóra elő­zetesen feljött tisztviselők végezték ezt a mun­kálatot. A kivándorlók tovalépdeltek. Kongott a merre mentek. A gyülevész népet, kiket az ál­tatás és hamis szó csalt ide, nem engedik a városba, hanem egy külön hajó szállítja őket előbb Ellis Islandba, mondjuk az emberi nyo­morúság tanyájára, ahol szoros egészségügyi vizsgálat alá kerülnek, megfelelnek-e mindenben a kivándorlási törvény kívánalmainak, főleg, nem lesznek-e mások terhére, mert erősen kü lönböztetnek kívánatos és nem kívánatos be­vándorló között. Legújabban Amerika is meg­elégelte már a bevándorlást, mindinkább meg­nehezítik azt s egy nemzetközi konferenciával akarják eldönteni a bevándorlási kérdést, meg­hozni a bevándorlási törvényt. A földkerekségen New York a legnagyobb kivándorlási kikötő. Tenger, a távoli országok emberanyagának a levezető csatornája. Sok szeny gyül össze ezen a szemétlerakodó helyen, mert a közmondás szerint: ,Teiem a gazem­ber, ahol nem is vetik' 1. Kalandos multu em­berek, a társadalom' számüzöttei, lovagból lett iparlovag, váltónyargalókből lett váltóhamisitók, a svibákok, tisztességes pályáról lesiklottak, tisztességtelen módon kapaszkodók, akik nagy lábon, viszonyaikon felül éltek, az élet magas­saiba törő, de onnét letört nagyravágyók, a nemzetközi párbajkodex szerinti erényhősök, vagyis a maguk bőrében meg nem férő egyé nek, Európa zsarnokságától menekülő, sor alatt lévő katonasorba szólított egyének, szökevények, egyéb selejtes elemek, vihiros mullu emberek, akik nem foglyai az emlékezetüknek, futó ban­károk, akik lezárták Európában a számadásu­kat, a tisztesség útjáról lekanyarodva, folt esett Ezek a következtetések akkor is meg­állanak, ha tudjuk azt, hogy nem minden kifizetett tartozás szűnik a telekkönyvben is élni, s hogy az újonnan keletkező tar­tozások jelentékeny hányadban vagyon­szerzésre, tehát produktív befektetésre használtatnak fel. Nem lehet vigasztaló momentum az sem, hogy az ingatlanok értéke ezalaiLa­10 év alatt legalább 100° o-kal emelkedett s ezzel ugyanebben a mértékben nőtt a hitel elbírási képessége is. Nem pedig azért, mert ez az érték emelkedés nem a föld, s egyébb ingatlanok hozadékának szaporodásával, de a gazdasági produktu­mok árának egészségtelen felszökkenésé­vel van ellensúlyozva, vagyis az általános drágasággal, amely végzetes hatásában nem csupán a megterhelt ingatlanok tu­lajdonosait, de az egész magyar társadal­mat sújtja érzékenyen. Még sötétebb a kép, ha tudjuk, hogy 1900. évben a bekebelezett adósságok át­lagban egyenként 1306 koronát, 1910. évben 2720 koronát tettek ki. E terhek óriási hányada tehát a teherviselésre kép­telen törpe birtokokra esik s számban és mennyiségben emelkedik az ingatlanok értékének növekedésével. Ezekre az adatokra támaszkodva néze­tem az, hogy 10 év alatt a közgazdasági helyzetünk inkább kedvezőtlenebbé vált. P. Gy. A népszámlálás eredményei, Trak Géza, Nyíregyháza város közigazga­tási fanácsosa, ki a .városunkban végrehajtott népszámlálás munkáját vezette, ennek eredmé­nyéből a következő tanulságos jelentést tette a város polgármesteréhez: a muitjukon, mindenféle hazardőrök, , fejlődő sikkasztok, hamis könyöradományt gyűjtők, le­leményes szélhámosok, kiknek dolga nem túrt halasztást, jobb búvó hslyet találnak a nagy városban, mint a kicsiben, hol a teljes züllés­ben lévőket könnyebben szemmel tarthalják, mikor elfogyott a becsületük, egészen el. Itt a bukásuk után is a nyilvánosság elé tolakodhat­nak. Nem kell élettelen szakái, ragasztott sza­kái sem, zsandárkézre igy sem kerülnek. Most nincs időnk a lebegő existenciákról bővebben szólni, akik maguk sem keresnek — mint hal­lom — egymás múltjában sötét foltot, sebez­hető pontot, s lassanként el is vesztik a ben­nök maradt keserű fullánkot. Egyebekben min­dig igaz marad Aszalay mondása: „Ha nagy vétkezik, azt mondják róla kímélettel: ember ! a kisebbről kímélet nélkül: gazember !" Elsőnek köszönti a fáradt utasokat a Sza­badság szobra; ezer látványosság hívogat, moz­gatja, irányítja lépésünket; addig megyünk, mig beáll a néma mozdulatlanság. Még csak annyit, ha a kivándorlók, újkori nomádok, valamely hibában leledzenek, s Ellis Islandban valóra ébrednek, a másik hajó viszi őket vissza, anél­kül, hogy egy sétát tettek volna New York utcáin. Ragályos-, titkos betegségben szenvedő, hülye, bolond, zavart elméjű, elitéltek nem en­gedtetnek be. Munkaképes egészséges ember legyen a kivándorló, nem kell, kit az öregség meghajlít, vagy kinek a szeme alól apró ráncok szaladnak szerte. Fájós-, vagy félszemű, púpos, sánta, hibás ember nem kell ott. Legújabban egy igen célirányos, hivatalos szakosztályt létesítettek Ellis Islandban. A ki­vándorlókat olyan területre irányítják, mely az egyéni képességüknek legjobban megfelel. Sőt legújabban vizsgának is akarják alávetni a ki­vándorlót, elég müveit, intelligens-e? Ha nera­menjen, ahonnét jött. Kizárni akarják az anal­fabétákat és azokat, kik egy bizonyos koron tul vannak ; az eddiginél nagyobb pénzősszeg fel, mutatását is követelnt fogják. Megrendszabá­lyozni akarják a hajóstársaságokat, a kivándor­Nagyságos Polgármester Ur! Az 1910. évi VIII. t.-c. által elrendelt nép­számlálás Nyíregyházán befejeztetvén, a mun­kálatról s annak eredményéről következőkben van szerencsém jelentésemet megtenni. I. A számláíólaponkénti összeírást összesen 58 számlálóbiztos teljesítette, és pedig 33 a város belterületén s 25 a külterületen. Az összeirási teendőkkel a számlálóbiztosok a törvényben előirt haláridő alatt, vagyis január 1. és 10-ike között elkészültek s az összeírásnak feldolgozott anyagát, a törvény végrehajtása tárgyában kiadott általános utasítás rendelke­zésének megfelelően január 15-én — egy kivé­telével — hozzám mindannyian beadták. Két napi késedelemmel az elmaradt munkálatot is kézhez kap'am s igy a felülvizsgálatnál zavart ezen körülmény sem okozott. Az összeírás teljesítés elé a lakosság sem a város belterületén, sem a külterületeken aka­dályt nem gördített, sőt sokan, kik a népszám­lálás idi jje alatt inas városban, vagy községben tartózkodtak, s az összeírásnál ott nem vétettek fel, hazajövetelük után számbavétel végett azon­nal jelentkeztek hivatalomban. A lakosságnak ilyen magatartása nagyban könnyítette a szám­lálóbiztosoknak különben terhes feladatát. Mond­hatni mindenütt kellő bizalommal fogadták őket, a kivánt teleleteket készséggel megadták, ugy, hogy csupán két esetben merült fel szüksége annak, hogy a feleletek megtagadása miatt a tanyákról két családfőt be kellett idézni, akik aztán szintén megadtak a szükséges válaszokat. A lakosság ilyetén nia^atártásához kétségtelenül hozzájárult azon körülmény, hogy Nagyságod a polgársághoz intézett felhívásában rámutatott a népszámlálásnak népességi, gazdasági s közmű­velődési vonatkozású fontosságára s szükséges­ségére, melyhez segédkezet nyújtani tehát hon­polgári kötelesség, s melynek hátterében adó­alanyok vagy adótargyak kinyomozásáról a törvény tiltó rendelkezése folytan beszélni sem lehet, — de nem tévedek, ha annak főindokát mégis a lakosság inteiligentiájában s felvilágo­sodottságaban látom. A számlálóbiztosok összeirási munkálatának minőségéről általánosságban kedvező jelentést tehetek. lasra csábító, emberkereskedessel foglalkozó, fűt-fát igprő, polyp karu ügynököket. Minden­nel próbálkoznak gátat vetni a bevándorlás özönlésenek, habár a kivándorlók rohamosan segítették elő 1820 ota Amerika főldmivelésenek nagy fellendülését. Az 1882. évben naponta állag 2000 bevándorló érkezett. Magyarországból az 1904—1905. évben 163.703-an, legmunkabiróbbak mentek át tö­megesen. A nagy szam óriásilag emelkedve, mindinkább ijjesztővé válik, inert az 1907. év májusának utolsó hetében 6342 magyarországi egyén érkezett a new yorki kikötőbe s ebből 1073 színmagyar volt. A nagy vérvesztés ka­tasztrófához vezethet. Elégedetlenkedés, nyugta­lanság, legazdálkodás, ki nem elégített személyi erdekek, a jobb utáni vágy hajtja őket az ál­modott újvilágba, ahol uj, a jövő reménysége támad s/ivükben, mely a csüggedésből fölemel. Szóljunk most már magunkról. Az Európából jövő utas ember készüljön el arra, hogy Amerikában egyharmad résszel, sőt felével drágábban fog élni, főleg New York városban és államban, ahol legtöbb kivándorló, szerencse-próbáló ott ragad. Aki azonban jól kiismeri magát, drágaság dacára elég olcson és kényelmesen élhet Amerikában. Eleve megjegy­zem, egyszer mindenkorra, hogy Amerika alatt mindig az Egyesült Államokat értem. Nézem, váltig nezem a nagy fordalmat, az öböl bejáratát, a New Jersey ailamhoz tartózó s az öböl torkolatát képezó Sandy Hook,*) a kilenc kilométer hosszú homokpadtól, annak két világító tornyától figyelem azt már, s ugy találom, hogy nincs ehhez hasonlo nagy for­galom az egesz világon. A New Yorkhoz ve­zető bejárásnál a világ összes nemzeteinek zászlóit látom a hajókon tarka egyvelegben. Szinkeverék. A bojok, horgonyhoz kötött hor­dok, a sok hajótól, melyek közöttük mennek a kikötőbe, mozgásban vannak. Este, fehér és vörös szinü villanyvilágításuk mellett táncolnak az óceán bejáratánál. *) Hoek, sarok, szeg, hollandiból angolositva hook. tíandy Hook-nál kezdődnek, illetőleg végződnek a hajón a merföldjelzések. Ettől New York még néhány mérföldre van .

Next

/
Thumbnails
Contents