Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-06-25 / 26. szám

26-ik szám, N Y I R V I D E K 1911. junius 25. 9 Amióta a török veszedelmessé kezdett válni Európára nézve, mindig az volt a főkérdés, hogy állja meg a helyét Ma'gyarország s ezért, bár a magyar valami nagy népszerűségnek sohasem örven­dett a Lajtán túl, valami rokonszenv-féle támad a vérző magyarság irányában, amely önnön testét veti útjába a diadalmas töröknek, hogy megvédje a kereszt d'csőségét a félholddal szemben. Igaz, hogy a hatalmon levők Magyarország szo­morú helyzetét nem nézték azzal a szemmel, amellyel hivő keresztény alattvalóik s annak okából csak te­tőzték hazánk szenvedéseit, de azért a rokonérzés, a becsülés hangját nem tudják belefojtani a német népénekekbe, melyek ebbén a korban keletkeznek s a magyarországi eseményekre vonatkoznak. Leffler Béla nagy szorgalommal s hozzáértéssel állította össze az erre a korra vonatkozó német népénekeket s állapította meg vonatkozásukat s általános jelle­müket. Konstatálja azután, hogy a tizenhetedik század fordulóhoz juttatja a német énekesek hangulatát. A magyarságot szidni, gyalázni, átkozni kezdik, mint hitetlent, pogányt, iszákosat, s még a töröknél is rosszabbnak tartják. Mindennek magyarázata pedig az, hogy a magyarok egyszer csak megunták a lel­ketlen kétszinü politikát, mely őket védőpajzsul akarta használni, de egyenesen azzal a szándékkal, hogy egyidejűleg tönkre is tegyék. Igy természetes, hogy mikor Magyarországon azt kezdik énekelni, hogy a török meg a tatár becsületesebb a németnél, a né­metek viszont a magyarság gyalázásában kerestek vigasztalást. Mindazok az énekek, melyeket Leffler Béla ebből a korszakból összegyűjtött, élénken mutatják a hangulatváltozást, mely azlán tart tovább, úgylátszik kevés kivétellel, mind a mai napig. Persze, hogy magyar ember, még ha tudományos célzattal teszi is, nem olvashatja ezeket a népénekeket egy bizo­nyos bosszankodás nélkül, de azért jó ezeket is ismerni. Leffler Béla határozottan érdemes, szükséges és hézagpótló munkát végzett, mikor takaros füzetet kitevő tannlmányát összeállította. Az általa összegyűjtött és kiadott a kor esemé­nyeinek láncolatába vonatkozás szerint beleillesztett magyar vonatkozású német népénekek fontosak mint történeti és művelődéstörténeti okmányok, melyek nagyban hozzájárulnak a kor hangulatának, gondol­kozásbeli irányának megvilágításához. Bevezetésében emliti, hogy eredetileg az 1551 -ik esztendőtől 1848-ig terjedő három század népénekeit akarta tárgyalni, de belátta, hogy ehhez évekig tartó gyűjtésre, hangyamunkára van szükség. Ez bizonyos. Azonban az is bizonyos, hogy az előttünk levő tanulmány minden tekintetben sikerűit, kiváló szakismerettel szerkesztett munka, melyet olvasni élve­zetet és tanulságot nyújtó foglalkozás. Reméljük, hogy folytatásával is nemsokára megajándékozza a fiatal szerző magyar olvasóit. A megdrágult trafik. Az állam, amely mindig szivén viseli adófizető polgárainak a sorsát és soha egy pillanatra sem fe­ledkezik meg róluk, julius elsejére ismét kedves meg­lepetést tartogat számunkra. Fölemelte a szivar, ci­garetta és a különféle dohányok árát. De ez nem elég, Önzetlenségében még tovább ment. Hogy min­denki lássa, mennyire ápolja a kis emberek érde­keit, a leginkább közhasználatos dohány- és ciga­retta-fajták közt is főkép azokat találta célszerűnek megdrágítani, amiket a legszegényebb emberek szok­tak vásárolni. íme egy kis kimutatás a megdrágult trafikról: Pipa- és szivarkadohányok. A Finom Török ára volt 100 grammos kar­tonban 1 korona 96 fillér, ezentúl lesz 2 korona 40 fillér. A Középfinom Török eddigi ára 25 grammos csomagocskában 26 fillér, ezentúl 32 fillér. A Dráma (25 gr.) eddig 16 fillér, lesz 24 fill. A Kanaszter (25 gr.) volt 14 fillér, ezentúl 16 fillér. A Legfinomabb Magyar Pipadohány (100 gr.) eddig 70, ezentúl 80 fillér. A Legfinomabb Magyar Szivarkadohány (25 gr.) 14 fillér helyett ezután 16 fillér. A Finom Magyar" hosszura és rövidre vágott (25 gr.) ára eddig 10 fillér volt, most 15 lesz. A Középfinom Magyar (25 gr.) julius 1-től 8 fillér helyett 10 fillérbe kerül. A Haaai Pipadohány (100 gr.) ára volt 26 fillér, lesz 30. A Kapadohány is megdrágul 1 fillérrel, 8 fillér helyett 9 lesz. Szivarok. Regalitás darabja efldig volt 18 fillér, most 20 fillér lesz. Trabukó ára 16 fillérről 18-ra. emelkedik. Britanika 14 fillér helyett 16 fillér lesz Millares 13 fillérről 15 fillérre emelkedik. Operas 12 fillér helyett 14 fillér lesz. Cuba 10 fillérről 11-re emelkedik. Finom Virginia ára eddig 10, most 11 fil­lér lesz. Rosita eddig 8, ezután 9 fillérbe kerül. Portorikó 7 fillérről 8-ra emelkedik. Rövid Magyar ára 3 fillér helyett 4 fillér lesz, Cigaretták. Nilus 6 fillér helyett 7. Sztambul 5 fillér helyett 6 fillér. Szultán 4 fillér helyett 5 fillér. Hunnia 5 darabot tartalmazó doboz ára volt 20 fillér, ezentúl 25 fillér lesz. Memphis 4 fillér helyett 5 fillér. Hölgy és Hercegovina ára 3 fillér helyett 4 fillér lesz. Sport és Jenidge 2 fillér helyett 3 fillér lesz. Dráma és Virginia 1 fillér helyett 2 fillér. A közhasználatos szivarkák közül csupán a Király, a Duna és a Magyar cigaretták ára nem változik. K ii lön lege sségek. A belföldi különlegességi dohánygyártmányok közül felemiitjük a következőket: Pipa- és szivarka-dohányok: „Sultan Flor" (100 gr. ára 6.50 lesz). „Kiváló Finom Török" (100 gr. 5 korona). „Finom Kir." (3 korona). „Finom Pursícsan" (2.60 korona). „Legfinomabb Hercegovina" (2.50 korona). A „Kiváló Finom Kerti Pipadohány " ok mindegyikének (Szent-Andrási, Muskatály, Faddi, Verpeléti, Rétháti és Erdélyi) ára 100 grammos csomagokban 1 korona 20 fillér. Szivarok: Regalia Media darabja 20 fillér ; Havanna Virginia 20 fillér; Portorico Especial 17 fillér ; Senoritas 10 darabos dobozban 1 korona 10 fillér ; Damas darabja 10 fillér. Szivarkák : Coronas (20 darabos szelencében) 2 korona 40 fillér. Sphinx (20 darab) 2 korona. Chinbeck (20 darab) 1 korona 60 fillér. La Fleur 20 drb. 1 kor.'60 fillér. La Favorit 1 korona 40 fillér. Khedive 1 korona 40 fillér. Princesas husz darabos dobozban 1 korona 20 fillér, 50 darabos dobozban 3 korona, darabonkint hat fillér. Egyip­tomi Ibis (husz darabos szelencében) 1 korona 20 fillér. Dames 1 korona 20 fillér. — A Zsilinszky fiukat, mint lapunk zár­takor értesülünk felmentették. Rossz kedvben. Irta: Csehov Antal. Jilin Stepan Stepanics szokatlanul rossz kedvben ébredett lel álmából. Bosszankodó, mogorva arcot vág és szürke arcán az elége­detlenség kifejezése látható : egyrészt sértődöttség, másrészt világmegvetés tölti el. Lassan öltözködik, lassan iszsza ki az ásvány­vizet, azután valamennyi szobán végigsétál. — C?ak azt szeretném tudni, ki az a disznó, a ki nyitva felejt minden ajtót ? dörmögi dühö­sen ; összébb húzza házikabátját és hangosan köhicsél. — El innen e-szel a papírral! Minek hever itt ? Husz cselédet tartunk, de azért olyan rendetlenség van, mint valami korcsmában . . . Ki csöngetett az im^nt ? Kit hozott már megint ide az ördög ? — Anzioza jött, az ápolónő, felelte Jilin felesége. — Mit akar itt mindig ? . . . Ingyen élni persze ! . . — Neked igazán nem tehet kedvedre senki semmit, Stepan. Magad hivtad meg hozzánk, most meg szidod! — Nem szidok senkit, csak beszélek. Te is jobban tennéd kedvesem, ha dolgoznál vala­mit, mintsem, hogy ölbe tett kezekkel veszekszel. Egyáltalán nem érteni az asszonyokat ! Hogyan tölthetik el a hosszú napokat munka nélkül ? A férfi dolgozik mint egy barom, a felesége, az élete párja pedig öltözködik, lustálkodik és csak lesi, hogy unalmában mikor pörölhet az urával! Már leleszokhatnád végre ezeket a nevelőintézeti szokásokat! Már nem vagy kisasszony vagy iskolásleány, asszony vagy kedvesem és anya ! Elfordulsz? Nem tetszik talán? Természetesen, az igazság soh'se tetszik! — Furcsa, hogy csak akkor mondod meg az igazságokat, a mikor először éjjel későn jöttél haza. — Most hát kezdjél valami botrányba! Kezdjél bele hát. — A klubban voltál tegnap ? Vagy másutt veszitettél a kártyán ? — És ha ? Kinek mi köze hozzá ? Talán elszámolni tartozom vele valakinek ? Tán a más pénzét veszítem ? A mit a magam részére hasz­nálok el és a háztartás minden szükséglété, az én pénzemből fedeződik! Megértettél ? És igy folytatta még tovább is. De ilyen kritikus napokon csak délben érte el a tetőfokát. Jilin Stepan kedve, délben, a mikor inár ebédnél ültek mindnyájan. Rendszerint már a levesnél kezdődik. A mikor megkóstolta, hirtelenül dühös arcot vág és leteszi a kanalat. — Ördög vigye el ... — dörmögi. Még kénytelen leszek vendéglőbe járni! — Mi történt megint? — nyugtalankodik a felesége. — Tán nem jó a leves ? — Hogy nem jó ? Disznóknak való ez a mosogato lé. Bűzlik, el van sózva . . . fene tudja, hogy hagyma helyett mit . . . vérlázító! Anzioza Joanovna! — fordul az ápolónő felé, a ki egy asztalnál ül velük. — Megvonok ma­gamtól mindent és átadom azt a rengeteg konyhapénzt . . . mindent odaadok ... és igy étkezem ! Csak nem válhatok meg az állásomtól, hogy magam álljak ki a konyhába főzni?! — A leves, kérem, jó . . . jegyzi meg szerényen a nevelőnő. — Igazán ? ízlik? — kérdi Jilin és dühösen néz rá. No tudja, mindenkinek megvan a saját izlése ... Be kell vallanom, Vasziljevna Bar­bara, hogy az ízlésünk minden tekintetben és teljesen eltér egymástól. Önnek p. o. ennek a fiúnak a magaviselete tetszik. (Jilin tragikus gesztussal rámutatolt Fedja fiára). Maga el van tőle ragadtatva és én . . . fel vagyok hábo­rodva, ugy ám ! A hétéves, sápadt, beteges arcú Fedja, abbahagyja az evést és lesüti a szemeit. Az arca még jobban elsápad. — Igenis, ön el van tőle ragadtatva, én meg fel vagyok háborodva . . . Hogy kettőnk közül kinek van igaza, nem kutatom. De azt merem állítani, hogy apai minőségem folytán, gondolom, mégis jobban ismerem a fiamat. Nézze csak, kérem, hogy ül most is! Jól nevelt gyermekeknek nem szabad igy ülni! Rendesen ülj! Fedja felemeli a fejét, felegyenesedik és ugy gondolja, hogy most rendesebben ül. Köz­ben könnyes lesz a szeme. — Egyél ! Rendesen tartsad a kanalat! Várj csak komisz kölyök, ha én veszlek elő ! Ne merj sirni! Egyenesen nézz reám! Fedja igyekszik egyenesen nézni az apjára, de az arca remeg és a szemei újra megtelnek kényekkel. — Nini . . . sirni kívánsz itt ? Bűnös vagy és még te mersz sirni ? El az asztaltól! A sarokba veled, barom ! — De . . . engedd legalább, hogy meg­ebédeljen ! — szól közbe az asszony. — Nem! Nem kap ebédet! Ilyen rossz, neveletlen fiúnak nem való ebéd! 3 a " * ­—. P" C l' f Mentőszekrények teljesen felszerelve 7 koronától íeljebb kaphatók, továbbá egyes részei kiilíin is. Sérvkötök, haskötők ^ n Mk5t 3^ tm6tték s^ 401-13-1 Telefon sz. 96. Alaoittatott 1880. Blumberg József speciaMa,Nyiregyiiáz a' iiati 1' parochia épület.

Next

/
Thumbnails
Contents