Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-06-11 / 24. szám

26-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. junius 25. 5 vezetése alatt s magukkal vive a napi elemózsiát is, jálszással s katonai gyakorlatozással töltötték ©1 az időt. — Nagy tűz Anarcson. E hó 2-án Anarcs község főutcáján tűz ütött ki. Kivonult a kisvárdai tűzoltóság is s fáradságos, nehéz munkával a kavargó szélben 6 óra teltével sikerült csak a tüzet eloltar.i. Elégett 6 lakói, áz és 7 gazdasági épület. A tűz keletkezésének oka vigyázatlanság, az okozott kár biztosítás utján nagy részben megtérül. — ^Nyilvános köszönet. A kereskedők és Gazdák Köre néhai Grósz L. H. úr elhalálozása alkalmából koszorú megváltás eimén 50, szóval ötven koronát adományozott a helybeli szünidei g-yermektelep céljaira. Schvarc Adolf tár pedig 7 koronát küldött a népkonyha javára. Miért is fogadják a Leányegylet leghálásabb köszönetét. Szlaboczky Márta elnök. — A Szalmafonó kiállítása. Nyíregyháza város által fentartott szalmafonó közműhely és iskolák együttes kiállítása junius hó 11-én vasárnap d. e. 10 crakor nyílik meg a városháza dísztermében. A kiállítás junius hó 11., 12. és 13-án minden nap délelőtt 10 órától este 6 óráig -lesz nyitva. Belépődíj nincs. A kiállított tárgyak megvehetők. — Aranylakodalom Nagykálléban. E hó 5-én volt 50 éve annak, hogy Csendes Mihály, ki ugy is mint iparos, ugy is mint polgár közbecfület birl okosa nemcsak Nagykálloban, de az egész környéken. — házasságot kötött Barna Máriával. Ez alkalomból arany lakodalmat ültek. Nagykálió intelligenciájának nagyszáma mellett elég szép számmal jelentek meg a vidékről is ünnepelni a köztiszteletben és becsületben álló házaspárt. Szabó Miklós bökönyi g. kath. lelkész esperes könnyeket csaló szép beszéddel üdvözölte az ünnepelteket. Igen meghatóan köszöntötte .fel 19 unoka nevében Csendes Ilonka a nagyapát és nagymamát. Szép beszédben üdvözölte anég őket dr. Sörés János, Csendes Mihály, az ünnepelt fia, ki Bökőnyben jegyző, — az alkalom hatása alatt könnyezve, el-elcsukló hangon köszönte meg a jelenlevőknek azt, hogy jelenlétükkel a család Srömét fokozzák. Táviratilag társadalom több kiváló egyéne mondott jót az ünnepeltnek, kik közül megemlítjük Kállay Andrást és dr. Mezőssy Bélát. — A nyírbátori építkezési bizottságról furcsa kis bizonyítványt állit ki ennek a szépen fejlődő községnek az elöljárósága. Közisméretü dolog, és a sok jó és rossz viccnek lett forrásává, hogy a mi közdolgainicelőbfcre.menésenek milyen gátlóakadályai és sokszor sarjai is azok a bizonyos bizottságok, amelyekhez ezt vagy azt az ügyet véleményadás céljából kiadni szokták. De hogy egy község elöljárósága annyira számítson egy ilyen bizottság tagjainak a közdolgokkal való nemtörődésére, miszerint előre elkészített nyomtatott blankettán konstatálva, hogy a bizottság tagjai közül senki sem jelent meg, erre bizonyára Nyírbátor adja az első példát, mint ahogy ime az itt következik: . K. számhoz. Nyírbátor község elöljárósága. 1911. Jegyzőkönyv felvétetett Nyírbátorban 1911 évi hó napján nyírbátori lakos utcai házszám alatt : építésére kér engedélyt. Ezen kérelem folytán az építkezési bizottság összehivatott és az elöljáróság a mai napon a helyszíni szemle megtartása céljából megjelenve, arról szerzett meggyőződést, hogy a szabályszerűen összehívott építkezési bizottság tagjai közül senki sem jelent meg. Eddig van! — Stefánia főhercegnő' pöre. Gróf Lónyay Elemérné a magas Kúria előtt mult szombati ülésében, mint alperes szerepelt és bár a törvényszék és a királyi tábla felmentette a fenséges asszonyt, a legfelsőbb bíróság Stefánia főhercegnő ellen marasztaló ítéletet hozott. Stefánia főhercegnő visi birtokát haszonbérbe adta Klein Adolf és Sámuelnek. Lónyaiék azonban hirtelen eladták a birtokot Bodnár János és társai Zemplénmegyei birtokosoknak, akiktől árverésen a sárospataki hitelbank és egy nyíregyházai páozintézet lett az ingatlan tulajdonosa.. A sárospataki bank felbontotta a Kleinék szerződését, a nyíregyházi niegtartottaőket. Kleinékazonban kimentek a birtokból és kártérítésért beperelték gróf Lónyai Eleméréket. A törvényszék és a tábla elutasította a bérlők keresetet, de a Kúria pörvesztesnek mondta ki Stefánia belga főhercegnőt és kötelezte, hogy Klein Adolf és Sámuelnek 17.400 koronát különbeni végrehajtás terhe alatt fizessen ki. — Egyetem Debrecenben. Valószínűleg Debrecen lesz a versengő városok között az első, amely egyetemet kap. Zichy János gróf kultuszminiszter ugyanis leiratot intézett a városhoz, bizonyos föltételekhez szabva az egyetem fölállítását. A miniszter a leiratban többek közt ezeket mondja: „Az esetre, ha a törvényhozás elhatározná hogy Debrecenben fokozatos fejlesztés alapján egy-etem állittassék, Debrecen szabad királyi város fölajánl e célra 5 mülió koronát készpénzben, továbbá nyolcvan katasztrális hold területet a Nagyerdőnek azon részén, melyet a május 14-én tartott helyszíni szemlén a bizottság erre mint alkalmast, kijelölt. Debrecen szabad királyi város saját költségén, illetve saját hatáskörében gondoskodik az egyetemi telep csatornázásáról, a vízvezetéknek es villamos világitásnak a telepre való vezetéséről és a villamos vasútnak a telephez való meghosszabbításáról. A tárgyalások mielőbbi befejezése céljából nagyon kívánatos lenne, ha a tekintetes tanács megfelelő módon és rövid uton odahatna, hogy a tiszántúli református egyházkerület a tekintetes tanács április 27-iki fölterjesztésében foglaltak szerint jogérvényesen ajánlja föl a kilátásba helyezett évi százezer, illetve száztizenöt ezer korona hozzájárulását, annak megjelölése mellett, hogy ez összegből tulajdonképen mekkora részt vállal a tiszántúli református egyházkerület és mennyi a városi, illetve egyéb régibb alapítványokból eredő rész." A közoktatásügyi miniszter leiratával legutóbb az egyetemi bizottság foglalkozott, a református egyházkerület és a debreceni református egyház küldötteinek bevonásával és mindenben hozzájárultak a miniszter kívánalmai teljesítéséhez. A jog- és pénzügyi bizottság ugyancsak egyhangúlag hozott határozattal javasolja, hogy a közgyűlés mindenben járuljon hozzá a miniszter feltételeihez. Az egyetemet a Nagyerdőn, az Aulát és a központi hivatalokat pedig az Egyháztéren lévő épülettömb helyére fogják építeni. * — Templom és torony kijavítása. A balkányi református egyháztanács a templom és torony kijavításának biztosítására versenytárgyalást hirdet. A feltételek megtudhatók a nevezett egyház gondnoki hivatalánál. Az egyház sem anyagot, sem fuvart nem ad. A versenytárgyalásra ajánlatot tevők 500 koronát tartoznak ajánlatuk beadásakor bánatpénzül az egyház pénztárába letenni. Ajánlatok junius hó 20-án d. e. 12 óráig fogadtatnak el. — Útépítés. A nyiregyházi m. kir. államépitészeti hivatal versenytárgyalást tartott a debrecen—nyíregyháza—csap—ungvári áll. közút 90.966—101.637 km. szakaszán fekvő fényeslitkei átkelési szakasz átépítési mánkálatainak biztosítására. Ajánlatot tettek: Magyar építő és kőbánya r.-t. (Kisújszállás) 37.746-46, Führer Zsigmond fiai (Nyíregyháza) 35.435-54, Katsmarik Ferenc (Nyíregyháza) 33.742-17 koronával. Az ajánlatokat döntés végett a kereskedelemügyi minisztériumhoz terjesztettek föl. — A kisvárdai közvágóhíd és mííjéggyár épületei, csatornái, kőburkolati munkái és falazott gyárkémény létesítésével (39.934 K) Pipcsák János vállalkozót, a műjéggyár, hűtőtelep, gőzgép, kazántelep és vizszolgáltatási berendezések szállításával (43.383 K), továbbá a közvágóhidi műjéggyár és hűtőtelep berendezésével (12,925 K) a Nicholson gépgyár r.-t.-ot, a falszigetelés és facement tetőfedőmunkával 4200 K és pedig: előhűtő helyiség 161.66 m

2 á 7.50 K.hütőhelyiségben 150.4 m

2 á 9.50 K, facement fedés 547.21 m

2 á 2.85 K-v?l) dr. Helvey Tivadart, az ácsmunkákkal (9.279 K) Kain József, Sass Károly, Szoták István vállalkozókat, a bádogosmunkákkal pedig Darman Dávid bádogosmestett bizta meg a község elöljárósága. — Betonmütárgyak építése. Ófehértó község elöljárósága versenytárgyalást tartott 4 drb betonműtárgynak 2625 koronával előirányzott épitési munkálataira. Ajánlatot tettek Nyiregyházi cementműáru- és műkőgyár r.-t. (Nyíregyháza) 4260, Goldslein Lipót és Grosz Ignác (Nagykálió) 2625 koronával. T

e

rmészetesen az utóbbi ajánlatot fogadták el. — Elitélt borkereskedő. Váradi József pécsi bornagykereskedő a nyiregyházi vasúti állomásfőnököt a megvesztegethetőség és részrehajlás vádjával rágalmazta meg. Váradi borokat szállított az ősszel nagy mennyiségben és ez okból Nagykálióban több vasúti kocsira volt szüksége. Minthogy nem kapott elegendő számú kocsit, több fültanu előtt azt hangoztatta, hogy az onnan van, mert a nyiregyházi állomásfőnőknek nem adott pénzt. Ez a vád valahogyan a fülébe jutott a nyiregyházi állomásfőnöknek, aki rágalmazásért nyomban beperelte Váradi Józsefet. A csütörtökön megtartott főtárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy ő egy barátjától hallotta, hogy az ilyen ügy csak ugy sikerül és ugy mozog, ha az állomásfőnöknek juttatnak egy kis pénzt. A bíróság a rágalmazó borkereskedőt 200 korona fő- és 60 kor. mellékbüntetésre ítélte. Vádlott és kir. ügyész a büntetés súlyosbítása végett apelláltak. — A kecskeméti gazdakongresszus A Magyar Gazdaszövetsegnek junius 21-en szerdán Kecskeméten Darányi Ignác elnöklete alatt tartandó nagygyűlése iránt tanúsított érdeklődés arra késztette a szövetség igazgatósagát, hogy az e hó 6-án már lejárt jelentkezési határidőt pár nappal meghosszabbította. Eddig jelentkezett 3000 résztvevőből 1200 ember kért szállást a szállástadó bizottságtól 300 községből. E tömeges jelentkezésre való tekintettel, a meghosszabbított terminus elienére is ajánlatos mielőbb jelentkezni Farkas Ignác kecskeméti gyógyszerésznél, mert vidéki városban a tömeges elhelyezés nagy nehézséggel jár. — A kalocsai érsek körlevele. A kecskeméti gazdanagygyüles napirendjének nagyfontosságát mi sem bizonyítja inkább, mint Csernoch János kalocsai érseknek egyházmegyéje papjaihoz és híveihez intézett körlevele. Az érsek ugyanis felhívta ezek figyelmét a Gazdaszövetség nagygyűlésére, amelyen szerinte igen fontos az ország egész gazdatársadalmára kiható birtokpolitikai kérdések kerülnek tárgyalás alá. — Kisléta község képviselőtestülete e hó 9-diki közgyűlésén Tisza Menyhért községi főbiró hosszabb beszéd kíséretében méltatta a községből távozni készülő Péczely Sándor jegyző érdemeit s kérve őt, hogy maradjon továbbra is a községben. Péczely Sándor meleg szavakban köszönte meg a bizalomnak ilyen megnyilatkozását. — A kecskeméti Sajtószövetség junius 20-án este 8 órakor gazdakongresszusra érkező vendégek tiszteletére Medek Anna, Szoyer Ilona, Rózsa Lajos operaházi tagok, Pékár Gyula író, dr. Kovács Dénes persiflateur, Kurucz János dalénekes, Szakács Róza szavalómüvésznő és Márkus Dezső operaházi karnagy felléptével hangversenyt rendez a városi színházban. A nagyszabású hangverseny rendezése a Kecskemétre ígérkező vendégek szórakoztatására történik, miért is a rendező-bizottság kéri mindazokat, kik már 20-án Kecskemétre érkeznek, h°gy jegyekre dr. Fritz Imre sajtószövetségi titkárnál jegyeztessenek elő. A 20-án érkező vendégek között van gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter, Darányi Ignác volt miniszter és számos előkelőség. — Egy természeti kincs. A mikor évtizedekkel ezelőtt a legnagyobb kórházakban a Ferencz József keserüvizzel az első kísérleteket tették és sokoldalú használhatóságát tudományosan megállapították, a londoni ,The Hospitál Gazette" a következő véleményt mondta az elsőrangú gyógyásványvizről: „A Feren.z József" keserűvíz gazdagabb hashajtó sókban, mint az összes többi budai víz. Hatása minden alkalommal nagyon kielégítő és használata sokkal kellemesebb, mint más gyógyitószereknél általában." Természetes, egészséges, tisztító erejű ásványsók képezik a Ferencz József keserűvíz megbecsülhetetlen tartalmát. E gyógyvíz hasznalata nem jár kellemetlen utóhatásokkal. A valódi Ferencz József keserűvíz ennélfogva kényes és ideges természetű betegek részére különösen