Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1911-06-04 / 23. szám
21-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. má jus ál . 271 mény is kívánatossá teszi, hogy a jelenlegi hely felé a város erősen épül s pár évtized alatt e miatt kellene a vágóhidat onnan eltávolítani. Ugyancsak a legutóbbi szakoszlályi ülés foglalkozott Paulusz Márton és társainak azzal az indítványával, hogy a kisvasút vezettessék ki a nyíregyházi tanyák közé. A város lakosságának egy jelentékeny része tudvalevőleg a tanyakon, az úgynevezett bokrokban lakik. Ezek a bokrok legsűrűbben a Szentmibályi-ut nienién feküsznek. Minthogy pedig a nyiiegyházi piacra kerülő dolgok legnagyobb részét épen ezekből a bokrokból hozzák be úgyszólván naponként a városba, ennek a szárnyvonalnak a létesítése nemcsak a tanyai lakosságnak, hanem a város egész lakosságának érdekében állana. Napirenden van a városi téglagyár létesítésének kérdése is. Ezt a kérdést a Nyiregyházán érezhető nagy téglahiány s ezzel kapcsolatban a *églaárak horribilis magassága telte aktuálissá. A foganatosított talajvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a varos nyugati oldalánál, a két vasút közt, a tiszalöki ut mellett, az úgynevezett kettősto kiszáradt medrében tégliégetésre kiválóan alkalmas talaj található, honnan 20—35 évre elégséges anyag bányás2ható. Egy megfelelően beiendezett és vezetett téglagyár nemcsak a város pénztárának jelentene ujabb, mindenesetre szarubavehelő jövedelmi forrást, hanem az épiteni kivánó lakosság érdekeit szolgálná előnyösen. N< m kis doigok ezek. Nemcsak azért, mert megvalósításuk tetemes tőkebefektetést igényel, hanem főként és első sorban azért, mert egyegy ujabb hatalmas emelt)üi a város fejlődésének. Hzinház, Örömmel referálunk a szombat és vasárnapi előadásokról, amikor a „Karenin Anná"-t, Tolstoj e meseszép regénye útán irt drámát adták, mindkét esten telt ház mellett. A cim szerepben T-. Csige Böske mint mindig, ugy most is nagyon szép alakítást nyújtott. Ha azt akarnók felsorolni, hogy mégis melyik jelenetben volt a legjobb, ugy az összes jeleneseit fel kellene említenünk. Partnerei, ugy Kemeny, mint Thury, gondos alakításukkal méltó elismerést arattak. — Császár Kamilla Kitty-je nagyon kedves és vonzo volt. Egyáltalán az egé-.z előadás jó volt, ugy hogy nem is soroljuk fel tudok, amit magának el mernek mondani. Mert magának félek valamit olyat mondani, amit csak hallottam, mert hátha rosszul hallottam, vagy aki nekem mondta hallotta rosszul . . . szóval csak maradjunk annál, hogy maga gyűjtsön nekünk adatot, ne mi magának. Laucsik mosolygott. — Jól van Mor barátom, helyesen van. Hiszen adunk mi a társaimmal maguknak adatot, csak várjanak. Hanem mást mondok most. Egy esetet, Klemm Justin sütötte ki. Tiszta, de egy szem még hiányzik A halasi határban egy nagyon jó módúnak hitt embert 1859 okt. 4-én éjjel kiraboltak, de meg is öltek. Eddigi adataink szerint hat ember vett részt a rablásban. Mind a hat kormozott volt. A gazda családjat bezárták a mindig használt szobába, az ajtónál egy ember vigyázott a négy tagból álló családra, öt ember bevitte a gazdát a tiszta szobába és kérték, akarom mondani követelték a a pénzét. Tudja már hogy szokták a pénzt követelni, mert bolond az ember, hogy egy szóra ntm adja oda, hanem megköveteli, hogy ha nem is az életét, de egészségét áldozatul dobja. De előadta a pénzt. Lehetett 1 — 2000 pengő forint. Persze kevés volt. Sokkal többet gondoltak. Folytatták tehát a pénz kérést. De hogy adjon a nyomoiult, ha nincs. Vépre az egyik, akit az asszony, ha ugyan az ijedt asszony leírásának hinni lehet, magas, eiőteljes embernek ir le, lelőtte az amúgy is holtra kínzott embert, aztán elmentek. Mind a hat ember itt van. Abban a házban mind arra a helyre tudom állítani, ahol akkor voltak, de ezek közül egyik sem lőhette meg úgy az elhaltat, amint azt az akkor felvett jegyzőkönyvbfn leirt lőcsatorna mutatja. És mind a hat tagja és hogy ő lőtte le, s a hat ember közül egyik sem mondja a másikra sem. Hát mit csináljak? — Maga kérdi ? Mintha nem tudnám, hogy maga most a hetedik embert keresi. egyenként az összes szereplőket, hanem szivesen ismételjük mult heti számunkban már megtett kijelentést, hogy örömmel nézünk a drámai szemelyzet ezutáni szereplése elé. Hétfőn harmadszori előadásban került szinre „Karenin Anna", fél ház mellett. Az összes szereplők közül egyedül T. Csige Böske játszotta meg épen olyan gonddal szerepét, mint az előző két estén. A többiek elsiették az egész előadást, kihagyások kihagyásokat követtek. Egyáltalán látszott a szereplőkön, hogy unják a szerepöket, T. Csige Böskét kivéve. Kedden a „Sárga liliom" került szinre. Vajda Ilonkával a címszerepben; bár a télen már láttuk ebben a szerepben, de a mostani alakítása sokkal jobb volt a multinál. Nagyon jó volt a nagyherceg szerepében Kardos, Zilahy, a Thurzó szerepében. — Illésházy szerepében Czuczor, mondhatjuk nagyon rossz volt. Ettől eltekintve, az egész előadás gördülekenysegével csak fokozta a közönségnél a lelkesedést. Jók voltak még Borbély, Kelemen és Ligeti. Szerdán: Tosca címszerepét Zilahyné játszotta, ki ugy hangjával, mint játékával művészi alakítást és élvezetet nyujíott. Horváth ez esten jó volt, úgyszintén Torma is. — Kemény, bár nem énekes színész, jól megállta a helyét. — Most pedig kérjük Zilahyt, hogy az operáról tegyen le. Hiszen szép az igyekezet, de ha h ;ánvzik a legelső kellék, a zenekar, akkor minek fognak ilyesmibe bele. Hiszen operett előadásoknál is alig képes a zenekar a feladatnak megfelelni. Csütörtökön: Közönyt-közönnyel. Végre egy előadás, amikor csak jot Írhatunk. — T. Csige Böske Dianna szerepében egyszerűen elragadó volt. — Thury méltó partnere feleségének. — Zilahy, kinek a leghálásabb is a szerepe, ismét a régi fényben tűnt föl. A többi apróbb szerepekben Kardos és Kelemen, a nők közül Huzella, Vajda és Császár emelték még az előadás jóságát. Pénteken: Harkányi Gizella mutatkozott be a *Svihákok"-han. Ez est a jobbak közé tartozik; Harkányi bemutatkozása tehát eleg jó keretek közt történt, s ha nem is tünemény, de mindenesetre megállja a helyet. Nagyon gyenge volt Borbély mint Gilka herceg; szivesen látjuk őt a színpadon, ha komikus szerepekben lép fel, de a tegnapi szerepe nem neki valo. Zilahyné és Bárdos Irma kellemes duettjét kell még kiemelnünk Jakabfi a Mimi szerepében elég jó volt. Deesy a féltekeny festőt a tőle már Laucsik elneve'te magát. — Igaza van. Akár tanuja lehet, hogy megtaláloin-e. Akarja ? — Miért nem. És Tóth Mór bement abba a kis szobába, ahol pár hét múlva, nemes Nagy Pái, a Csillagbörtön Izsója gyúrta kenyérbélből a szobrocskáit. * Az öreg Tőrös Mikó János lépett a vizsgálóbíró szobájába. — öreg Jánosom! szólt Laucsik — megmondtam magának, hogy én nem tartom magát nagy bűnösnek, ellenkezőleg egy orgazda sincs, akinek oly keves terhelné a lelkiismeretét. Igazán kevés. Mert amit tett, talán az élete veszélyeztetése nélkül meg sem tagadhatta volna. — Tetszik látni. — Jó, jó, de ez nem elég. Maga tudja azt, hogy az a banda, amelyik 1859-ben ott a halasi határban működött, nem hat, hanem hét tagból állott. -- Hétből? — Nem szeretem János, hogy tetteti magát öreg ember léttére, akkor inkább hallgasson, nehogy rosszabbat gondoljak magáról. Az öreg János lehajtotta a fejét. — Tehát hét volt. Maga megnevezte ezt a hatot, igaz, hogy csak azután, amikor azok maguk is beismerték. Ezek bemondták azt, hogy hogy maga ismerte mindnyájukat. Nevezze meg a hetediket, a leggonoszabbat. — Nem tehetem, uram . . . — Ertem. Pedig a lánya három nap óta itt sírdogál a kapu előtt, magát szeretné látni, magával beszélni, vele van egy két éves fiu is, aki mikor latja az anyját sírni, mindig vele sir, pedig az a 21 éves asszony sokat sir . . . Látom rosszul van egy kicsit, üljön le. Az öreg beleroskadt a székbe. — Oh Istenem, nem tehetem, megígértem. megszokott tulzésokkal. de azért elég jol játszotta meg. Horváth Kálmán nem volt eléggé distuingualt, bar ez ő nála nem új dolog. Jó volt még: Ligeti, Császár, Torma, Sándori, Nádor. A közönség hálás és minden este megtölti a színházat. • * * A heti műsor: Junius hó 4 én. Vasárnap délután Cigányszerelem. Operett. Este A kormánybiztos. Énekes bohózat. Itt először. Rendkívül sikert aratott újdonság. 5 én. Hétfőn, pünkösd másod napján délután Falurossza. Népszínmű. Este Svihákok. Operett. 6-án. Kedüen. Hajdúk hadnagya. Daljáték 7-én. Szerdán. Szókimondó asszonyság. Szinmü. 8-an. Csütörtökön. Leányvásár. Eredeti operett. Újdonság itt először. 9-én. Pénteken. Csákó és Kalap. Vígjáték. Itt először. Kiváló újdonság. 10-én. Szombaton. Herceg kisasszony. Lehár Ferenc legújabb operettje. Újdonság itt először. ' 11-en. Vasárnap este. Herceg kisasszony. Operett itt másodszor. * * * Ünnepi előadások. Az igazgatóság a Pünkösdi ünnepekre a következő darabokat tűzte ki műsorra : Vasárnap délután félhelyárakkal 4 órai kezdettel az idei saisón legnagyobb sikert aratott operettéje, a Cigányszerelem kerül szinre. A jobb szerepeket Zilahyné S. Vilma, Harkanyi Gizella, Torma, Horváth Kálmán, Kardos Géza, Borbély S., Dési, Jakabffi Jolán és Nádor játszák. Este 8 órai kezdettel rendes helyárakkal Gúthy Soma enekes bohózata a Kormánybiztos kerül szinre. Kevés énekes bohózatunk van olyan, mint a Kormánybiztos, mely állandóan kacagásban tartja a közönséget. Kitűnő szerepeket játszanak: Horváth Kálmán, Császár Kamilla, Huzella, Bárdos Irma, Ligeti, Kardos, Dési és Nádor. Hétfőn délután félhelyárakkal 4 órai kezdettel a Falu rossza, Tóth Ede népszínműve kerül szinre rendes estei előadásban. Főbb szerepeket játszanak T. Csige Böske, Horváth Kálmán, Thury E.emér, Huzella Irén, Borbély Sándor, Nádor Zsiga. Ligeti Lajos, Pataki slb — Az a kis fiu, csinos kis gyerek, hallottam, amikor mondta az anyjának : a nappapa, a nappapa nincs itt ? Talán maga is szeretné őket látni? Az öreg nyögött, de nem felelt. — Na, nem szeretné látni ? Az öreg lerogyott. — Én nem akarnám? a két unokámat? Oh csak nekik élek, Isten, Isten! . . . Nem szólhatok. — Ki mondja, hogy szóljon. Én megengedtem, hogy beszéljen velük, a nagy meg a kis unokával. Már jönnek is. Belépett a siró asszony, mellette döcögött a kis fiu. Az asszony remegve állt meg, nem mert mozdulni, de a kis fiu odaszaladt a térdelő öreghez, a nyakát átölelte, csőkolta, kacagott, az öreg pedig "reszkető kezével tartotta a kicsit, s nézett, nézett könybe borult szemmel a nagyra. — öreg János! Ez az asszony mondta nakem, hogy maga tudja a hetediknek a nevét, de maga is mondta már, ő nem tudja az illető nevét, csak a leírását. Most már ugy is mindegy. Tudja, tehát mondja meg. Az az ember az, aki megütötte a nagy unokáját. — Engem, engem ütött meg. . . Sírdogált Anna, mondja meg apám, mondja meg s menjünk haza. Az öreg körül nézett. A többi, a kevésbbé bűnös bent van, és az maradjon ki, amiatt szenvedjenek ők ? Nem, nem. Magához ölelte a kis fiút, felnézett Laucsikra, s azt mondta: A neve Vér György! * Hogyan került hurokra Vér György, azt már valahol elmondtam.
