Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-30 / 18. szám

nyíregyháza, 1911. XHIL évfolyam, 18. szám. yasárnap, április 30. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. fKflzetiti feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉH 6. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adank vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. Orsovszky Gyula. A dekorálások, nemesítések és bárósitások szinte napról-napra megismétlődő zuhatagában jól esik beszámolnunk egy igazi kitüntetésről. A tudományos akadémia, teljes ülésében hozott határozatával Orsovszky Gyula nyíregyházi r. kath. népiskolai tanítónak és igazgatónak itélte oda egy olyan alapítvány ez évi kamatait, amelyet alapitója, báró Wodianer Albert, a néptanítói hivatás végzésében s a társadalommal és közélettel szemben való kötelezettségek teljesítésében kiváló elemi iskolai tanítók érdemei elismerésére szánt akként, hogy az 50,000 koronás alapítvány kamatai évenként az ország két ilyen néptanítójának ítéltessék meg — a vallás- és közoktatásügyi miniszter véleménye meghallgatásával, a tudományos akadémia által. A nemes lelkű alapító gondolatában, a feltételeknek ekként való kitűzésében a néptanítói állás fontosságának méltánylása és propagálása nyilatkozott meg; az Orsovszky Gyula élete példája pedig, — mintha csak rászabták volna, hogy az alapító jövőbe néző eszménye megvalósi tója legyen: elibénk állítja azt az igazi néptanítót, aki az a. b. c. s a 2-szer 2 — 4 tudományának tanítása mellett igazi népnevelő s egyéniségével, intelligenciájával, meggyőződéseinek szilárdságával és hajlithatatlanságával, jellemének férfias egyenességével, a köz dolgai iránt való érdeklődésével s abban való értékes közremunkálásával: mint tanitó és mint ember a közbecsülést igazán megérdemelte. Szinte egész átlag emberi élet-idő közpályán való munkája és eredménye van a háta mögött s évek hosszú sora áldásos tevékenységének még előtte. A harmincöt esztendő, melyet a néptanítói nehéz és hálátlan pályán megjárt, tapasztalatokkal és tanulságokkal tették teljesebbé erejét a további munkára. Az elismerést pedig — a legszebbet, a legnagyobbat — aminek most részese, amelyet semmiféle dekorálás csinált fénye nem múlhatna felül, az igaz ünneplést, amelyben őt ez alkalommal e város és e vármegye közönsége körülveszi: vegyék példaadásul kartársai. Azt a nagy tanulságot, hogy íme az ,egész ember"-nek, még ha csak néptanító is Magyarországon: jutalma van a társadalom elismerésében és hódolatában ! Üdv ezért Nyíregyháza város közönségének ! Tollraj^ols:. A magyar királynak felségjoga nem patrimonialis jog, hanem szerzett jog; minden jognak a forrása maga a nemzet, amely e jogok némelyikét ruházta reá királyaira. Reservált (fenntartott) jogról beszélhet az osztrák császár, mondván: „Népeimre ruháztam át felségjogaimnak teljességéből ezt vagy amazt, fenntartva ezek egy részét a Korona számára"; nálunk csak magának a nemzetnek lehetnek reservált jogai. * * * A felségjogok legszebbike a kegyelmezési jog s nyomban ezután a kitüntetés joga; de mint minden felségjog, ugy különösen a kitüntetés joga csak akkor bir tartós értékkel, ha ennek gyakorlását és alkalmazását a közvélemény szentesíti, amely tulajdonképpen hivatva van, hogy mintegy rámutasson arra, akit kitüntetésre érdemesnek tart. Enélkül olyan a kitüntetett, mintegy felfujt s mégis üres léggömb, mint egy közszemlére kitett Gessler föveg, vagy mint egy felcifrázott papiros sárkány, amely tudjuk nem saját erejéből emelkedik fel a magasba. * * * Vármegyénknek egy jeles fiát tüntetett ki a királyi kegy s közmegnyugvással fogadtatott e kitüntetés megyeszerte; csak azt nem tudjuk megérteni, hogy egészségének, erejének és munkaképességének teljes birtokában, miért rekeszti be jeles polgártársunk oly váratlanul, mindenkor kifogástalan működését? * * * Igaz, hogy a nemesítés a szónak régi értelmében ma már anachronizmus: s ha az ajánlólevél vagy bizonyos társadalmi értelemben passe par tout akar lenni a jövőre nézve, ugy annak nincs értelme és jogosultsága r de ha a kitüntetésnek e neme azt jelenti, hogy: „nemes ember voltál tetteidben és nemes szív vezérelte lépteidet mindenkor', — ugy e kitüntetés helyénvaló és a kitüntetetthez méltó. • * * A társadalomnak előkelő s kedvelt tagja marad ő ezután is. A vármegye azonban örök búcsút vesz azon férfiutói, aki nehéz időkben összhangban tudta tartani hazafias érzelmeit hivatalos kötelességeinek teljesítésével, s aki nékem az 1905-iki alkotmányvédelem alatt egy hozzá intézett kérdésemre azt felelte: „Barátom légy nyugodt; én soha sem fogok arról megfelejtkezni, hogy első sorban magyar vagyok". Beváltotta szavát; a hazafiság nála családi jellemvonás. — —. Röf. egyházmegyei közgyűlés. A közép szabolcsi ref. egyházmegye folyó hó 24—25-én tartotta Nyíregyházán a vármegyeháza dísztermében rendes tavaszi közgyűlését. 86 közigazgatási, 5 bírósági és 4 fegyelmi ügy képezte a közgyűlés tárgysorozatát, ugy, hogy már a gyűlés megkezdésekor előrelátható volt, hogy a gyűlés utolsó tárgyai a harmadik napra maradnak. Az első nap a szokásos előértekezlet tartatott meg, amelyen fontosabb ügyekben megállapittattak a határozati javaslatok, miket, a közgyűlés csekély kivétellel határozati erőre is emelt. A közgyűlésen Görömbei Péter esperes és Gencsy Albert egyházmegyei gondnok elnököltek. Az egyházmegye tanácsbirói és tisztviselői kara egyházi részről teljes számban megjelent; világi részről Gencsy Albert főgondnokon kívül jelen voltak gróf Dégenfeld Pál, dr. Mezőssy Béla, Mikecz Dezső, Nánássy Andor egyházmegyei tanácsbirók, dr. Szesztay Zoltán egyházmegyei ügyész, Mikecz István és dr. Katonka Bertalan egyházmegyei világi jegyzők s több egyház főgóndnoka, igy dr. Kovách Elek Nyíregyházáról, Gencsy Ferenez Balkányból, Vay István Vajáról stb. Görömbei Péter esperes ősi szokás szerint imával nyitotta meg a közgyűlést, kérve annak munkájára isten áldását és segedelmét. Költői szárnyalású magasztos volt az ima, melyet egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvbe foglalni rendelt. Elnöklő esperes megnyitván a közgyűlést, üdvözölte a megjelenteket s igazolta azokat, kik elhárithatlan akadályok miatt meg nem jelenhettek s előterjesztette időszaki esperesí jelentését. Ennek keretében kegyeletes szavakkal emlékezett meg az egyházat közelmúltban ért halál általi veszteségekről, őszinte szavakkal parentálta el a tiszántúli egyházkerület volt kiváló püspökét dr. Erőss Lajost, a tiszáninneni kerület szintén nagyérdemű püspökét dr. Kun Bertalant, Szikszay Józsefet a közép-szabolcsi egyházmegye volt buzgó ügyészét s későbbi tanácsbiráját, a testvér ágostai evangélikus egyház boldog emlékú kiváló püspökét, Zelenka Pált s más kitűnőségeit a protestáns egyháznak. Emlékeiket a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítették. A nagy férfiak méltó utódjait egyházmegyei közgyűlés bizalommal, örömmel és szeretettel üdvözölte állásaikban. Különösebb örömére szolgált egyházmegyei közgyűlésnek, hogy a testvér evangélikus egyház tiszavidéki kerületének püspöki székébe a nyíregyházi egyház kitűnő s irodalmilag is nagynevű, agilis lelkésze Geduly Henrik választatott. Egyházmegyei közgyűlés a püspök ur irányában méltó módon rótta le tiszteletét. A közgyűlés félbeszakittatván, Görömbei Péter esperes és Gencsi Albert egyházmegyei gondnok vezetése A ki nem fél, 576—1-1 hanem egész cipőt, elegáns kivitelben óhajt beszerezni, forduljon bizalommmal polgári és katonai cipészhez, DSSBECS&Cs&pta. & Zenede melletti ház. Mája* 1-től KákóczI-otea 8. Papp József