Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-30 / 18. szám

16-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. április 16. 13 alatt nagyobb küldöttség lakásán kereste fel Geduly püspököt, kihez Göröinbei Péter esperes intézett üdvözlő beszédet. Geduly püspök ur láthatólag is meghatva, szives szavakkal köszönte meg a testvér egyház figyelmét, válaszában hangsúlyozta, hogy a két protestáns egyház egyetértését óhajtja, ezért küzdött eddig is; ezért fog küzdeni ezután is, mert ebben látja mindkét egyház boldogulásának alapját. Beszéde a küldöttség tagjainál élénk tetszést keltett. Visszatérve küldöttség a vármegyeháza dísztermébe, tovább folyt a közgyűlés, melyen újonnan választott tanítók hivatali esküt tettek, Veress János paszabi lelkész lemondása folytán megüresedett közigazgatási pénztárnoki állásra Veress Károly nyírturai lelkész megválasztatotr, számadások megvizsgálásáról szóló jelentések tudomásul vétettek, különböző alapszabályok adásvételi s más fajta jogügyletek jóváhagyattak. Jóváhagyta egyházmegyei közgyűlés a ref. leányinternátus igazgató tanácsának azon határozatát, mely szerint 40000 korona előirányzott összeggel az intézet földszintes epület szárnyai emeletre emeltessenek s általában az intézet tovább fejlesztessék, hogy nagyobb számban legyen képes befogadni az ajánlkozó növendékeket. A vallásos és erkölcsös életnek a nőnevelés a legerősebb fundamentuma, egyházmegyei közgyűlés ép ez okból — miként az intézetet fenntartó másik egyházmegye — ennek tovább fejlesztését annál is inkább szívesen határozta el, mert eddig az intézet vezetősége sok jelentkezőt volt kénylelen visszautasítani. Megvagyunk győződve, hogy az intézet működése csak fokozottabb mértékben fog szolgálni a hit és erkölcsélet fejlődésére és a keresztyén társadalom boi dogulására. E rövid referáda keretében lehetetlen az egyházmegyei közgyűlés munkáját részletesen méltatni, az bizonyos, hogy minden tárgy elintézésénél bölcs felfogás és méltányosság nyilvánult. Déli egy órakor a Korona éttermében kitűnő közös ebéd volt, melyen számos felköszöntő hangzott el. A nagyváradi villamos telep ipari áramfogyasztoi. Ma, amikor minden közgazdasági tényező az ipar fejlesztésének szükséges voltát hangoztatja, kevesen tudják, hogy a nagyváradi villamos mű az ipar fejlesztése terén többet tett, mint sok más az ipar fejlesztésére hivatott tényező. A villamos mű saját jól felfogott üzleti érdeke szemponljából olcsó energia nyújtásával módot nyújtott a meglevő helyi ipar fejlődésére, a kézi iparnak gépi és gyári iparra való átalakulására és végül sok oly ipari vállalkozás megteremtésére, a mely olcsó energia forrás nélkül nem is létesülhetett volna. Az ipar legkezdetlegesebb alakja a kézi ipar, melynek az ipar fejlesztése és az evvel járó tömeggyárlás szempontjából csak alárendelt jelentősége van. A következő fokozat az emberi, illetve állati erőre berendezett gépek, ezek némelyike már a tömeggyártásra is alkalmas, csak teljesítő képesség szempontjából alkalmazásuk korlátolt. Az ipar fejlett foka csak az, amely a szükséges gépek hajtására motorikus erőt alkalmaz. Ilyen motorikus erő a gőzgép, a benzin és gázmótorok és végül a villamos mótor. A villamos mótor legfőbb előnye a többi mótorral szemben annak rendkívül egyszerű kezelése. Kivált a háromfázisú rendszer mellett egész 8—10 lóerő nagyságig oly mótorok alkal mazhatók, melyek indítása és leállítása egy kapcsoló be* illetve kikapcsolása által történik és felügyeletet vagy szakértelmet vagy épen kezelést egyáltalában nem igényelnek. 10 lóerőtől fölfelé a forgórészhez kapcsolt ellenállással indulnak a mótorok, hogy indításuk a hálózathoz apcsolt világításra zavarólag ne hasson. k A villamos üzemnél háromféle hajtás lehetséges és pedig először központi hajtás, melynél az egész gyár vagy ipartelep összes gépeit közlőművek utján egy közös mótor híjtja, másodszor egyedhajtás, melynél minden egyes gé pet egy-egy külön mótor hajt és végül a cso porthajtás, melynél egy egy mótor az ipartelepen levő gépek egy-egy csoportját hajtja, ebben az esetben az egy csoporiba eső gépeket lehetőleg akép kell összeválogatni, hogy azok essenek egy csoportba, melyek rendszerint egyidejűleg vannak üzemben. Az egyed és csoporthajtásnik a központi hajtással szemben az az előnye, hogy mindig csak az a mótor jár, amelyhez kapcsolt gépre szükség van és igy a többi motor felesleges áramot nem fogyaszt. A villamos hajtás egyik további előnye a hajtómótor könnyű elhelyezhetősége. Miután az semmi különös kezelést nem igényel, oda lehet tenni, a hol legkevésbbé van útban. Gyakori elrendezés, hogy a motort a falra teszik konzolra, de kivált egyed hajtásnál elhelyezhető magára a gépre, a gép alá vagy fölé, a menynyezetre, szóval, ahol legjobban elfér. Igen nagy előnye az elektromotornak más hajtóerővel szemben, hogy aránytalanul kevesebb helyet foglal el és igy épületben is igen jelentékeny a megtakarítás. Igen megkönnyíti a villamos üzem elterjedését a villamos mótorok olcsó beszerzési ára. Például egy 60 lóerejü gőz- vagy Diesel-mótor 25,000 koronából alig telik ki, míg egy ugyanolyan villamos mótor teljesen felszerelve 5000— 6000 koronába kerül. A nagyváradi villamos mű avval is megkönnyítette a villamos mótorok elterjesztését, hogy motorokat állandóan raktá ron tarlott és azokat kényelmes részletfizetésre is adla. Az ezidőszerint a nagyváradi villamos telephez kapcsolt mótorfogyasztók száma 60 összesen 297 mótorral összesen 1748 lóerő értékben. Az áram árának kedvező voltára mutat, hogy az 1748 felszerelt lóerőnek 50% a van a nappali órákban üzemben, holott az állalános tapasztalat szerint a kihasználás csak 40% szokott lenni. A villamos műnek biztosítania kellett magát afelől, hogy tényleg a nappali órákban fogják használni a motorokat, mert különben ha az 1748 lóerőnek 50%-a az esti terheléshez adódnék hozzá, azt mértéken tul emelné és a központi telepnek idő előtti bővítését hozná magával és igy a mótorikus áramot nem lehetne oly olcsón szolgáltatni, ha annak a központi telep kiépítési költségeinek kamatát és leírását is megfelelő arányban kellene viselnie. Ezen aképen segítettek, hogy azon iparosok részére, kik a rendelésnél olcsóbb árat igényelnek, kettős tarifájú árammérőt állítanak és délután 5 órától este 8-ig, amikor a világítási terhelés a legnagyobb, az áramot világítási árban szolgáltatják és csak az este 8-tól másnap délután 5-ig terjedő időben szolgáltatják kedvezményes ipari árban. A korlátozás tehát csak a nap 3 órájára szól. Ez a kettős tarifájú árammérő igen egyszerű szerkezet és két készülékből áll. Az egyik egy közönséges inga óra, melynek mutatója ugy mint az ébresztő óráknál 5 és 8 órakor egy-egy ott alkalmazott kapocshoz ér és ekkor elektromos érintkezést létesít, mely által a kettős tarifájú árammérőnek hol az egyik, hol a másik tarifájára váltja át az árammérő szerkezetet. Ilyen kettős tarifájú rendszer Németországban igen elterjedt, Mágyarországon mi vagyunk az elsők, akik alkalmazzuk. A mótorüzemek rendeltetésük célja szerint következőkép oszlanak meg: malmok és szeszgyárak — — 391 lóerővel sertéshizlaldák — — — — 37 , fűszerőrlők, kávépörkölők — — 18 „ viz- és légszivattyúk — — — 152 „ felvonók _____ 46 varrógépek — — — — - - 2 „ köszörűsök — — — — — 8 „ jéggyárak — — — — — 163 nyomdagépek — — — — 48 „ pékek, cukrászdák — — — 32Va „ cipőgyárak, tímárok — — — 1427a „ favágógépek — — — — 28 „ fém- és szerszámgépek — — 113 „ asztalosok — — — — — 139Vi * kavicskotrógépek — — — 60 „ hentesek — — — — — 39 „ cséplőgépek _ — — — — 20 , tolltisztitógép — — — .— 2 lóerővel kefekótő _____ <± fehérnemű mosás — — — 24Va „ egyenáram előállítására, továbbá tudományos és orvosi célokra 196V2 » festék- és kenőcsgyártás — — 4 „ mügyapjugyár — — — — 27 cementcsőgyártás — — — 47 „ tölténygyártás — — — — x/s „ kis szellőztetők — — — — 10 „ A mótorok rohamos csatlakozását a már emiitett előnyökön kívül nagy mértékben elősegíti a motorüzemek könnyű terjeszkedési képessége, az egyes mótorok könnyen cserélhető é.- átszerelhető tulajdonsága. Jellemző példa erre egy ládagyár, mely tavaly 20 lóerővel indult meg és most egy év leforgása után 60 lóerővel dolgozik. Gépészmérnökök Ítéljék benne meg legjobban a nehézségeket, melyek előállottak volna, ha ez a ládagyár ma egy éve egy 20 lovas gőz- vagy Diesel motorra rendezkedett volna be és egy év alatt az üzem szükséglete 60 lóerőre növekedett volna. Azok a veszteségek, melyek a tulajdonost a meglevő 20 lovas gép elkótyavetyélése által bizonyara érték volna, megakadályozták volna az ipartelep fejlődését, mig a villamos berendezkedésnél nem kellett mást tenni, mint az uj gépek számára uj motorokat beállítani és a netalán gyengéket erősebbekkel felcserelni. Ez villamos motoroknál minden veszteség nélkül lehetséges és a mótorüzemek könnyű fejleszthetősége magának az ipartelepnek fejlődéséi nagymértékben trszi lehetővé. Az egyik szeszgyárnak négy évvel ezelőtt egy 12 lovas motorja volt, ma a berendezett lóerőszám 146, az egyik malomban négy éve csak 5 lóerő volt felszerelve, ma 92, a Biharmegyei gazdák sertéshizlaldája favaly még 2 lóerővel dolgozott, most 24 lóerővel, és igy tovább. Mondhatni alig van mólorüzem, mely ne járna több lóerővel, mint amennyivel kezdetben megindult. Más fajta üzemek ezt az alkalmazkodási képességet nem mutatják fel, és ha valaki gőzgépet, vagy olajmótort vesz, 10—20 évig nem változtat a hajtóerőn és nem a hajtóerő alkalmazkodik az ipar kövelelményéhez, hanem fordítva, az iparos kénytelen a hajtóerő korlátait betartani. A mint látható a villamos üzem alkalmazkodó képessége iparfejlesztés sz°mpontjából elsőrangú tényező. Nem helyeselhető tehát, hogy Magyarországon főkép a magán kezelésben levő telepek az ipari fogyasztásnak nyújtott kedvezmények tekintetében szükkeblüek, mert evvel saját jövedelmezőségüket is hátráltatják, s a nagyváradi példán indulva, a nyíregyházi villamos részvénytársaság is nemcsak az ipar érdekét, hanem saját érdekeit szolgálná, ha mielőbb megkezdené az áram szolgáltatást ipari célokra. A szabolcsYármegyei tanitó-egyesület köréből. Meghívó. A fesőszabolcsi ref. egyházmegye tanító testülete folyó év, május 10-én d. e. Vz 10 órakor Kisvárdán a Nagyvendéglő színháztermében tartji évi rendes közgyűlését, melyre a tagok az alapsz. értelmében azzal hivatnak meg, hogy kellőleg nem igazolt elmaradást 4 kor. bírsággal súlyt az elnökség. Az e. m. ügyviteli szabályzat 10 §-a szerint pedig a gyűlésre jövő tanítók egyházuktól 6 korona napidijat és megfelelő fuvart igényelnek. Tárgysorozat : 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki jelentések. 3. Három választmányi tag választása. 4. M. orsz. tan. egyesületek orsz. szövetségének elnökségétől érkezett, és megkörözött felhívás tárgyalása. Előadó : Kiss László bákai közs. tanító. 5. Értekezés. Jelöltessék meg az irány, mely ut volna az, hol a Magyargazda szövetség a magyar néptanítósággal együtt munkálkodhatnék a kivándorolt magyar nép visszatelepítésén, illetőleg milyen feladat vár e tekintetben a néptanítóságra? Értekező László Gyula. 6. Indítványok, melyek legkésőbb a gyűlés megnyitása előtt beadatnak. Kelt 1911 április 20. Fekete Lajos Kollonay Dániel László Gyula főjegyző. alelnök. elnök.