Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-09 / 15. szám

Nyíregyháza, 1911. fflIL éYfolyam, 15, szám, yasárnap, április 9 A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési teltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fiit., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A negyedév alkalmával tisztelettel kérjük az előfizetés szíves megújítását. Nappali áram, A nyiregyházavidéki kisvasutak üze mének a város belső területén s a Sóstóíürdőbe való közlekedésben villamos üzemre való átváltoztatása a jövő hó folyamán megvalósul. Örömmel kell üdvözölnünk ezt a változást, nemcsak azért, mert a kisvasúti kocsiknak villamos hajtóerőre való berendezése lehetővé teszi és magával hozza a kocsiknak sokkal rövidebb időközökben való inditását, amivel elérjük azt, hogy — habár egyelőre csak egyetlen keresztül húzódó vonalán a városnak, a villamos vasúti kocsikat kényelmesen s minden hosszabb várakozás nélkül igénybe vehetjük, aminek különösen az érkező és induló nagyvasúti vonatokhoz való közlekedés tekintetében van nagyjelentőségük s alán a Sóstó-fürdő forgalmának várható emelkedésében is; de még nagyobb a jelentősége ennek a változásnak az által, hogy a kisvasúti üzemnek villamos erőre való berendezése egyúttal azt is jelenti, hogy ezentúl nappali villamos áramunk is lesz ugy világításra, mint ipari célok szolgálatára. Bár — sajnos — egyáltalában nem dicsekedhetünk vele, hogy Nyíregyháza, mint iparos város, jalami nagyobb súlylyal birna, mert bfzony e tekintetben való fejlődésünk, nagy \ hátramaradottságával egyáltalában uem tartott s nem tart "lépést a város más irányokban való városias előrehaladásával: a nappali villamos áram megszerzésének jelentőségét meglevő iparunk fejlődésére és kifejlesztésére nézve nem szabad kicsinyelnünk, de föl kell használnunk s igénybevételét az érdekelt iparosok részéről minden lehető módon elő kell segítenünk. Ugy tudjuk, hogy a villamos áram ára, ipari üzemek céljaira, Walt óránként 3 fillérben, nagyobb fogyasztásnál 272 fillérben lesz megállapítva. Érdekelt iparosaink és ipari vállalataink számításaikat már most megtehetik és — üzletről lévén szó — megkezdhetik a tárgyalásokat a villamossági részvénytársasággal. A városi műjéggyár, az ajtó, ablak, bútorgyár r. t. Szentmihály-uti telepe, a nagyobb nyomdák, asztalos, kerékgyártó, esztergályos, kocsigyártó stb. műhelyek mind igénybe vehetik ezt a hajtó erőt, mely a maga biztosságával és egyformaságával nagy előnyökkel kinálktftik. Biztosan reméljük, hogy a villamossági részvénytársaság is nem fogja csupán a rideg üzleti érdek szempontjai szerint kezelni ezt a kérdést, már csak a jövő nagy és jó üzletei reményében is, ipari fejlődésünk javára és előmozdítására. Tollrajzok:. A Duna—Tisza csatorna. II. A közlekedési minisztériumnak ezidőszerinti vezetője következetesen megmarad első szerelménél, a budapest - csongrádi csatorna tervénél; hiába, on revient toujour . . . Igaz, hogy valamint a szerelemben a hűség, a technikában a következetesség szép, dicséretreméltó tulajdonság, csak azután egy közönséges plágium elé ne állítson bennünket. Lám, elődje nem plagizálja még saját magát sem, azt tartja, hogy: sapientis est stb. De hát ez nála csak szépséghiba, a kérdés érdemére nézve igazsága van. A szegedi torkolatnak t i. van értelme; ott van szembe vele a Maros, amely tekintélyes és könnyen hajózhatóvá lehető folyó köti össze az erdélyi részeket a Tiszával. De mi jövő és szerep juthat a Csongrádnál a Tiszába ömlő kis Kőrösöknek, s mi értelme van eszerint a csongrádi összeköttetésnek ? # * * * De hát ezek bár fontos, mégis csak részlet kérdések; a fő fejadat: azon majd 19 métert tevő nagy vízszin különbség leküzdése, amely a két folyó között tettleg fennáll. Hát nincs könnyebb, mintegy 120-140 kilométer hosszú vonalon a nagy vízszin különbözetet több rendbeli kamarazsilippel eltüntetni; csakhogy ahány zsilip, annyi millióval és ugyanannyi közlekedési akadálylyal több! Ugy-e igazam vem? Irta: Sárkány Imréné. Dénesi Jóska igen csinos, szellemes ifjú volt s mikor mint kész ember kilépett az élet színpadára annyi epedő szempár tekintett utánna, hogy megse tudta volna azokat számlálni. Nem is igen számolgatta, talán észre se vette a sok kitüntető érdeklődést. Telve volt a lelke tudományszomjjal, mérhetlen becsvágy és nagy rátörő tervekkel, melyek teljesülésétől várta a sóvárgott babért, büszke homlokára. Korán önállóságra jutott s mint jómódú földbirtokos, kedve szerént tölthette el idejét, mely felett szabadon rendelkezhetett. Természetes hajlamát követve, teljesen visszavonult csinos kastélyába és minden percét a természettudományok buvárlatának szentelte s ugy belé temetkezett kedvenc foglalkozásába, hogy a külv lágot csaknem egészen elfeledte. De ha a külvilág mozgalmai ezer csábító szórakozásával nem tudták őt kutatásaiban megzavarni, annál inkább háborgatták azok az apro, semminek látszó mindennapi gondok, amelyek már nem egy magányos férfit vezettek Hymen rózsaláncaiba. Dénesi Jiska is igy járt, ezért határozta el, hogy megnőfül. Elvesz egy egyszerű szegeny leányt, akinek nincsennek igényei s boldog lesz, ha Dénesi Jóska felesége lehet. A jó sors kezére játszott s útjába vezetett egy csinos árva lánykát, akit minden feltűnés nélkül feleségül vehetett Nem is gondolkodott soká lépése fontossága felett, nem tartotta szükségesnek megismerkedni választottja nézeteit, és hajlamaival; előtte fődolog volt a mielőbbi egybekelés, hogy lehető hamar békéhez jusson. Talán azt se tudta, hogy szőke, vagy barna lesz e a felesége? A szépség mellékes, csak jó háziasszony legyen. Néhány hónapig nagyon jól ment minden, a megváltozott házi rend, és nyugodt életmód, mi az úrnővel egyszerre költözött be az ősi falak közé, annyira megelégedetlé tették Dénesit, hogy őszinte örömmel gratulált magának gyorsan kötött házasságához. Dénesiné nagyon hamar tisztában volt a helyzettel. Finom érzésű, büszke lelke egyszerre megmutatta neki a helyes irányt, melyen halad nia keil. Tudta, milyen nehéz kötelezettségeket vállalt magára és nem ijedt meg a reá várakozó nehézségektől. Ismerte az élet szenvedéseit, el volt határozva a küzdelmek egész sorozatára, melyek meg fogják nehezíteni kötelességei hű teljesítését; de bizott a jó Istenben is, aki eddig sem hagyta őt el s nyugodt önérzettel foglalta el csinos uj otthonát, mely megvédte az eddigi hányattatások kinos szenvedéseitől. Sokszor még ennyit sem várt az élettől, mért zavarná most valami nagyon, a köztük lévő sajátságos közönyösség. Semmi esetre sem engedi magát befolyásoltatni, hiszen tudta, hogy nem kötöttek szerelmi házasságot. Ilyen és ezekhez hasonló érvekkel igyekezett magát megnyugtatni, ha olykor önkénytelen fájdalmat érzett elhanyagollatása vagy egy-egy keményebb hang miatt, mely érdemtelenül érte szivét. Ilyenkor a munkában keresett szórakozást és — sohasem csalódott, mert egyedül a munka képes megacélozni a Cíüggedő érzelmeket, erőt adva « további küzdelmekhez. Ilyen körülmények közt, csendesen multak a napok a kastélyban, de azért mégis csak elszállt az idő. * * * Közel két éve már, hogy összekerültek. Egy szép tavaszi délután azzal a hírrel lépett Dénesi az erkélyre, ahol neje rendesen tartózkodni szokott, hogy egy igen jó barátja fogja őket meglátogatni, akinek ó sok szívességgel tartozik. Nagyon szerelné, ha jól érezné magát, mert valószínűleg több időt fog nálunk tölteni. Vendég jön, az első vendég ! minő boldogság ! végre mégis valami változás Vájjon milyen lesz? Fog-e vele rokonszenvezni ? Hogy találja majd magát az ő egyhangú csendes otthonukban ? Mit készítésén neki? Ezer ilyen gondolat röpködött a fiatal asszonyka aranyos hajhullámai alatt, miközben kiadta a kellő rend leteket a vendég fogadása irán^. Nagyon szeretett volna az urától egyet-mást megkérdezni, de az már ismét ott ült az íróasztal előtt valami száraz levél fölé hajolva, melyet nagy figyelemmel vizsgálgatott; ilyenkor nem volt tanácsos őt háborgatni. — Nem is zavarta. Büszkén felegyenesedett s biztatni kezdte magát, hogy m^jd csak jó lesz minden, hiszen egy vendég még nem olyan nagy valami, c^ak nem ijed meg miatta, mint valami kislány. Este kiküldte a kocsit a vasúthoz, de a vendég Cserháti Antal személyében csak másnap érkezett mesr. Csinos, jó arcú mint aki inkább vidám világfi, mint a tudós jellegét viselte egyéniségén.