Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-09-04 / 34. szám

35-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. szeptember 11

. 9 kezdését, de mint közismert, ez nem a képviseleten mult, a minisztériumokban tett kifogások késleltették azt. A város kitartott terve mellett s végre több feliratnak, a helyi viszonyokra, a meglévő állapotokra kiterjeszkedő jelentéseknek végre meg lett az az eredménye, hogy a minisztériumokban erősen redukált kívánságok, vagy inkább csak tanácsok a város teherbíró képességével s eredeti tervének kereteivel összeegyeztethetők voltak s ekként a munkálatok megkezdésének akadályai elhárittattak. Egyhangúlag hozta meg határozatát a vízépítési munkálatoknak még ez év őszén, a többieknek jövő év tavaszán történő foganatosítását. Emellett felhívta a tanácsot, hogy megfelelő elötanulmányozások után tegyen javaslatot, nem-e volna célszerű s gazdaságos a Sóstó medence mellett elvezető kanális medrének áthelyezése, miután valószínű, hogy a meder közelsége a medence kiszáradására befolyással van. A kir. ügyészségnek azon kérelmét, hogy a fogházkert helyett a Bujtos keleti oldalán adassék cserébe megfelelő értékű terület, — teljesítette — s a már előzetesen lefolytátott becslési eljárás folytán a becslő bizottság által tett s a tanács által támogatott javaslatnak megfelelőleg a jelenlegi fogházkertnek minden holdjáért két holdnyi területet adott emiatt cserébe. Az ipartestület közgyűlése az iránt kérelmezet , — hogy a tűzoltóság kiköltözése következtében felszabadult helyiségek oly beosztás, illetve átalakítás alá vétessenek, mely az ipartestület hivatalos helyiségeinek is biztosítsa a városházán elhelyezését. — Miután az átalakítási munkálatok tervezete most van az előkészítés stádiumába, s mert kétségtelen, hogy az ipar testületnek a városházán elhelyezése a testületi előljár Ságnak az iparhatóságra ráutaltságából kifolyólag kívánatos volna, egy öt tagu bizottságot küldött ki, Király Sándor, dr. Kovách Elek, Pisszer János, Somogyi Gyula s Dr. Vadász Leó képviseleti tag<>k beválasztásával oly célból, hogy az átalakítási tervezetnél az ipartestület kérelmére a lehetőségig legyenek figyelemmel. A most átalakítás alatt álló uj tűzoltó laktanyánál a folyamatban lévő munkálatok alkalmával a terveken kisebb jelentőségű változtatások szüksége állott elő. Miután ezeknek szükségességéről a képviselőtestület meggyőződött, foganatosítását engedélyezte. A gör. Katholikus egyház azon kérelmét, hogy az 1905. évben megszavazott 15000 kor. iskoiaépitési segélynek még bentlévő 7500 koronás részlete a megszavazott határozat rendelkezéseitől eltéröleg ne 1500 koronás részletekben s 5 év alatt, de egy összegben már most Nedzsib Ászim eme magát részben nagy-madzsarnak, részben kis madzsarnak nevező kóbor nepségben az Ázsiába visszaköltözött magyarokat sejti, szóval akkurátusan ugyanazoknak a magyaroknak az ivadékait látja, akik után szegény agyon meg agyonmagyarázott Julián tarát annyit koptatta a bocskorát s akiknek emléke Körösi Csorna Sándort, Reguly Antalt nyugodni nem hagyta. Mmnyi hősi elszántság, mennyi önfeláldozás, hany ragy elmének kutatása, töprengése mondott csütörtököt e körül a kérdés körül! Hol itt, hol amott tűnt fel a biztató remény, hogy rég elszakadt testvéreinknek mégis csak nyomára akadunk, de a szarvas, mint a pára, köd előtte, kőd utánna: megint csak eltűnt időtlen időknek, úttalan utaknak ingoványain. Sok csalódás a remény halála. Nedzsib Ászim hiiadását hideg mosollyal fogadtam s azóta jóformán el is feledtem. Ma négy hetea Reszimli Kitáb nagyérdemű szerkesztője és tulajdonosa, Ubejdulláh Eszad bej, besiktasi kastélyában fényes vacsorát adott, mint mondá „magyar testvérének tiszteletére." Sokan voltunk, sokat beszélgettánk Törökország mesés átalakulásáról, a jövő nsgy feladatairól. a török-magyar testvérségről, meg arról a fontos szerepről, melyet e szíp és nemes eszmének a jövendő kulturális alakulásaiban be keil töltenie Nem kisebb dolgokról esett szó, mint arról, hogy a Reszimli Kitáb a nyomtatott szó egész hatalmával mozgalmat indít, hogy az uj Tőrökország tanutoi vágyó ifjai elsősorban Magyarországot keressék fel, tanulják meg a testvérnemzet nyelvét s sz új török irodalom a frankiadassék, ujabb szakosztályi tárgyalás s javaslattétel végett visszaadta, mert a közgyűlés többsége a kérelem méltányosságát elismerte, ellenben fedezetre vonatkozó javaslat hiányában érdemileg nem dönthetett. A kereskedő tanonciskolát fenntartó kereskedők s gazdák köre az iskola 1911. évi költségelőirányzatának beterjesztése mellett azzal a kérelemmel fordult a városhoz, hogy a költségvetésileg mutatkozó fedezetlen hiány elosztására eddigi 720 koronás évi segélyét 1000 koronára egészítse ki, s még IV2-0I tűzifát adjon. — A képviselőtestület teljesítette a kérelmet, melynek eredményeként az iskola fentartási költségek ekként alakultak, hogy az iskola fentartó kör évi 360 koronával, — a város pedig évi 1000 koronával s IV2-0I fának természetben kiadatásával járul az iskola tentartásához. A mellett még mintegy 360 korona államsegélyre s a tandíj bevételekre támaszkodik ezen iskola. A házszámozási munkálatok alap elveit a tanácsi előterjesztésnek megfelelőleg megállapította. — A régi kerületi beosztást megváltoztatta, amennyiben a keletről nyugatnak haladó oszló vonalat a Széchenyi s Nagykállói utcáról a szentmihályi — orosi utcákra helyezte át. Ez alkalommal állapította meg a Bujtoson s Érkerten létesült új utcák neveit, s a régieknek célszerűség által indult ujabb elnevezését. Az 1905. évben hat utca elnevezésére hozott határozatán amennyiben változtatott, hogy a „Thököli" utcának elnevezett „Iskola" utcát „Luther"-re változtatta, továbbá a Bessenyei-tért ezen elnevezéssel tartotta fenn. A munkálatok foganatositásával a tanácsot bízta meg, felhatalmazva arra is, hogy az utca elnevezési s házszám táblákra versenytárgyalást tartson, avagy azokat szabad kézből kiadhassa, s a verseny eredményét saját hatáskörében elbírálhassa. A szénszállításra beérkezett ajánlatok elbírálásánál figyelemmel a külömbözö kőszenek bőfejlesztő képességére s beszerzési árára, leggazdaságosabbnak tartotta, ha a gőzfürdő részére 1Is részben akna szén, — 2/g részben porosz szén, — a többi üzemek részére aknaszén szereztetik be s vétetik használatba. — Ekként az egész szükséglet mintegy fele részét porosz szénnel, — másik fele részét akna szénnel biztosította. Az árak figyelembe vétele mellett a porosz szén szállításra Kohn Jeremiás nyíregyházi szénkereskedőnek Emánuel Segeni borsó szénre tett ajánlatát, az akna szénszállításra Bernát és Társa nyíregyházi szénkereskedő sajószentpéteri akna szénre tett ajánlatát fogadta el. A közgyűlés 5 és fél órakor ért véget. ciaskodás kétes útjairól terelődjék Petőfi, Arany és Jókai nyomdokaiba. Mivel pedig a pompás vacsorához nem bort, hanem kristálytiszta tasdeleni forrásvizet it'unk, mindezeket tanácsos lesz nagyon komolyan venni. Jó későre járt már az idő, mikor egy kuszált szakállú, meglehetősen gyenge tőrökséggel beszélő úrra kezdtem figyelni. Tevfik bejnek szólították a többiek, s mikor származása iránt érdeklődtem, kisült, hogy kurd nemes, aki már két évtized óta fáradozik népe múltjának felderítésén s ezért töméntelen sokat tanult és utazott, különösen Mezsopotámiában. Hirtelen eszembe jutott Nedzsib Aszim emiitett cikke, s azt kérdeztem Tevfik bejtől, igaz e, hogy a kurdok között madzsar nevü törzsek is tanyáznak. Tevfik bej határozottan kijelentette, hogy igaz, hogy ő maga is találkozott madzsar törzsbeli nomádokkal. Ha kíváncsi vagyok erre a népre, a konstantinápolyi kurd-klub révén sok mindent megtudhatok. Pár nap múlva beállított hozzám a nemes kurd és azt jelentette, hogy Konstantinápolyban jelenleg madzsar kurd nem tartózkodik, de a klub tagjaitól a következőket sikeiült megtudnia: Madzsar törzsbeli nomádok laknak Törökország és Perzsia határán Sehrizur és Szaucs-Bulak kőzött. Tulajdonképpen teljesen függetlenek, mert ha török adószedőt szimatolnak, mindjárt perzsa területre húzódnak és megfordítva. Nyelvük valami régies, tőrök nyelvjárás, kurd meg perzsa szavakkal jól föleresztve. Vannak továbbá madzsarok a bitliszi és váni, nemkülönben a szivaszi kormányzóságban is. A szivaszi madzsarok a nagy afsartörzs kötelékében vannak, szintén régies tőrök GiárdLinettó. A főispáni beiktatásnál nagyon sokan jelentek meg. A nép, a középosztály, bárók, grófok, sőt két herceg is. Egy herceg legalább is volt, ha csak cím és jelleggel felruházott is. Nézet eltérés nem volt; ha már szükséges volt a megoldás. A szabolcsiak örültek az ilyen megoldásnak. Ha a 67-et nem is szereti mindenki, de az uj főispánt pártkülömbség nélkül mindenki kedveli. Igy aztán nem is lesz neki olyan nehéz kormányozni ezt a kuruc vármegyét. * Nem csoda aztán, hogy a sokadalomra néhány ügyes kezű ember is lejött. Egy ilyen Sz. ügyvédnek is elemelte az aranyóráját és láncát. Csodálkoztak, hogy lehet egy ügyvédtől lopni, mikor maga az ügyvéd — hivatva van oly sok ravaszságot leleplezni, oly sok emberben meg nem bízni. * De hát Maleskovits kinyomozta a zsebmetszőt, s igy Sz. nem károsodott, sőt Maleskovits egy tanácscsal gazdagította tapasztalatait. Ugyanis az ő tanácsa az, hogy sokadalomba minél gyakrabban kell megnézni, hogy hány óra van, mert csak igy történhetik meg, hogy épen akkor nyulunk az óra után, amikor egy másik kéz is kaparászik körülte. * — Na kinek hiányzik az órája? kérdezte valaki a főispáni beiktatásról lejövet. Mert hát nem csak megyebizottsági tagok voltak ott. Vagy talán, talán még a megyebizottsági tagság, nem ártatlansági bizonyítvány. — Nekem kettő is van — felelt egy, a. nevével homlok egyenest ellentétben álló termetű uri ember. — Nos? — De velem volt mind a kettő felmenet is. Ugyanis Abbáziában voltam és annyira szeretem Nyíregyházát, hogy ott is tudni akartam mikor hány óra van Nyíregyházán, mikor megy Ballay komám, a hivatalba, mikor megy Nóvák Gyula sörözni stb. E celbói az egyik órán meghagytam a nyíregyházi tdőt, a másikat pedig igazítottam az abbáziai időhöz. Most aztán annyira megszoktam, hogy mindig nálam a két óra. — Hogy most meg azt tudjad, mikor hány óra van Abbáziában ? — Nem. Hanem amelyik késik aszerint megyek a hivatalba és aszerint amelyik siet elmegyek a hivatalból. Tóth József debreczeni profeszor még az alsó osztályokban sem használta ,a szamár szót, holott ő ezzel a jelzővel szeretett élni, de csak képletesen. Alkalma pedig sokszor volt rá, mert nyelven beszélnek és meg mindig ősi pogány vallásukat tartják. Asszonyaik nagyon szépek, a férfiakkal egyenlő rangúak a társadalomban. A többnejüséget megvetik, nagyon erkölcsösek a családi élet tisztaságára igen sokat adnak. Nyáron sátrakban, télen földbe vájt vackokban laknak. Tevfik bej mindezeket jegyzőkönyvéből olvasta fel s azután elmondott egy csomó madzsar szót, ami a nyelvkérdésben tett nyilatkozatait teljesen igazolja. Az igazat megvallva, legjobban szerettem volna menten utrakelni Kurdisztán fele, de meg ha pénzemből, meg időmből telt volna is, akkor sem lett volna tanácsos most elindulni, mert ama hegyes vidékeken, mint mondják, már az ősz is nagyon zord, a tél pedig hosszú és kegyetlen. Ubejdulláh bej egyébiránt mindjárt másnap irt az illető kormányzóságok fejeihez tudakozódó levelet, s igy, ha a magyarok istene engedi, néhány hónap múlva többet lógunk tudni. Most már csak az a kérdés, érdemes-e az elszakadt magyarokat Kurdisztánban keresni, pláne mikor az ottani madzsárok török nyelven beszélnek. Hát bizony Melich János vagy két évvel ezelőtt nagyon zokon vette tőlem, hogy a honfoglaló magyarság törők eredetű és tőrök nyelvű voltát lehetségesnek mondottam. De nem tehetek róla, ma sem mondhatok mast, mint hogy lehetséges, mert ebben a kérdésben ma még nincsen bizonyosság. Mai magyar nyelvünk finn-ugor volta kétségtelen, de ezzel még nincs megállapítva az, hogy az arab és bizánci irók által turkoknak nevezett honfoglaló magyaroknak a nyelve is az lett volna.