Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-08-20 / 32. szám

Nyíregyháza, 1910. mi. évfolyam, 32. szám. szombat, augusztus 20. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 7AROSHÁZ-TBH 6. SZAM, Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. £!5fiictési teltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor. Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. A főispán beiktatása. Hagyományos ünnepségek keretei között igtatta be a törvényhatóság közgyűlése e hó 16-án Vay Tibor grófot Szabolcsvármegye főispáni székébe. Elhangzott az eskü s az uj főispán, a kormányhatalomnak itt nálunk való képviselője, minden zavaró incidens nélkül, a vármegye közgyűlési termének mindig megőrzött, tradicionálisan fenntartott méltóságteljes légkörében foglalhatta el azt a főispáni széket, melybe az alkotmányos király bizalma ültette akkor, miután már az a kormány, mely őt e magas bizalmi állásra ajánlotta, az alkotmányosság kellékeit a parlamentben a választások által megszerezte. Annak a nagy változásnak, mely a legutóbbi választások ismeretes eredménye által lett valósággá Magyarország politikai közéletében, természetes folyománya volt, hogy ez az igy alkotmányossá lett kor mány a maga politikai irányzatainak képviselőjét neveztette ki Szabolcsvármegyében való exponenséül, s ha akik szomorúsággal és aggodalommal látják is csillagok járásának ilyen hirtelen való nagy változását a magyar égboltozaton, bizonyos megnyugvással fogadták és elismeréssel honorálják Vay Tibor grófnak azt az eljárását, hogy a vármegye főispánjává való kineveztetésének elfogadását attól tette függővé, hogy a Khuen-Héderváry kormány, mely létezésének a parlamentben való minden gyökere nélkül vállalkozott az ország kormányának vitelére, ekként tehát sem parlamentáris, sem alkotmányos kormány nem volt: magának a képviselőházban választások utján többséget szerezzen, magosan kiemelkedve ezzel alkotmányos érzületével Magyarország mai főispánjai közül, akiknek legnagyobb része ennek a szempontnak a megőrzésében semmi finnyásságot nem tanúsított. Hogy Vay Tibor gróf ősi szabolcsvármegyei családnak a tagja, annak a Vay családnak, melyben a nemzeti törekvések apáról-fiúra öröklődtek századokon át; hogy itt született a vármegyében, itt élt közöttünk; hogy vármegyei közéletünknek idáig is jelentős, hasznos és buzgó munkása volt: mind ezek a kedvező előzmények enyhítik és csillapítják azt a nagy elkeseredést, mely vármegyénk nagy közönségének többségében nemzeti fellendülésünk letörése folytán keletkezett. A A vasúti állomásnál. Gróf Vay Tibor főispán 16-án a reggeli vonattal érkezett meg Nyíregyházára. Az állomáson nagy közönség élén Májerszky Béla polgármester fogadta, és üdvözölte szép beszéd kíséretében, kinek szavaira a főispán a következő beszéddel válaszolt : Gracza és Záhony. Egy ügyész elbeszélése után. Irta: Pataky István. Pedig a tót amig beszélgettek, nem aludt. Járt ő kevés pihenőkkel 20 óráig és kocsin, vagy lóháton is. Dehogy volt ő fáradt. A hallása is olyan volt, hogy azt mondták rá, hogy talán a tű növését is hallja. Hanem azt még sem hallotta, hogy kit akarnak küldeni Meskóhoz. De az nem baj, akárki lesz, elfogják. * * * Laucsik az elkért iratokban ezeket találta: 1849. december havában a Szegedhez tartozó mérgesi batár ruki erdőfelőli részén egy Samu nevü csősz egy férfi hullára talált, s ezt közöltefelettese Dinyés Ádám nevü erdőcsősszel, aki azt mondta, hogy a bullát ássa el ott, ahol találta, ő maga pedig jelentést tett Szabadkán az erdő-inspektornak. Ez pedig közölte az esetet Szeged város kapitányával. A városból küldöttség ment a helyszínére, kiásatták a hullát s megállapították, hogy az egyén .mellen keresztül történt lövés által erőszakos halállal mult ki", a külső vizsgálatból pedig az is kitűnt, hogy a férfi mintegy 30 éves volt, erős, széles vállú, magas testalkatú, szőke hajú és bajuszu, borotvált állu, jobb szemére vak. Ruházata „csak egy ing s lábra valóból állott." A bizottság eliendelte, hogy a hulla újból elásassék és feléje egy kis fakereszt tétessék. Dinnyés Ádám 1850. febr. 13-án egy társával kiment, hogy a keresztet a sirhoz tűzze. Mikor ezt elvégezték, indultak hazafelé, amidőn látták, hogy a sírtól egy jó puskalövésnyire sok varjú repdes a földre le, és vissza a fára, nagy károgás közt. Kíváncsiságból odamentek s ott egy másik férfi hullára akadtak, arccal a főidre borulva s „akinek arca összezúzva, fogai kiverve voltak." Ez a hulla is, mintegy 30 éves férfié volt. Közép termetű, gesztenye szinü haj és ugyanazon színű hosszú bajusszal. Ruházata, három sor cinkgombos mellény, egy tarka kockás nadrág, bagaria szeges talpú csizma, ing és lábravaló. Mellette egy uj szőr tarisznya, és egy fegyver feküdt. Mivel még a fagy még nem engedt, a vonások is felismerhetők voltak. Csakhogy nem ismert rá senki. 1850. év végén kezdték suttogni, hogy Lefanti és Gáspár 1849. év végén fuvaroztak valami embereket, s hogy velük voltak Meskó János és Czifra Zsemben István is. Be is fogták őket 1850. évben, majd 1859. évben. Kihallgatás előtt együvé voltak bezárva, s mire kikérdezték, teljes egyöntetűséggel tagadtak. Volt idejük összebeszélni. * * * Laucsik Máténak nagy volt az emlékező tehetsége. Amint a leírásból is látszik, mi adat sem volt arra, hogy a talált hullák menekülő honvédek voltak. Még csak egy katonai ruhadarab sem volt veiúk. Az iratok sem beszéltek honTisztelt Uraim! A második ezredév történetében városainkra nagy feladat vár: a demokratikus alapokon kiépülő, egységes magyar nemzeti állam betetőzése. Mindinkább városaink hivatása lesz : minden társadalmi, minden nemzeti culturfejlődés bölcsőjét képezni; városainknak kell központjává lenni a kereskedelmi és ipari fejlődésnek, hogy emporiumokká alakulva, fogyasztó piacát képezzék a reájuk támaszkodó perifériáknak és azokon, a culturfejlődés mellett, az anyagi jólét és gyarapodás támaszaivá legyenek. Végigtekintve Nyíregyháza városának évtizedes, erőteljes és céltudatos fejlődésén, nem kétlem: Nyíregyháza városa e hivatását felismerte ; nem kétlem: a jövőben is öntudatosan fog a megkezdett uton előhaladni. Nekem pedig — amidőn a köztevékenység mezején a városnak jóindulatu támogatását kérem, — kellemes kötelességem lesz : törekvéseiben a városnak őszintén segédkezet nyújtani! A bevonulás. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Vay Tibor gróf főispán, Májerszky Béla polgármester kíséretében felszállt a város diszfogatára s megindult a menet be a vármegyeházához. Elől Kertész Bertalan főkapitány kocsija s három lovas rendőr, azután az 50—60 tagból álló parasztbandérium, majd a milleniumi díszruhás 12 hajdú, kiket az Orosz Miklós által vezetett űri bandérium követett, melyben Gencsy Ferenc, báró Horváth Ferenc, Kállay Emil, Kállay Miklós, ifj. Korniss Ferenc, Orosz Sándor, Patay Gy

örgy, védekről, habár lehet, hogy szó volt akkor, hogy a hullák honvédek hullái, hanem aki a nyomozást vezette, ezt az iratoknál sehol sem tüntette ki. Laucsik azonban erősen hitte, hogy az illetők tényleg menekülő honvédek voltak, s e meggyőződését Lefantinak abból az elejtett szavából merítette, hogy ő menekülő honvédek meggyilkolásával volt gyanúsítva. O a szabadságharc alatt ismert egy honvéd őrnagyot, aki később mint querilla vezér tett hírnévre szert, s aki bár csatában el nem esett, nyomtalanul eltűnt, s akire az előtte fekvő, a szőke férfira vonatkozó leirás meglehetősen ráülik. Lehet, hogy ő fekszik ott a „halálfáknak" nevezett erdőrészen — mormogta Laucsik. Kinyílt az ajtó s belépett üvegestót jelmezében Klemm Jusztin, a csendbiztos. * * * Csakhamar elfogták Gáspár Mihály, Lefanti Istvánt és Pajka Andrit, aki Illaván rokonával Meskó Jánossal akart beszélgetni. Gáspár és Lefanti tagadtak rendületlenül. Pajka Andri szintén, ő csak egy nazarénus imádsággal akarta megismertetni Meskót, aki a fegyházban nazarénus lett: Erre a védekezésre felcsillant a Laucsik Máté szeme. * * * Tehát tagadjátok? — kérdezte harmadnapra Laucsik az elővezetett Gáspárt és Lefantit. — Most is ki fog derülni az ártatlanságunk — szóltak azok. Mai számunk iO oldal.