Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)
1910-08-07 / 30. szám
30-ik szám. N Y I R V I I) É K 1910. augusztus 7. 5 Goldstein Ignácz 1'50 kor., Klein Jenő 1 kor. A felülfizetőknek további névsorát lapunk legközelebbi számában hozzuk. — Műkedvelői előadás. Szigligeti kitűnő színművét a Szökött katonát adják elő a műkedvelők vasárnap, amiként azt már a szereplők névsorának leadásával egyidejűleg mi is közöltük Az előadás jóságáról a szereplők gyakorlottsága kezeskedik, az anyagiakat pedig a megnyilatkozott élénk érdeklődés garantálja. — Elmennek a houvéd huszárok. Jól értesült forrásból értesitik lapunkat, hogy az 5-ik honvéd huszárezrednek Nyíregyházán állomásozó 2-ik osztályát Rimaszombatba helyezik át. A régóta húzódó laktanya építési kérdés imigyen nyert tehát megoldást, nem fogadván el ezek szerint a honvédelmi miniszter a városnak azt az ajánlatát, hogy az egészségtelennek bizonyult mostani laktanya helyett az uj ^laktanyát a befektetett tőke 8®/o-ának mogfelelő bérösszeg ellenében felépiti. — Útépítés. A Kisváida — jékei-ut kiépítésére ma délelőtt 10 órakor Mikecz Dezső alispán elnöklésével a gazdasagi bizottság ülést tartott, amelyen a beérkezett ajánlatokat tárgyalták. Árajánlatokat tettek a következők: Barta Kálmán Kisvárda 35274 68 K Meré Kálmán Kisújszállás 28553"72 K Kálmán Miklós Szolnok 29039-82 K keresztúri alapkőből 5% engedmény mellett. Lehmann László Debrecen 26314-21 K Reichmann Ármin-féle kőbánya részvénytárs. Debrecen 30576*21 K Reichman Hermán Kisvarda 28994' 19 K Nagy Benő Kisvárda 32615-30 K Führer Zsigmond fiai Nyíregyháza 30451. 17 K — Nyilvános nyugtázás és köszönet. A július hó 31 én a Koss Uh szobor alap javára megtartott műkedvelői szini előadás alkalmából jegyeiket megváltani t-zivesek voltak : Mikecz Dezső 20 K, dr. Meskó László 10 K, dr. Szabó László 10 K, Nagymáté András 10 K. gr. Dessewffy fivérek 10 K, Bogár Lajos 2 20 Kval; felülfizettek : Jóba László 10 K, Kiss T. Emma 2 K, Gzölder Károly 1 K, úgy a jegymegváltóknak valamint a felülfizetőknek ezúton mond hálás köszönetet a rendesőség. — Fizetésképtelen kórház. A debreceni kórház igazgatója beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, melyben 15,000 korona kölcsönt kér, hogy az augusztus hó elsején teljesítendő fizetéseket zavartalanul eszközölhesse. A kórház pénziára leljesen kiürült és a kölcsön megtagadása esetén sem a tisztviselők, sem a kórházi személyzet fizetését nem tudja kiutalni, sem pedig az esedékes számlaösszeget nem tudja kiegyenlíteni. A tanács ugy határozott, hogy kölcsönt nem ad, hanem előlegezi a tisztviselők fizetéseit mindaddig míg a belügyminiszter a kórházi ápolási számlát ki nem egyenlíti. — Kivándorlás Ausztria-Magyarországból. Épp most megjelent hivatalos kimutatás szerint a mult évben Ausztria—Magyarországból 170 191-en vándoroltak ki Amerikába. Ezek között 27"941 magyar és 21 096 német volt. A többiek más nemzetiségűek. Ugyanez időszakban Ausztria—Magyarországba 11.026 magyar és 4278 német vándorolt vissza Amerikából. — A nyírbátori* rablógyilkosság. Megírtuk annak idején, hogy a nyírbátori levélhordó gyilkosát egy kóborcigány személyében letartóztatták A saját felesége feljelentésére fogták el a cigányt. Az asszonya tette meg a feljelentést a csendőrök előtt, hogy az ő ura gyilkolta meg és rabolta ki a nyírbátori levélhordót. A gyilkossággal vádolt cigány kezdettől fogva tagadta, hogy ő lett volna a levélhordó gyilkosa. Hallani sem akart arról, hogy ő követte volna el a rettenetes bűnt. Most azután szenzációs fordulatról ad hirt nyírbátori tudósítónk. Az asszony ugyanis beállított a csend őrséghez és elmondta, hogy a férjének semmi köze sincs a nyírbátori levélhordóhoz. A feljelentés bosszú müve volt, azért vádolta meg az urát a gyilkossággal, mert nagyon megverte és igy akart tőle megszabadulni. A gyilkoss ggal vádolt cigányt már szabadon eresztették. — Veszett eb marás. Rakamazon Vancser István 5 éves fiút és Tóth Margit 11 éves leányt egy veszett eb megmarta. Mindkettőt felszállították a budapesti Pasteur-féle inlézetbe. — Nagy vasérc-lelet Nyirábrányban. Hír szerint Kiss Gyula püspökladányi hitelszövetkezeti főkönyvelő felfedezte, hogy Biharmegye északi és északnyugati részén és Nyirábrány szabolcsmegyei község területén a homok alatt mintegy félméternyire mindenütt óriási mennyiségű úgynevezett gyepvasérc van. Kiss Gyula mintát vett ebből a vasércből s elküldőtte elemzés végett a nagybányai és Selmecbányái bányahivatalokhoz, amelyek hivatalos bizonyítványt adtak ki, hogy a talált gyepvasérc 50—70 százaléka tiszta és gyártásra alkalmas vasat tartalmaz. Kiss Gyula e fölfedezés után megszerezte magának a zárt kutatási jogot, azután pedig több szakértővel vizsgáltatta a talajt, akik egybehangzóan a vasérc óriási mennyiségét és kitűnő minőségét bizonyították. — A tengeri rablók kincsei. Spanyolország déli partjain, Golmevar város közelében igen érdekes és értékes leletre bukkantak egy régi váromladékban. A faitörmelék alatt két rozsdás vasládát találtak telve régi spanyol és portugál pénzekkel,, értékes arany- és ezüst ékszerekkel s tárgyakkal. Megállapították, hogy a XVIII. század elején e vidéket veszélyeztető tengeri rablóknak elrejtett zsákmányát tartalmazta a két láda. — Magas jutalék mellett ügynököket, utazókat ker.;s ablak-redőnyök elárusitására Schillinger Simon és Társa ablak-redőny gyára, Budapest, Gróf Zichy Jenő-utca 16., hová írásbeli ajánlatok és megrendelések intézendők. 418—2—1 — Zöldségtéren, újonnan épült házamban 2 kétszobás földszinti 2, három szoba előszobás emeleti lakás a szükséges mellékhelyiséggel kiadó, ugyanott egy üzlethelyiség és több pince helyiség kiadó, értekezni Karner József tulajdonosnál. 412-2 2' —A hányásra ingerlő ricinusolaj helyett számos orvos a Ferencz Józsefkeserűvizet rendeli. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy ez a tiszta, természetes gyógyvíz még oly ese tekben is a nyákhártyák izgatása nélkül gyors és fájdalommentes tisztító hatással járt, amelyeknél más hashajtó szereknek már nem volt meg a kellő hatása. A főváros egyik legrégibb közkórházának igazgatósága ezért ekkép fejezi ki elismerését: „Mint igen hatásos levezető- és hashajtó-ásványvíz a „Ferencz JózseP-keserűviz kiválóan ajánlható." Utánzatoktól tessék óvakodni! Ahol raktár nincsen, a legjobb közvetlenül a Ferencz József-keserüviz források szétküldési igazgatóságához, Budapesten, fordulni. — Leány és fiu fehérneműnk, harisnyák, zsebkendők nagy választékban kaphatók Ungár Lipót áruházában Nyíregyházán. 'áss// -smcaaj, •d CSARNOK. Hadi rejtelmek. Csendesen, lágyan szállt le az este. Az apám és komája vitéz Szlruhala János ácsmester komoran ültek az asztal körül, öt darab literes közül négy már üresen ásítozott előttük, mely oknál fogva nagy hadi dolgokat forgattak elméjőkben. — Ott volt csak, ott, ami volt még egyszer ! — sóhajt fel rejtelmesen az öregem, a nagy poroszverő. Mikor 66. nyarán úgy kaszultuk a burkust (a históriai igazság kedvéért megemlítem, hogy 65 ben született), mint most a füvet. Dehogy, még nem ugy ! Rágen volt a koma, régen, nekem sokszor úgy tűnik fel, mintha igaz se lett volna . . . (No, ahhoz ugyan nem kellett valami mélyen járó fantázia !) Szlruhala állandóan a Balkánnal volt megakadva : a bosnyákokat öldöste egyre! Most is hosszan elmerengett maga elé, majd balkönyökére támaszkodva dúdolni kezdett: Jaj Istenem hol fogok én meghalni ? Hol fog az én piros vérem elfolyni ? Szerajevó közelébe a sírom . . . Azt üzenem az anyámnak ne sírjon ! A végén aztán annyira elérzékenyedett, hogy ő maga kezdett könnyezni. — Kemény napok voltak azok koma — ' kiáll ott fel csillogó szemekkel a vitéz ács — hanem kemény legények voltunk mi is, az istenfáját! Az egész télen át — három hónapon keresztül — egy hegy tetején tanyáztam 1 legényemmel. Tudja sógor, akkor még führer voltam! Hányszor parancsoltam tüzet az alatlunk bujkáló banditák közé: hullottak is, mint a féreg! — mosolygott kajánul. — Egyszer aztán majd a fűbe haraptam magam is . . . — - Hogy-hogy ? Itt nagyot nyelt Bosznia hőse : — No, azt majd elmondom más alkalommai . . . Egyelőre töltsön, koma! Úgy látszik, a „fübeharapás" históriája még nem volt egészen tisztázva a fejében. -— Hát azt hallotta-e, hogy vettem be a várat ? — Nem én. Halljuk csak ! — Fertelmes idők járlak, mint már mondtam is Olyan hideg volt, hogy hó esett az orrunkból. No tudja komám ugy, hogy a kifujl pára menten hóvá változott. Az egyik közlegényemnek megintelen ugy odafagyott az ujja a puska ravaszához, hogy rögvest le kellett azt vágni, mert különben nem tudtuk volna elválasztani. No ugy-e, már ez se kismiska ? — Nem ám! — Ugy hát ! Igy okul az okos ember ! Elég az hozzá, hogy volt ott egy vár is, ferlelmes egy fészek. A neve — s megvakarta a lüle tövét, — a nevét bizony már nem tudom. De nem is csuda koma: 78 óta sokat felejt az ember ugy-e ? Az apám hallgatott. Alighanem a poroszok balszárnyát verte ki hadállásaikból. — Ezt a nyomorult aklot háromfelől olyan gyalázatos hegyek környékezték, hogy ... no hogy ne mondjak sokat, hát r. int harminc Vitorlát egymás tetejébe. Gondolhatja, hogyha azokra akarunk felmászni, a foleuíban lefagytunk volna, mint a veréb ... A negyedik oldal pedig meredek volt és olyan sima, mint a tükör. Hozzá azok a gaz bosnyákok leöntögették onnan felülről vizzel s végig fagyott . . . No, ugy e olyan volt, mint a tükör ? — Már csakis olyan volt. — Látja hál édes komám, hogy igazat beszélek! S hogy egyet ki ne hagyjak, hát igen, volt olt még egy tekervényes ut is, az vitt föl abba a fene odúba ! Hét rohamot intéztünk ellene, de ott is maradt vagy ezer emberünk, egyebet se értünk el vele ... A rongyos bosnyákjai persze kedvükre céloztak felülről. Egy reggel aztán jelentkeztem a kapitánynál. Ne felejtsük el koma, — veté közbe jelentős szemöldök rontással, — hogy akkor führer voltam I A kapitány megveregette a vállam s igy szólt hozzám: — No mi az kedves fiam Sztruhala?