Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-08-07 / 30. szám

30-ik szám. N Y I R V I I) É K 1910. augusztus 7. 5 Goldstein Ignácz 1'50 kor., Klein Jenő 1 kor. A felülfizetőknek további névsorát lapunk leg­közelebbi számában hozzuk. — Műkedvelői előadás. Szigligeti kitűnő színművét a Szökött katonát adják elő a mű­kedvelők vasárnap, amiként azt már a szerep­lők névsorának leadásával egyidejűleg mi is kö­zöltük Az előadás jóságáról a szereplők gyakor­lottsága kezeskedik, az anyagiakat pedig a meg­nyilatkozott élénk érdeklődés garantálja. — Elmennek a houvéd huszárok. Jól ér­tesült forrásból értesitik lapunkat, hogy az 5-ik honvéd huszárezrednek Nyíregyházán állomásozó 2-ik osztályát Rimaszombatba helyezik át. A régóta húzódó laktanya építési kérdés imigyen nyert tehát megoldást, nem fogadván el ezek szerint a honvédelmi miniszter a városnak azt az ajánlatát, hogy az egészségtelennek bizonyult mostani laktanya helyett az uj ^laktanyát a befektetett tőke 8®/o-ának mogfelelő bérösszeg ellenében felépiti. — Útépítés. A Kisváida — jékei-ut ki­építésére ma délelőtt 10 órakor Mikecz Dezső alispán elnöklésével a gazdasagi bizottság ülést tartott, amelyen a beérkezett ajánlatokat tár­gyalták. Árajánlatokat tettek a következők: Barta Kálmán Kisvárda 35274 68 K Meré Kálmán Kisújszállás 28553"72 K Kálmán Miklós Szolnok 29039-82 K keresztúri alapkőből 5% engedmény mellett. Lehmann László Debrecen 26314-21 K Reichmann Ármin-féle kő­bánya részvénytárs. Debrecen 30576*21 K Reichman Hermán Kisvarda 28994' 19 K Nagy Benő Kisvárda 32615-30 K Führer Zsigmond fiai Nyír­egyháza 30451. 17 K — Nyilvános nyugtázás és köszönet. A július hó 31 én a Koss Uh szobor alap javára megtartott műkedvelői szini előadás alkalmából jegyeiket megváltani t-zivesek voltak : Mikecz Dezső 20 K, dr. Meskó László 10 K, dr. Szabó László 10 K, Nagymáté András 10 K. gr. Dessewffy fivérek 10 K, Bogár Lajos 2 20 K­val; felülfizettek : Jóba László 10 K, Kiss T. Emma 2 K, Gzölder Károly 1 K, úgy a jegy­megváltóknak valamint a felülfizetőknek ezúton mond hálás köszönetet a rendesőség. — Fizetésképtelen kórház. A debreceni kórház igazgatója beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, melyben 15,000 korona kölcsönt kér, hogy az augusztus hó elsején teljesítendő fizeté­seket zavartalanul eszközölhesse. A kórház pénziára leljesen kiürült és a kölcsön megta­gadása esetén sem a tisztviselők, sem a kórházi személyzet fizetését nem tudja kiutalni, sem pe­dig az esedékes számlaösszeget nem tudja kiegyenlíteni. A tanács ugy határozott, hogy kölcsönt nem ad, hanem előlegezi a tisztviselők fizetéseit mindaddig míg a belügyminiszter a kórházi ápolási számlát ki nem egyenlíti. — Kivándorlás Ausztria-Magyaror­szágból. Épp most megjelent hivatalos kimuta­tás szerint a mult évben Ausztria—Magyaror­szágból 170 191-en vándoroltak ki Amerikába. Ezek között 27"941 magyar és 21 096 német volt. A többiek más nemzetiségűek. Ugyanez időszakban Ausztria—Magyarországba 11.026 magyar és 4278 német vándorolt vissza Ameri­kából. — A nyírbátori* rablógyilkosság. Meg­írtuk annak idején, hogy a nyírbátori levél­hordó gyilkosát egy kóborcigány személyében letartóztatták A saját felesége feljelentésére fogták el a cigányt. Az asszonya tette meg a feljelentést a csendőrök előtt, hogy az ő ura gyilkolta meg és rabolta ki a nyírbátori levél­hordót. A gyilkossággal vádolt cigány kezdettől fogva tagadta, hogy ő lett volna a levélhordó gyilkosa. Hallani sem akart arról, hogy ő kö­vette volna el a rettenetes bűnt. Most azután szenzációs fordulatról ad hirt nyírbátori tudó­sítónk. Az asszony ugyanis beállított a csend őrséghez és elmondta, hogy a férjének semmi köze sincs a nyírbátori levélhordóhoz. A fel­jelentés bosszú müve volt, azért vádolta meg az urát a gyilkossággal, mert nagyon megverte és igy akart tőle megszabadulni. A gyilkoss g­gal vádolt cigányt már szabadon eresztették. — Veszett eb marás. Rakamazon Van­cser István 5 éves fiút és Tóth Margit 11 éves leányt egy veszett eb megmarta. Mindkettőt felszállították a budapesti Pasteur-féle inlézetbe. — Nagy vasérc-lelet Nyirábrányban. Hír szerint Kiss Gyula püspökladányi hitelszö­vetkezeti főkönyvelő felfedezte, hogy Bihar­megye északi és északnyugati részén és Nyir­ábrány szabolcsmegyei község területén a ho­mok alatt mintegy félméternyire mindenütt óriási mennyiségű úgynevezett gyepvasérc van. Kiss Gyula mintát vett ebből a vasércből s el­küldőtte elemzés végett a nagybányai és Sel­mecbányái bányahivatalokhoz, amelyek hivata­los bizonyítványt adtak ki, hogy a talált gyep­vasérc 50—70 százaléka tiszta és gyártásra alkalmas vasat tartalmaz. Kiss Gyula e fölfede­zés után megszerezte magának a zárt kutatási jogot, azután pedig több szakértővel vizsgáltatta a talajt, akik egybehangzóan a vasérc óriási mennyiségét és kitűnő minőségét bizonyították. — A tengeri rablók kincsei. Spanyol­ország déli partjain, Golmevar város közelében igen érdekes és értékes leletre bukkantak egy régi váromladékban. A faitörmelék alatt két rozsdás vasládát találtak telve régi spanyol és portugál pénzekkel,, értékes arany- és ezüst ékszerekkel s tárgyakkal. Megállapították, hogy a XVIII. század elején e vidéket veszélyeztető tengeri rablóknak elrejtett zsákmányát tartal­mazta a két láda. — Magas jutalék mellett ügynököket, utazókat ker.;s ablak-redőnyök elárusitására Schillinger Simon és Társa ablak-redőny gyára, Budapest, Gróf Zichy Jenő-utca 16., hová írás­beli ajánlatok és megrendelések intézendők. 418—2—1 — Zöldségtéren, újonnan épült házamban 2 kétszobás földszinti 2, három szoba előszobás emeleti lakás a szükséges mellékhelyiséggel ki­adó, ugyanott egy üzlethelyiség és több pince helyiség kiadó, értekezni Karner József tulajdo­nosnál. 412-2 2' —A hányásra ingerlő ricinusolaj helyett számos orvos a Ferencz Józsefkeserűvizet rendeli. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy ez a tiszta, természetes gyógyvíz még oly ese tekben is a nyákhártyák izgatása nélkül gyors és fájdalommentes tisztító hatással járt, ame­lyeknél más hashajtó szereknek már nem volt meg a kellő hatása. A főváros egyik legrégibb közkórházának igazgatósága ezért ekkép fejezi ki elismerését: „Mint igen hatásos levezető- és has­hajtó-ásványvíz a „Ferencz JózseP-kese­rűviz kiválóan ajánlható." Utánzatoktól tessék óvakodni! Ahol rak­tár nincsen, a legjobb közvetlenül a Fe­rencz József-keserüviz források szétküldési igazgatóságához, Budapesten, fordulni. — Leány és fiu fehérneműnk, harisnyák, zsebkendők nagy választékban kaphatók Ungár Lipót áruházában Nyíregyházán. 'áss// -smcaaj, •d CSARNOK. Hadi rejtelmek. Csendesen, lágyan szállt le az este. Az apám és komája vitéz Szlruhala János ács­mester komoran ültek az asztal körül, öt darab literes közül négy már üresen ásítozott előttük, mely oknál fogva nagy hadi dolgokat forgattak elméjőkben. — Ott volt csak, ott, ami volt még egy­szer ! — sóhajt fel rejtelmesen az öregem, a nagy poroszverő. Mikor 66. nyarán úgy ka­szultuk a burkust (a históriai igazság kedvéért megemlítem, hogy 65 ben született), mint most a füvet. Dehogy, még nem ugy ! Rágen volt a koma, régen, nekem sokszor úgy tűnik fel, mintha igaz se lett volna . . . (No, ahhoz ugyan nem kellett valami mélyen járó fantázia !) Szlruhala állandóan a Balkánnal volt meg­akadva : a bosnyákokat öldöste egyre! Most is hosszan elmerengett maga elé, majd bal­könyökére támaszkodva dúdolni kezdett: Jaj Istenem hol fogok én meghalni ? Hol fog az én piros vérem elfolyni ? Szerajevó közelébe a sírom . . . Azt üzenem az anyámnak ne sírjon ! A végén aztán annyira elérzékenyedett, hogy ő maga kezdett könnyezni. — Kemény napok voltak azok koma — ' kiáll ott fel csillogó szemekkel a vitéz ács — hanem kemény legények voltunk mi is, az istenfáját! Az egész télen át — három hóna­pon keresztül — egy hegy tetején tanyáztam 1 legényemmel. Tudja sógor, akkor még führer voltam! Hányszor parancsoltam tüzet az alatlunk bujkáló banditák közé: hullottak is, mint a féreg! — mosolygott kajánul. — Egyszer aztán majd a fűbe haraptam ma­gam is . . . — - Hogy-hogy ? Itt nagyot nyelt Bosznia hőse : — No, azt majd elmondom más alkalom­mai . . . Egyelőre töltsön, koma! Úgy látszik, a „fübeharapás" históriája még nem volt egé­szen tisztázva a fejében. -— Hát azt hallotta-e, hogy vettem be a várat ? — Nem én. Halljuk csak ! — Fertelmes idők járlak, mint már mond­tam is Olyan hideg volt, hogy hó esett az orrunkból. No tudja komám ugy, hogy a ki­fujl pára menten hóvá változott. Az egyik közlegényemnek megintelen ugy odafagyott az ujja a puska ravaszához, hogy rögvest le kel­lett azt vágni, mert különben nem tudtuk volna elválasztani. No ugy-e, már ez se kismiska ? — Nem ám! — Ugy hát ! Igy okul az okos ember ! Elég az hozzá, hogy volt ott egy vár is, fer­lelmes egy fészek. A neve — s megvakarta a lüle tövét, — a nevét bizony már nem tudom. De nem is csuda koma: 78 óta sokat felejt az ember ugy-e ? Az apám hallgatott. Alighanem a poroszok balszárnyát verte ki hadállásaikból. — Ezt a nyomorult aklot háromfelől olyan gyalázatos hegyek környékezték, hogy ... no hogy ne mondjak sokat, hát r. int harminc Vitorlát egymás tetejébe. Gondolhatja, hogyha azokra akarunk felmászni, a foleuíban lefagy­tunk volna, mint a veréb ... A negyedik oldal pedig meredek volt és olyan sima, mint a tükör. Hozzá azok a gaz bosnyákok leöntöget­ték onnan felülről vizzel s végig fagyott . . . No, ugy e olyan volt, mint a tükör ? — Már csakis olyan volt. — Látja hál édes komám, hogy igazat be­szélek! S hogy egyet ki ne hagyjak, hát igen, volt olt még egy tekervényes ut is, az vitt föl abba a fene odúba ! Hét rohamot intéztünk el­lene, de ott is maradt vagy ezer emberünk, egyebet se értünk el vele ... A rongyos bos­nyákjai persze kedvükre céloztak felülről. Egy reggel aztán jelentkeztem a kapitánynál. Ne fe­lejtsük el koma, — veté közbe jelentős szem­öldök rontással, — hogy akkor führer voltam I A kapitány megveregette a vállam s igy szólt hozzám: — No mi az kedves fiam Sztruhala?

Next

/
Thumbnails
Contents