Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-07-31 / 29. szám

10 26-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. julius 10. Ezeknek kezdő fizetése egyenkent 540 kor., lakáspénze 120 korona, összesen 9240 koiona. Ruházatuk — egyedként átlag csak 100 koronát számítva, — 1400 kor. Már ez 10640 korona. Úgyde az idők folyamán előálló szolgálati pótlékok, ha átlag csak 3—4 évi szolgálatot veszünk számításba, akkor is meghaladják az évi 1000 koronát. Együtt tehát 11600—11700 korona. Már most ha nem is számítjuk azt, hogy a rendőrfőkapitány ur a rendőrség meghagyása mellett a rendőrfelügyelő és helyettesének lovasitását és a rendőri nyugdijpótló intézet részére évi 1£00 korona hozzájárulás megszavazását kéri, amely javaslatok legalább évi 2000 koionát jelentenek : e nélkül is 62—63000 koronát tesznek ki azok az évenkénti személyi kiadások, amelyek a rendőrség meghagyásával s 14 közrendörrel való szaporításával a város pénztárát terhelnék,. E helyütt mutatok azonban még reá a rendőrfőkapitány jelentésének arra a nem kis jelentőségű részére, amelyben megjegyzi, hogy az általa javaslatba hozott és kert Jétszámszaporitás a kívánalmakat teljesen nem fedezi Miből következik, hogy ha a rendőrségi létszám síaporitas már most. sem fedezi a kívánalmakat, mihamar ismét az elé a kérdés elé fogunk kerülni, hegy a rendőrség létszámát a kívánalmaknak megfelelő mértéklen szaporítsuk. Különösen mihelyt az Érkertek, a Bujtos, az Ószőlő és Ujszőlő a város belterületéhez csatoltatnak. Lássuk most már ezzel szemben, hogy miként állanak a számítások a csendőrség be hozatala esetére A rendőrfőkapitány ur jelentésében foglalt számítás arra van alapítva, hogy a csendőrség behozatala esetén Nyíregyházán szükség volna 1 járás őrmesterre, 2 őrmesterre, 2 őrsvezetőre, 58 gyalogcsendőrre a belterületen; a külső határban a most is meglevő 1 lovas őrsvezetőre, 6 lovas csendőrre; továbbá 1 okta'ó rendőrfelügyelőre, 2 rendőrbiztosra és 12 közrendőrre. Ezen az alapon hozza ki az évi 75573 K 36 fillér kiadást. Úgyde 1. mindenek előtt, ismétlések kikerülése végett, reámutatok aria, amit a tényleg alkalmazott csendőrök száma tekintetében Mezőtúr és Szatmar-Nemeti példájánál elmondottam. Minthogy egyáltalán semmiféle különös ok nem forog fenn arra, hogy Nyíregyházán nagyobb számú, különösen olyan óriási mértékben nagyobb számú, több mint kétszer annyi csendőr teljesese ugyanazt a szolgálatot, mint i zekben a városokban, épen azon a Nyíregyházán, ahol általában olyan rendszerető nép lakik s ahol a rendőrségi statisztika is annyira kedvező: semmi szükség nincsen arra, hogy Nyíregyházán, a város belterületén, 30-nál több csendőr alkalmaztassák. A pénzügyi eredmény kiszámításánál tehát a város belterülete szamára a rendőrfőkapitány ur által alapul vett 63 csendőr helyett 30-at véve alapul, az eredmény — a rendőrfőkapitány ur jelentésében foglalt részletek szerint — a következő: 1 gyalogos járásőrmester á 2613 K 29 fill. = 2613 K 29 fillér. 2 gyalogos őrmester á 2080 K 26 fill. = 4160 K 52 fillér. 2 gyalogos őrsvezető á 1780 K 26 fill. = 3560 K 52 fillér. 25 gyalogos csendőr á 1292 K 43 fill. — 32310 K 75 fillér. Összesen 42645 K 08 fillér. 2. A külterületen a közbiztonsági és közrendészeti tennivalókat a rendőrfőkapitány ur jelentése szerint jelenleg 1 lovas őrsvezető és 6 lovas csendőr látja el. Ennek szaporítását a rendőrfőkapitány ur sem látja szükségesnek. Ellenben a pénzügyi eredmény kiszámításánál ezeknek a költségeit is felszámítja 13890 kor. 77 fillérrel. Ez az adat tehát szintén téves. Azt kizárt dolognak kell tartanunk, hogy ha a belterületen a város csendőrséget alkalmaz, akkor a külterületen eddig is alkalmazott csendőrség költségeit is el kellene vállalnia. 3. Az első berendezés költségeit, amelyet a •áros 10 év alatt is törleszthet, a rendőrfőkapitány ur jelentése 38183 K 44 fillérben, tehát 10 éven át évi 3818 K 30 fillérben számítja ki. Az előbbeni 1., 2. pontok alattiak szerint ez is redukálódik kevesebbre a felénél. Legfeljebb 15—16000, illetve évi 1500—1600 kor.-ra. 4. A csendőrség mellett megtartandó rendőrség, azon már szinten említett oknál fogva, hogy Nyíregyházán eddig sem a rendőrség teljesiti sem a kézbesítő, sem a hivatalszolgai tennivalókat, szintén bőven elég lesz, ha egy biztos, egy helyettes, négy közrendőr és két fogházőrből fog állani. Ezekkel el lehet látni a tolonc ügyet, színházi, cirkuszi, temetési őrségeket és azokat a segédleteket és kíséreteket, amelyek a piaci ellenőrzésekhez stb. szükségesek. Kivált mert ezek — a börtönőröket kivéve — éjjeli szolgálatot teljesíteni nem fognak. Ezeknek kiadásai, fizetés, lakáspénz, szolgálati pótlék és ruházat címén mintegy 8000 koronát fognának kitenni a jelenlegi uj javadalmazási rendszer szerint. Egybevetve most már mindezeket, ha az állam a csendőrség javadalmazásából nem 40, hanem csak 30°/o-ot vállal magára, vagyis a város az 1. pont alatti 42645 koronából nem 60, hanem 70%-ot lesz köteles fizetni, akkor is az eredmény a következő: 1. Csendőrséghez való hozzájárulás 29851 kor. 50 fillér. 2. Csendőrség felszereléséhez 10 éven át 1600 korona. 3. Rendőrlegénység 8000 korona. összesen 39451 kor. 50 fill., kerek összegben 40,000 korona. Tehát 40,000 korona illetve ha a csendőrségért — ami valószínű — 60°/o-ot kell fizetni, 37000 korona áll szemben a jelenlegi 50600 korona és a rendőrség létszámának 14 közrendőrrel való szaporítása esetén felmerülő 62— 63000 korona évi kiadással Igazgatói jelentés a nyíregyházi iparos tanonciskola 1909—1910. tanévi állapotáról. Iparos tanonciskolánk a lefolyt tanévvel fennállásának 27. évét fejezte be. A beiratásokat szept. 5-től 20-ig eszközöltük. Beiratkozott 563 tanuló, mely létszám március l-ig 712-re emelkedettt s igy 69 tanulóval volt több mint az előző évben. A tanulók 13 közismereti- és 12 rajzosztályba lettek beosztva s a rendes tanulás szept. 20-án vette kezdetét. Legtöbb tanuló jutott az előkészítő közismereti — s az előkészítő rajzcsoportokba; előbbiben 96, utóbbiban 70. Ez a létszám már a tanulók elhelyezése is egészségi szempontból is szabályellenes, a fegyelmezést nagyon megnehezíti, a tanítási eredményre pedig gátló akadályul szolgál még a felsőbb osztályokban is, mert e miatt nem lehet a tanulókat ugy előkészíteni, hogy a következő tanfokozatokon alapos készültséggel folytathassák tanulmányaikat. így csakis a II., III. osztály csoportjaiban lehet szép és kellő eredményt biztosítani. Ez nem volna baj, ha a tanulók az utóbbi két osztályból szabadulnának fel, de sajnos, a felszabadultak fele az előkészítő és I. osztályból kerülnek ki. A tanulók egészségi állapota teljesen kielégítő volt, a rendes tanítás menetét semmi nem akadályozta s dacára, hogy az alsóbb osztályok túlnépesek voltak, nagyobb fegyelems rtés egyetlen esetben sem fordult elő. Az iskolalátogatás e tanévben sem volt kielégítő, mindazáltal a múlt évihez képest ez irányban is javulás tapasztalható. Igazolt mulasztás volt 4586 félnap, igazolatlan 791. Mulasztási birságból a múlt évi hátránynyal 398 korona folyt be. A tanulók rendesebb beiratkozásával évrőlévre a taneredmény is javul. E tanév végén 556 tanuló lett osztályozva, kik közül 29 u/o-a ismétli az osztályt. Iskolánk tanulói között 41 iparág volt képviselve. Legtöbben voltak cipészek, csizmadiák 125-en, szabók 70-en, fémiparosok 61-en, kik a rajzot külön csoportban tanulták. Ezeken kivül épitö iparosok 66-an, kiknél a szakrajztaniás szervezése szintén kívánatos. Közismereti és rajz tantárgyat 515, csak közismeretit 163, csak rajzot 32 tanuló tanult. Helybeli illetőségű volt 313, vidéki 399. Előképzettség szerint: iskolába nem járt 22. I. oszt. végzett 37. Il.-ikat 68. Ill.-kat 144. IV-iket 171. V.-iket 132. Vl.-ikat 109. 1. gymnáziumot 10. Il.-ikat 11. IH.-ikat 4. IV.-iket 9 tanuló. Vallás szerint rk. 237., gör. kath. 93., ref. 169., ág. ev. 150., izr. 63 tanuló. Anyanyelvre 700 magyar, 6 tót, 6 német. Korra nézve 15 éven alul 278, 15 éven felül 434. Az iskolát Mártonffy Márton főigazgató, Sztankay Farkas szakfelügyelő, Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő és Trak Géza városi tanácsos úr szerencséltette látogatásával. Sajnos, épen azok kiket legközvetlenebb érdekel a tanoncok oktatása, az iparos mesterek; egyetlen egyszer sem látogatták meg iskolánkat. Szertáraink leltárai szerint van ez időszerint: 1. a tanítási könyvtárban 78 kötet, 71 füzet 224 kor. 2. az itjusági könyvtárban 166 kötet 357 kor. 3. rajzeszköz 1283 darab 755 kor. 4. Minta rajzlap 1968 darab 656 kor. 5. Taneszköz és bútor 50 drb. 534 kor. Összesen 2556 kor. értékben. — Ez évi gyarapodás 256 kor. értéket tesz ki. A tanulók hazafias érzelmének emelése és ápolása érdekében a tanév folyamán március 15-ét ünnepeltük meg, mely alkalommal a Tanonc Otthon dalköre hazafias dalokat adott elő. Kuzmin József „ Emlékezés a magyar nemzet ébredésére" cimü értekezését olvasta fel, Szilágyi Gyula, Pivnyik László, Kováts István hazafias költeményeket szavaltak. Végül Trak Géza tanácsos úr szép buzdító beszédet intézett az ifjúsághoz s az ünnepély a Hymnus eléneklésével fejeztetett be. A Tanonc Otthon, ifjúsági egyesület 2 évi működéséről a következőket jelenthetem: A lefolyt tanévben Rosenthal Ferenc, Majoros Károly, Tárczay Endre alapító' tagokon kivül 85 tanuló rendes tagja volt. Működését 1909. év október 10-én kezdte utolsó 31-ik összejövetelét f. év junius 12-én tartotta. A rendes tagok közül 14 esetben 54-en szerepeltek. Legszorgalmasabb tag Kováts István volt, ki 11-szer szerepelt szavalat és felolvasásokkal. Szabad előadást tartott Vargha Ferenc tanitó 2, Lengyel Miklós 3 és Varga György 6 esetben. Az ifjúság dalköre 32 taggal működött. Betanultak 2 egy szólamu, 2 négy szólamu darabot. A könyvtárt 2 tag kivételével minden tag igénybe vette. Legtöbbször Varga Lőrinc 20 esetben. Az Otthon vezetője iparos mesterekhez tanoncokul 9 ifjút helyezett el. Pénztári állapota: Könyvtár-alap címen bevétetett 99 kor. 42 fillér, kiadatott 28 kor. 70 fillér. Készpénz 70 kor. 72 fillér, mely összeg könyvek beszerzésére fog fordíttatni. A segélyző-egylet alaptőkéje takarékpénztárilag kezelve 100 kor. 55 fillér. — Az Otthon vagyoni állapota a lefolyt két év alatt körülményeink figyelembevétele mellett örvendetesnek mondható, mi városunk nemesen gondolkozó tanácsának és az Otthon lelkes ifjúságának tulajdonitható, amennyiben e tanév folyamán a város tekintetes tanácsa által 100 koronával segélyeztetett. Legnagyobb részben szegénysorsu inas gyerekek pedig könyvtáruk fentartására filléreikből a lefolyt tanév 31 vasárnapján összejöveteleik alkalmával 40 kor. 58 fillért adtak össze. Az ipartestület elöljárósága Prok Pál elnök: úr kezdeményezése folytán tanulóink tanulmányi kirándulásának költségeire 100 koronát adományozott. Hogy ily kirándulás még a tanév folyamán kivihető legyen, kérelmemre Májerszky Béla polgármester úr a város részéről e célra 60 koronát utalványozott. Mivel ily módon már az útiköltség és féláru vasúti jegy rendelkezésünkre állt, mult hó 15-én 30 fémiparos tanulóval Varga Ferenc rajzvezető- és Dokupil Gyula fémipari szakrajztanitó vezetése mellett Debreczenbe mentünk. Trak Géza tanácsos úr, Mótyvay János ipartestületi jegyző úr, Tárczay Endre, Papp István és Mezey Kálmán iparos mester urak mint kirándulásunk iránt érdeklődők, szintén hozzánk csatlakoztak. Megérkezvén Debreczenbe, a város tulajdonát képező légszesz gyárat és villamos-telepet, majd az államvasút műhelyét tekintettük meg. Mindkét helyen szíves fogadtatásban részesültünk s az illető művezető mérnökök, hogy tanoncaink szakismereteiket bővítsék, a megszemlélt gépeknek és gépalkatrészeknek működéséről tájékozva legyenek, vonzó és érdekes magyarázatokkal szolgáltak. Délután két nagyobb lakatos műhely megtekintése után a fémipari szakiskolában Sztankay Farkas igazgató úr, iskolánk szakfelügyelője, az intézet tanulóinak műhelyi foglalkozását mutatta be, hol mindnyájunk figyelmét a munkában levő növendékek kézügyessége, készített tárgyaiknak csinossága, a tapasztalt