Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-07-31 / 29. szám

4 29-ik szára. NYIRVIDÉK 1910. julius 31. rend s kiváló fegyelmezettség kötötte le. Hogy ezen tanaimányi út a tanulók ismereteinek bővítésére s érdeklődésüknek felébresztésére igen jó hatással volt, kik jelen voltunk, kivétel nélkül igazolhatjuk. Mindazoknak, kik ezen utunkat áldozatkészségükkel lehetővé tették és akik fáradságot nem kímélve egész nap velünk együtt a kirándulásban résztvettek, e jelentésem keretében is hálás köszönettel adózom. Hogy jövő tanévben más iparágu tanulókkal ily tanulmányútra mehessünk, költségvetésünkben e célra bizonyos összegnek felvétele igen kívánatos lenne. Iskolánk évzáró vizsgálatát junius 18 és 19-én tartottuk meg, mely alkalommal a szokásos rajz és munkakiállitás — mivel azt szeptember hóban a gazdasági egyesület kiállításán fogjuk bemutatni — kivételesen elmaradt. Szorgalmas és jó magaviseletű tanulók, kik a tanonciskolát jeles eredménynyel végezték a debreceni kereskedelmi és iparkamara részéről ezüst éremmel lettek kitüntetve. Név.-zerint: Perjéssy Pál szabó, Pivnyik László borbély, Kováts István cipész, Bartha Mihály gépész, Zajácz Miklós kályhás, Hudák László órás, Kuzmin József cipész. Ezeken kivül Irsay Gusztáv ur 15 koronás adományából kilenc tanuló, az iskola költségvetésében előirányzott 100 koronából 24 tanuló leginkább szakirányú értékes könyvvel lett megjutalmazva. Az egyes osztály vizsgálatokon a felügyelőbizottság részéről Bogár Lajos, Trak Géza, Imre János és Pintér István urak, az ipartestület képviseletében Prok Pál, Mótyvay János és Major István urak vettek részt, kik a tapasztalt eredmény felett elismerésüknek adva kifejezést, lelkes buzdító beszédeket intéztek az ifjúsághoz ; az által serkentvén őket a további szorgalomra, kitartó munkásságra és példás erkölcsi magaviseletre. OrsoTszky Gyula igazgató. A tiszavidéki ág, h. ev, egyházmegye közgyűlése. Nyíregyháza jul. 2f>. A tiszavidéki ág. hitv. evang. egyházmegye e hó 26 an kezdte meg az évi rendes közgyű lését a főgimnázium dísztermében, Materny Lajos főesperes és dr. Meskó László felügyelő elnöklete alatt, egyházi és világi tagok nagy résztvé telével. A közgyűlést dr. Meskó László, konstaióiván előbb annak határozatképességét s üdvözölve a megjelent tagokat, hosszabb beszéddel nyitotta meg s első sorban is felhívja közgyűlés figyelmét a legújabb, úgynevezett Boromeus-féle encyklikára, mely tudvalevőleg Boromeus Károly halálának 300 éves évfordulója alkalmából adatolt ki. Ismerteti az encyklikának a protestanstizmus elleni kitöréseit. Megjegyzi, hogy még elolvasni is nehezére esett ezt az encyklikát, amelylyel szemben a magyar protestánsoknak két kötelességük van. Indítványozza, hogy megütközésének adjon kifejezést az egyházmegye az encyklika megjelenése felett, továbbá abbeli erős reményét és várakozását fejezze ki, hogy a kormány szükség esetén a miniszterelnök egy interpellációra adott ideglenes válasza alapján, a jus placetit szigorúan alkalmazni fogja. Az egyházmegye keresse meg a kerület utján az egyetemes gyűlést, hogy adjon az encyklika megjelenése feletti főlháborodásának kifejezést oly formán, hogy e részben az egész müveit világ, és az egyetemes protestáns felfogás solidaritása kitűnjék. Jól eső elégtétellel vette tudomásul a közgyűlés azt a tényt, hogy a magyar kathoJikus püspöki karból csak egy ember akadt, aki ezt az encyklikát kihirdette. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Dr. Meskó László ezután az ág. h. ev. s általában a protestáns egyházat érdeklő nagy kérdésekkel foglalkozott nagy szabású beszéde további folyamán megfelelő kritikában részesítve a kultuszminiszternek, mint egri képviselőnek az ő satholikus hivatásaról mondott beszédét. Ezzel szemben a protestáns egyháznak várakozó álláspontot kell elfoglalnia. Megemlékezvén még Bánó József elhunyiáról, indítványára emiekét az egyházmegye jegyzőkönyvében megörökíti. A zajos éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd elhangzása utan — miután annak egész terjedelmében a jegyzőkönyben való föl vételét a közgyűlés elhatározta, még Zelenka Lajos szólott a Boromeus-féle encyklikáról, mire a közgyűlés áttért a 41 pontból álló tárgysorozat tárgyalására. A közgyűlés előtt 8

x/s órakor ugyancsak a főgimnázium dísztermében, mert a templom renoválás alatt áll — isteni tisztelet volt, melyen Timkó György sókuti lelkész^ szép imát mondott. Délután 1 és fél órakor 100 terítékű bankett volt a Korona-szálló földszinti éttermében. Az első felköszöntőt dr. Zelenka Lajos mondotta Meskó László felügyelőre. Utána dr. Meskó László az egyházmegye közönségére ürítette poharát, mely után még számos felköszöntő hangzott el. Az ebédet a Korona-szalló uj bérlője, Papp Lajos általános elismerés mellett szolgáltatta. Az egyházmegyei közgyűlés tagjai délután 5 órakor a Sóstó-fürdőre rándultak ki, ahol másnap kitűnően sikerült közebéd volt az egyházmegye területéről egybesereglett vendégek tiszteletére. Az ebéden dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő lelkes vezetése alatt működött testületnek 50 tagja vett részt, a kisvasuton való odautazásukban a legnagyobb elragadtatással emlékezve meg e nekünk ugyan megszokott ut kel lemességéről. A Sóstón pompásan készített és kitűnően fölszolgált ebéddel látta el a társaságot özvegy Lendvay Kálmánné, a vendéglő bérlője. Hölgyek is voltak az ebéden, akiknek fcgézségére városunk fcepviselője és az e. m. közgyűlés elnöke gyönyörű beszédben mondotta az első (elköszöntöt. A telefonhasználat, A nagyváradi postaigazgatósag a telefon használat tárgyában kiadott rendeletre most ujabban egy hirdetményt bocsájtott ki, a melyben a rendelet szigorúságát enyhíti. A hirdetményt a nyíregyházi postahivatal kérésére és olvasoink tájékoztatására szószerint az alábbiakban közöljük: Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter urnák folyó évi márczius hó 19-én 2232. v. sz. a. „M. kir. posta- és távírda rendeletek tára" folyó évi 14 számában közzétett rendelete szerint, a távbeszélő „Szabályzat" 42. pontjában foglalt ama kedvezmény, hogy az előfizető távbészélő állomását díjtalan használatra másoknak átengedheti, csakis a helyi forgalomra terjed ki. — A távolsági (interurbán, környékbeli, törvényhatósági) forgalomban, tehát az előfizető állomását az évi átalány ellenében, csakis az állomás tulajdonosa használhatja. Az ezen viszony latokban az előfizetői állomásokról mások részérőlkedvezményezett beszélgetések díjkötelesek s ezen dijakért az állomás előfizetője szavatol. Minthogy ezen rendelet értelmezésére és végrehajtására vonatKOzólag több oldalról kérdés merült föl s e tárgyról egyes hírlapokban oly czikkek jelentek meg, amelyek félreértéseket idézhetnek elő ezeknek elkerülése s a közönség tájékoztatása végett a m. kir. posta- és távírda vezérigazgatóságnak foiyó évi junius hó 22-én 7683. sz. a. kelt rendelete alapján a következőket kívánom közölni. Az a rendelkezés, hogy az előfizetői állomásokról az állomás tulajdonosán kivül mások részéről kedvezményezett távolsági beszélgetések díjkötelesek, csakis idegenekre, nem pedig az előfizető hozzátartozóira (családtagok) és alkalmazottjaira (hivatalnok, tisztviselő, cseléd stb.) vonatkozik: önként értetődik tehát, hogy a pénzínté zetek, részvénytársaságok, hivatalok, vállalatok stb. részére bérelt állomásokról nemcsak maga a felelős előfizető, hanem az illető intézet, társaság, vállalat, hivatal stb. összes alkalmazottjai is jogosultak az állomás használatára. Az egyletek, társaskörök, vendéglők, kávéházak és egyéb nyilvános helyiségekkel rendelkező előfizetőknél berendezett állomások használata a helyi forgalomban nincs korlátozva. Minthogy azonban ez a használati jog a fent idézett rendelet értelmében a helyi forgalmon tul nem terjed, a távolsági forgalomban az előfizetést dij fejében beszélgetéseket ilyen állomásokról is csak maga a felelős előfizető (az egyleti megbízott, a vendéglős, a kávés stb.) es alkalmazottjai folytathatnak, ellenben az egyletek, társaskörök tagjai, illetve a vendéglőben, kávéházban megforduló vendégek stb. részéről kedvezményezett beszélgetések dij kötelesek. Azok az előfizetők, akik e korlátozás miatt távbeszélő állomásukat a távolsági forgalomban használni nem kívánják, az ezért járó kapcsolási dij további fizetésének kötelezettsége alól a fölmondásra megállapított egy hó elteltével főimentetnek. M. kir. posta- és távírda igazgatóság Nagyvárad. Nagyvárad, 1910. július 19. Siket. E szerint a magyarázat szerint félig-meddig helyreáll a statusquo. A kávéházakban és egyébb nyilvános helyeken a helyi forgalomban továbbra is használhatják a vendégek a telefont. De ha már vidékkel akarnak beszélni meg kelt kérni a tulajdonost, hogy közvetítse a beszélgetést, ha meg olyan intim is az. Fogyasztási adó, — Borfogyasztók figyelmébe. — A képviselőtestület elhatározta még 1909. évőszén tartott ülésén, hogy a?. 1910. évi termési időtől, illetve az 1910. évi október hó l-től kezdődőleg az eddig gyakorlatban volt területi általány (általány) rendszert teljesen megszünteti. — Ellenben fenntartja a saját fogyasztásra eddig is gyakorlatban volt kedvezmenyes alíalány rendszert a következő kiegészítésekkel illetve módosításokkal: Az 1898. évi 5736S. sz. pénzügyminiszíeii körrendelethez csatolt A. minta szerinti felhívás I. pontjának 4 ik bekezdése, illetőleg II. pontja alapján a város, mig a borital adók beszedési jogát házilag kezeli, az erre önként hajlandó felekkel szemben a saját fogyasztású bor után a borital adót és községi fogyasztási pótlékot évi általány ősszegben szedi be, ha a fogyasztók ezen kedvezmény iránti igényüket évenkint október 1 tői november 30-ig terjedő idő alatt a fogyasztási adó kezelőségnél bejelentik és az általányt befizetik. Ezen általány rendszer a termelőkre és nem termelőkre egyaránt kiterjed, kivéve a bornak kismértékben való kimérésével, vagy elárusitásával foglalkozókat. Az évi kedvezményes általány tekintetében négy uj fokozat állapittatik meg. I. Az első fokozatba tartoznak azok, a kiknek évi fogyasztása a 160 liter mennyiséget meg nem haladja. Ezek boritaladó átalánya 4 (Négy) koronában állapittatik meg. II. A második fokozatba tartoznak a/.ok, akiknek évi fogyasztása 160 és 500 liter menynyiség között van. Eleknek boritaladó általánya 10 (Tíz) korona. III. A harmadik fokozatba tartoznak azok, akiknek évi fogyasztása 500 és 1000 liter menynyiség között van. Ezeknek boritaladó általánya 20 (Husz) korona. IV. A negyedik fokozatba tartoznak azok, akiknek évi fogyasztása 1000 és 1500 liter mennyiség kőzött van. Ezeknek boritaladó általánya 30 (Harminc) korona. A boritaladó általányhoz mindenik fokozatban még 20 százalék községi borfogyasztási adópótlek járul. Mindenki, akinek ezen általány kedvezményre igénye nincsen, vagy aki ezen kedvezmény iránti igényét a kitűzött időben folyó év október l-től november 30-ig be nem jelenti, s az általányt be nem fizeti, a törvényszerinti boritaladót és a szabályrendelet szerinti községi fogyasztási pótlékot köteles fizetni. Ezen kezelesi, illetve beszedési rendszer végrehajtása és az eltitkolások megakadályozása érdekében a következő intézkedések tétetnek: A fogyasztási adókezelőség közegeivel minden évben a szüretek befejezésével köteles mindenkinél, akinél borkészlet van, személyvalogatas nélkül az egész borkészletet felvenni s a felvételek eredményét egyénenként megfelelő nyilvántartásba venni s a nyilvántartást a változásoknak magfelelően vezetni. Kimondja továbbá a képviselőtestület, hogy a boritaladó és fogyasztási pótlék, valamint a husfogyasztási adó és szeszfogyasztási adópótlék kezelése körül felmerülő áthágási