Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-12-18 / 49. szám

Nyíregyháza, 1910. mi. évfolyam, 49. szám. vasárnap, december 18. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. flSflzetéti feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. Galíciai veszedelem. Veszedelmes híradás érkezik Galíciából. Arról van szó. hogy a galíciai helytartóság még juniusban kelt rendeletével, 1911. január 1-től kezdve az italmérési jogot megvonja a zsidóktól s ezentúl csak lengyel és ruthén parasztok, birtokosok, továbbá a nagybirtokosok gazdatisztjeinek özvegyei és maguk a munkaképtelen gazdatisztek kaphatnak italmérési jogot. Újévkor tehát mfg fog indulni egy ujabb népvándorlás és több mint bizonyos, hogy Magyarország lesz az a boldog ország, ahol ez a beczönlés nyugvó pontra talál. Évek sora óta foglalkoztatja a magyar közvéleményt, a különösen északkeleti határszéli vármegyéinkbe irányuló bevándorlás kérdése. A bevándorlás magában véve még nem aggasztó jelenség, sőt egyenesen elenjt igér, ha a bevándorlókkal ipariIsg, kereskedelmileg, vagjonilag és ku!turiailag értékes erők ömlenek át a nemzet véredény-rendszeréfce, hogy közgazdasági életét megtei mékenyitsék. — Ámde a Magyarországba bevándorlók között elenyészően csekély az értékes elem. Ellenlen tapasztalat szerint túlnyomóan teljesen vagjontalan, tudatlan és erkölcsileg is értéktelen icdividumok jfnnek hoz?

ánk, akik a helyett, hogy Liaczi bácsi. Irta: Sárkány Imréné. Mikor Aknai Ilma menyasszony lett, végehossza nem volt a sok mende mondának, annyira irigyelték töle Kenesi Dezsőt, aki a legszebb huszártiszt volt az egész ezredben. De Kenesin nem fogott a szép szó, sem pedig a jó tanács, mert csak annál jobban szerette, bálványozta gyönyörű aráját és sürgette az esküvőt. A nászút után elfoglalták a rájuk várakozó pazar fénnyel berendezett lakást, mely olyan szép és kényelmes volt, hogy még a legkényesebb igényeket is bőven kielégíthette. Néhány hónapig nagyon jól ment minden, az uj házasok olyan boldogan él'ek, mint egy galambpár. — Szinte elfeledték, hogy a főidőn vannak, alig maradt kívánni valójuk. Egyszer a?onban, egész váiatlanul. a szép asszony arra a kinos tudatra ébredt, hogy ő nagyon boldogtalan és nem élhet tovább az urával, meit az túlságosan jó, nincsen önálló akarata és ami fő, nem képes neki imponálni. Ez a szomorú felfedezés, nagyon leverő hatást idézett elő. Ilmácska síit, zokogott keservesen, — szegény Kenesi sehogy stm tudta megvigasztalni. Akármit mondott, vagy tett, csak rontott a helyzeten, végre majd hogy kétsegbe nem esett. . Délben meglehetős nyomott hangulattal sietett haza a gjakorlatról, határozottan rossz sejtelmei voltak. megtermékenyítenék, inkább kizsarolják gazdasági életünket. Hogy mily káros és veszedelmes népünk gazdasági és erkölcsi életére a Galíciából, Romániából és Oroszországból kiszorított népfaj beözönlése, azt elégge igazolják az élet gyakorlati példái, sőt igazolja maga a kormány is akkor, mikor a bevándorlott elemek által különösen meglepett ruthén lakosság helyzetén a hegyvidéki akcióval segit, amely akció nemcsak a természet mostohaságait, de inkább az emberi önzés irgalmatlanságának következményeit hivatott enyhíteni. Illetékes megfigyelők kétségen felül helyezik, hogy a ruthén nép elszegényedése s ennek eredményeként a kivándorlás és a bevándorlás között szoros okozati összefüggés áll fenn, mert a bevándorló elem mohó vagyonszerzési vágyával, furfangjával és talán nagyobb intelligenciájával is, kihasználván létező törvényeink réseit, kiszorítja földjéből s otthonából a tudattan, a gyámoltalan népet. Nem a földmive-lés, nem az ipari munka produktív tereire lép ez a bevándorló, hanem rendszerint pálinkamérőkben, kis szatócsüzletekben kezdi tevékenységét, majd uzsoraszerü kölcsönöket ad, semmiféle eszközt sem tartván megvetendőnek, ha alkalmas arra, hogy azzal kizsákmányolja a nép hiszékenységét és gyámoltalanságát. És ha sikerül célt érnie, megint csak a spekuHazaérve, inasa egy piciny illatos levélkét adott át neki, amit a nagysága bizott rá, mielőtt elutazott. — Ez csinos kis meglepetés! Lássuk mit ir ? „Kedves Dezső! Meg vagyok győződve, hogy már maga is belátta, hogy mi nem vagyunk egymáshoz valók. Váljunk hát el szépen, harag nélkül, higyje el nekem, mind a kettőnkre nézve jobb lesz igy. Én hazamegyek a mamához s megteszem a válás iránti szükséges lépéseket. Isten vele! Ilma." — Ez az asszony megőrült! . . . Ilyet kigondolni, minden elfogadható ok nélkül! Igazán érthetetlen. De ám legyen, sok szerencsét, asszonyom! Kár, hogy a szép asszonyka nem látta az ura arcát és nem hallotta a hangját, melylyel a fentebbi szavakat elmondta; — meggyőződhetett volna róla, hogy nagyon is kuruc jelleme van és ha akar, nemcsak egy asszonynak, de bárkinek is tud imponálni. De hát nem látta. Kenesi pedig semmi módon nem igyekezett keresni az ujabb ismerkedést, vagy a magyarázatokat. Szomorú, de jéghideg mosolylyal zárta el Ilma lakosztályát, még csak be sem pillantott az ajtón. Azlán nyugodt egykedvűséggel értesité a cselédséget, hogy az urnő egy időre távol marad. Vigyázzanak mindenre és tartsák meg szigorúan a házi rendet, épp ugy, mint eddig. láció útjára tereli szerzett vagyonát, melynek görgetegét sokszor száz és száz apró exisztencia romja jelöli. A vagyongyűjtésnek ez a rendszere nemcsak gazdaságilag káros, de nagy mértékben demoralizáló is, mert a népnek az állam törvényes védelmébe vetett bizalmát foszláuyokra tépi, a felsőbb rétegekben pedig az igy szerzett vagyon a korrupció örökös veszedelmével fenyeget. Maga a kormány és a törvényhozás is felismervén a bevándorlás aggasztó jellegét, meghozta a külföldiek Magyarországon lakhatásáról szóló 1903. évi V. t -cikket, mely a bejövő idegeneket szigorúbb ellenőrzés alá veti, sőt a hatóságoknak jogot ad a káros elemek kiutasitásara is. E tőrvény intézkedéseinek hatékonyabb végrehajtása eéljából pedig a határrendőrségről szóló 1903. évi VIII. t.-cikket alkotta meg. Sajnos, e két törvény egyike sincs végrehajtva a mai napig sem. Igy hát az idegenek itt tartózkodását s a velük való elbánást ma is csak az 1886. évi XXII. t.-c. 15. §-a szabályozza, mely szakasz kezelése azonban a községi hatóságokra bízatván, tapasztalat szerint eddig sem hajtatott végre. És ha az 1886-iki törvénv lauyha s megbizhatlan végrehajtása miatt már eddig is okunk volt a panaszra, ha maga a törvényhozás sem elégedhetett meg a végrehajtás eddigi gyakorlatával és a szigorúbb ellenőrzés elrendelését szükségesnek látta: sok. Ebed után, mint akinek semmi baja sincs, elment egyik barátjához, vidáman tréfálkozva, elmondta neki, hogy ő most bizonytalan időre boldog szalmaözvegy, mosolyogva gratuláltatott magának és jó kedvüen távozott. Ó! ha a lelkébe láthatott volna valaki, mennyi kinos szenvedést rejtett az a dévajkodó jó kedv, bizony megsajnálta volna; de hát nem is sejtette senki, hogy ez az irigyelt, boldog fiatal ember szenvedésre is találhatna okot. Eközben futott az idő, multak a napok, de a ket különvált lény nem hallott egymásról semmit, pedig titokban mind a kettő lázasan remélte a másik közeledését. Ilmácska kínosan háborgó érzelmek között vergődött, nem tudta megtalálni szenvedő lelke elvesztett egyensúlyát. Napsugaras, vidám kedélye, csengő kacagása végkép elhagyták őt. Szótlan, merengő lett, folyton idegeskedett, mig végié komoly betegség dőnté ágyba. A gyenge, szerető anya, teljesen megrémült, nem tudta, mihez kezdjen, ha a jó fivér, az egész megye Laczi bácsija nem jön segélyére, ő msga is halálos beteg lesz az ijedségtől. Laczi bácsi rögtön orvosért küldött, komolyan tanácskozott vele, élére állva az egész fejetlen gazdálkodásnak, mint ő magát kifejezte. Az orvos haladék nélkül légváltozást és szórakozásokat ajánlott, elküldte szép betegét a mármarosi hegyek vadregényes bércei közé fürdőzni ; szigorúan a lelkére kötve a hosszú sétákat s különösen a hegymászást. Ilmácska szórakozottan bólintott, de.igazán azt sem tudta, miről van szó. Mai számunk 12 oldal.