Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-12-11 / 48. szám

44 ik szám. N Y I R V I D É K 1910. november 13. 3 gyűlölet nem vezeti őket, de hogy a haladó irányt minő értelemben követik, arról a be nem avatott társadalom széles rétegeinek tudomása egyáltalán nincs * * * „Célja a közerkölcsiség, mivelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása.* Nem ismerek egyesületet, amelynek bizonyos vonatkozásban nem ugyanez lenne a nyíltan bevallott célja. Csak az a kérdés, hogy ezen magok elé tűzött feladatokat miként oldják meg. A közerkölcsök terjesztésére és megóvására hathatósan közrehatnak: A vallás, az iskola, az átöröklött ösztön, a társadalmi érzék és kényszer, az érdek, a törvény és a büntetés. Nem tudjuk, hogy a szabadkőművesség minő eszközökkel tö rekszik a cél felé s tud-e e téren eredményt felmutatni? Leginkább azonban kell szembeszálnunk a „titkos jótékonyság* elméletével. Ki tud erről valamit, — vagy ha nem tudhat, ki érzi ennek jótékony hatását? Kérdem, hogy a nyilvánosságnak nincs-e joga ellenőrizni azt, hogy a jótékonyság kötelezettségének, egy e célra szövetkezett egyesület megfelel-é vagy sem és miként? S kérdem végül, hogy a jótékonyságnak, mint emberbaráti erkölcsi cselekménynek nem-e az a legeslegelső kelléke, hogy az jó például szolgáljon, amit pedig ennek titkossága kizár? A „felebaráti szeretet" helyett talán jobban megfelelne az „ügyrendben" úgyis eléggé kidomborított „felekezeti szeretet" ; már t. i. nem vallás, hanem érdekfelekezeti összetartozandóság és szeretet. Európának 350 millió lakója által képviselt jogrendjébe és keresztény társadalmába nem illik semminemű titkos, a nyilvános ellenőrzésnek alá nem vetett szervezet s igy a szabadkőművesség intézménye sem. —y —s. Buddhista hittéritök. Legtöbb követője van a földön Buddha vallásának. Nem tíz parancsolata van mint nekünk keresztényeknek és a zsidóknak, hanem csak öt, Az első az, hogy ne ölj! Nálunk pedig ez csak az ötödik helyen áll. A mi mészárosaink humánus vagy (miután állatról is szó esik) brutális érzelmeiknél fogva megundorodtak vérengző mesterségüktől. Szeretnének lemondani megrögzött szokásaikról. De miután ehez ex abrupto nincs elég lelki erejük, de meg rettegnek is a közönség bosszuállásától, a mely elég lelketlenül mindég hus után kiabál; összeültek és ravaszul megállapodtak abban, hogy buddhista hittéritőkké válnak. De nehogy a keresztények vagy a zsidók által magukat üldözésnek tegyék ki, azon látszatott kell adni a dolognak, mintha a kényszerűség hajtotta volna őket Buddha ölelő karjai közzé. Le kell szoktatni a vadakat a hus evésről és ha ez sikerül, nem leszünk olyan marhák, hogy marhát vagy bármit vagy kit is öljünk. Be leszünk kergetve a buddhizmusba a nélkül, hogy egyházi átok alá vonhatnának, Megpróbálták a hu»t a regie beszámításával is értékénél felül árusítani. Nyíregyházán 68 és 72 krajcárjával kilóját, a mikor például Oroson 48, Uj fehértón ugyanolyan hus 52 krajcár. Hogy ez nem vált be onnan sejtem, mert a napokban 1500 gramm 72 krajcáros bélszinhns helyett kaptam 1342 gramot; tehát hiányzott 148 gram. A húsról általam leválasztott oroszlánnak i> nagy darab-csont 452 grm. volt. Kaptam tehát 500 helyett 890 gramm hust 1 frt. 08 krajcárért. Igy tehát a nem képzeleti, de az igazi húsnak ára nálunk 1 frt. 20. krajcár. Harmadnap az állítólag 1 kilogramm súlyból 340 grammos csontban tört volna ki fogam, ha ugyan az már régen ki nem hullott volna. Csak ezen két esetben mértem meg a drága ajándékot, de azt hiszem, hogy más esetekben sem csalódtam volna. Miután jó kereszténynek születtem és vénségemre nem csak magam nem akarok buddhistává válni, de azt sem szeretném, hogy a nyíregyházi mászárosok elkárhozzanak és eddigi hitükben, jó erkölcsükben megmaradhassanak, frontot kell képézfti a szakadárság ellen. Ennek pedig csak egyetlen módját tartom, t. i. azt, hogy hust csak egy helyen, egy vásárcsarnokban szabad mérni, a hol egy, — hetenkint felváltott — rendőrközeg végzi az ellenőrzést, még pedig azért felváltva; nehogy megvesztegetés gyanújának legyen kitéve. Minden mészárszék elé állított ellenőrző rendőri közegnek költségei csak még inkább megdrágítaná a marhahúst és a mi husunk gyarapodását. Ezen intézkedéssel a közönségnek bizalma a mészárosok iránt fokozódnék; a mészárosok pedig nem fizetnék a méregdrága bolthelyiséget, hanem csak annyit, amennyit a város által felépítendő huscsarnok törlesztési kölcsönét fedezné. A vásár-csarnok létesítése, a hust olcsóbbá tenné, de ha általános lenne, mint azt némelyek rebesgetik, megdrágítaná azon élelmi cikkeket is a melynek ára ;ellen lényeges panaszunk nincs. Az ilyen törekvés csak elposványositauá a hus kérdésnek égető ügyét. A világért sem általános vásárcsarnok. Ha a buddhizmus darázsfészkébe nyúlva nagyon meg nem szúrnak, szeretnék ezen ügyben egy értekezletet összehívni azon célzattal, hogy egy néhány tagból álló szűkebb választmány javaslatot dolgozna ki a husmizériának enyhítésére. Rettegve várom a viszhangot! Dr. Jósa András. Nyíregyháza város uj épitési szabályzata. Kritikai ismertetés. Irta: Pisszer János. VIII. A XV. fejezet. „Gyárak és iparvállalatok" cime alatt, 88-ik §-ában megállapítja, hogy „Gyár nem építhető" az I. épitési övezetben, továbbá templomok, iskolák, kórházak stb. középületek szomszédságában, amelyek használata az illető gyár üzeme által akadályoztatnék. E tilalom alól a nyomdák, áruházakkal kapcsolatos műhelyek és olyan műhelyek vonatnának ki, amelyeket a hatóság engedélyezhetőknek tart. A 89—95. §-ok tárgyalják a „Telepengedélyhez kötött gyárak", „Bűzös gyárak„Gyárak építését illető szabályok"-at, a „Gyárkémény" és „Gőzkazán", „F.üstemésztö", valamint a „Munkagépek" kellékeit, illetve azokat a szabályokat, amelyek betartása mellett alkalmazhatók. A XVI. fejezet „Épületrészek az utcai vonalon kívül" (96—104. §-ok). E szerint „Lábazat" az épület homlokzatán, az utca szélességtől függöleg alkalmazható nagyobb, vagy kisebb kiszökelléssel, aszerint, amint az utca szélesebb, avagy keskenyebb. Ezek költség nélkül alkalmazhatók. „Kiszökellések" (rysalithok) 15 méternél keskenyebb utcában nem alkalmazhatók, általában pedig csakis az utca szélesség Vio-cd részével léphetnek a falvonalon kivül, hosszirányban pedig az utcai front hossz 2/s-öd részét meg nem haladhatják. Ez utóbbit kissé nagy megszorításnak lehet tekinteni, mert pl. 1 : 1 : 1, vagy 1:2:2:2: 1 arányú homlokzat osztások nem lennének létesíthetők. A kiszökellésekért ezentúl dij lesz lefizetendő, melynek megtörténte előtt az engedély ki nem adatik. Itt jó lenne megjegyezni, hogy az „épitési engedély" nem adatik ki. Nem osztjuk a 98. §. „Lépcsőfokok az utcai vonalon kivül" meghatározását, amely szerint 2 lépcsőfok is alkalmazható, 15 m.-nél szélesebb utcában, 60 cm. kiszökelléssel, az utcai vonaltól számítva, mert e lépcsők a közlekedésnek akadályai, még ha végig is futnak az épület homlokzatán. Helyes a „Falehányók" alkalmazásának tilalma (99. §.), s az, hogy a járdákban ma meglevők 1 év alatt eltávolitandók. Itt különben helyes lenne megjegyezni, hogy az utcai járda értendő, nem az udvari. A 100. §. „Ablakok" ama rendelkezését, hogy 2'10 m. magasságon felül levő ablakok kifelé is nyílhatnak, nem tartjuk a 102. s a 103. §-al összeegyeztethetőnek, mert utóbbiak 2'50 m. magasságot kivannak; a 2*10 m.-t kevésnek tartjuk. „Erkélyek" (101. §.) ha nyíltak 100 m., ha zártak 1'30 m. kiugrással készíthetők, előbbiek a szomszédtól l'OO m.-nyire, utóbbiak 3'00 m.-nyire. A kétféle erkélyt egyenlő kiszökelléssel tartanók megengedhetőnek, mert nem találunk megokolást, a „nyílterkélyek, mint a szabad kilátást kevésbbé gátló építményeknek, hátrább szorítására. Az, hogy zárt erkélyekért az engedély kiadása előtt dij lesz lefizetendő, helyesnek mondható, mert a beépített terület, a közterüetből vonatik el, s az ily erkélyekkel bíró lakások értékesebbek is. „Vihartetők, ernyőponyva", a kapubejáratok lelett és a kirakatok előtt, biztos szerkezettel, 2'50 m. magasságnyira alkalmazhatók, azonban alátámasztó oszlopokat a járdán alkalmazni tilos. Kiugrásuk a járdán túl nem terjedhet. Itt nem lenne helytelen felvenni ama rendelkezést, hogy a ma meglevő, de a szabálynak meg nem felelő ponyvák záros határidőn belül átalakitandók, annyival is inkább, mert a régi épitési szabályrendelet is magában foglalja az újban foglalt rendelkezést, de persze betartásáról gondoskodni? . . . Nem tartozik jelen tanulmány keretébe, e kérdésre felelni. „Boltkapuzat, kirakati szekrény" (103. §.) oly utcában alkalmazható, hol a szabad közlekedést nem gátolja. Ezek 30 cm.-nyire állhatnak ki az utca vonalon kivül, falkiszökellésekre nem alkalmazhatók, illetve ilyenekén alkalmazásuk megtiltható. A falkiszökelést lefaragni tilos. Jó lenne megjegyezni, hogy esetről-esetre a mérnöki hivatal határozzon e lefaragások dolgában, mert hogy terhet nem hordó lysenek, vagy egyéb