Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-12-11 / 48. szám

4 48-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. december 11. kiszökellések miért ne lennének lefaraghatók, nem tudjuk. A kirakati lámpák az utcán 2*50 m. magasan alkalmazhatók. Itt szintén nincs a most 2'00 m.-re elhelyezett lámpákról emlités téve, pedig azokat tanácsos lenne fellebb helyeztetni záros határidőn belül. A 104. §. a „Kerítések"-ről intézkedik, azonban nem mindenben kielégítően. Sok vitára adott már alkalmat a kerités hovatartozásának kérdése. Határozottan meg kellene állapítani, ki tartozik és mily méretben telkét bekeríteni ? A világító udvarok okvetlen el legyenek látva kőből vagy téglából épitett kerítéssel, hogy a szomszéd lala ne legyen mindig kitéve a használatnak, s az ázásoknak, ha a világító udvarban különféle folyadékokat kiöntenek. (Folyt, köv.) A szabad lyceum megnyitása. Jegyezzük fel ezt a dátumot; Nyíregyháza kultúrájának történetében jelentőséggel biró, az utókor részéről nagyon megbecsült nap, megörökitesre érdemes pillanat az, midőn 1910. december 9-én a szabad lyceum nálunk első előadását tartotta. Hová fog az vezetni ? azt még nem tudjuk ; — de hogy hová kell ennek vezetni? azt sejtjük, kődfatyolban szemléljük, óhajtjuk, és — — akarjuk! — — Hogy mi a szabad lyceum ? azt a bizottsáer lelkes elnöke, dr. Vietórisz József, lapunk más helyén található előadásában ismertette. Tegyük hozzá a magunk megjegyzését. Kétségtelen, hogy az ismertetett cél mindnyájunk előtt ideális, a megközelítésre érdemes, e végből a szabad lyceumnak létesülnie kellett. Az is bizonyos, hogy a szabad lyceum anyagának megválasztása, tartalommal ellátása és a kivitel körül lesznek eltérő nézetek ; sőt megengedhető feltevés, hogy hibák is előfordulhatnak. Nem lehet a vezetőségre nézve kellemesebb mint, ha a jóakaratú kritika és a különböző nézetek egész sora fogja kisérni a szabad lyceum fejlődését. Ezekből a helyes, a mi viszonyainkra legalkalmasabb irány meg lesz állapitható. DŰ megbocsálhatlan igazságtalanság volna most, a kezdet kezdetén kicsinylő kritikát gyakorolni, — ha ez a kritika már most elégedetlenségének adna kifejezést. Ennek a skeptikus kritikának az első öt évet kell bevárnia és csak annak eredményét bírálnia meg. — Ma nem szabad egyebet látnunk, mint azt, hogy egy nagy, egy monumentális, egy örök időkre szóló hatalmas épület — alapköve lett lerakva. És ezután a néhányak munkája nyomán tódulni fog a százak és százak munkája, lelkesen — lázasan — erőteljesen. Ezúttal tehát ne lássunk egyebet egy meghatóan ünnepélyes alapkő letételnél. És valóban, a diszes közönség, a társadalom minden előkelő rétegének jelenléte ezt az ünnepiességet documentálta. — Legyünk türelemmel 1 — Változni fog a kép, látni íogjuk még mi a kisebb polgári elemet is. Az ünnepélyt — nem tudok a hangulatból eredő eme kifejezéstől szabadulni — a dr. Vietórisz József előadása nyitotta meg, melyről lapunk más helyen számol be. Ezután Radó Endre tanár kezdte meg három — négy előadásra tervezett előadását az emberről. Bevezetésében utalt a bibliára, a Krisztus előtti 5-ik század természettudománnyi ismereteire ; ismertette az okokat, melyek az emberről szóló tudomány fejlődését 2000 éven át megakasztották. Ide|sorozza az egyházak szigorú dogmáját, mely a hullák boncolásának eltiltásával járt. — mely a természettudományi tapasztalatok és sejtésekkel ellentétben állott és ép ezért az utóbbiak üldözésnek voltak tárgyai. Majd ismertette a mikroskópot és azután áttért a sejtek ismertetésére. Bemutatta ezek életét, szaporodását. Behatóan foglalkozott az egy sejtü állatok életével. Képpel, rajzzal mutatta be mozgásukat, táplálkozásukat, és aztán oszlásukat. Megmagyarázta, hogy az oszlás folytán degenerálódnak, egyikmásik oly tulajdonságát veszti, mely a létért való küzdelemben nélkülözhetlenek. Aztán magyarázta, hogy két egysejtű ily állat, mely külön — külön nélkülözi a szükséges tulajdonságokat egyesül, és együtt teljes tulajdonságúvá vál'k. Igy keletkeznek a többsejtűek, melyeknek külömbőző részei, a különsejtek — más, más tevékenységet fejtenek ki. Igy keletkezik a sej tek munka megosztása — Bemutatta az ázalaeokat. azok osztódását. Mindezt rendkívül könnyen érthető, beható részletességre kiterjedő modorban, ú?y, hogy az érdeklődést folyton felszínen tartotta. Ily előadás után a legjobb reménységgel nézhetünk a folytatás elé. Városi képviseleti közgyűlés. December 6-an rendkívüli közgyűlés volt a városnál. Napirend előtt Májerszky Béla elnöklő polgármester szóba hozta a városház előtti tér rendezésének, illetőleg a napi és heti piac elhelyezésének ügyét. Megemlékezve arról a két felhívásról, amely a hét folyamán a piacra járó háziasszonyok és a piacon áruló asszonyok kö zött osztatott szét s helytelenítve ezt az eljárást, azt a kijelentést tette, hogy a piac, lehetőleg a maga teljes egészéhen a régi helyre, t. i. a városház előtti, most már Kossuth térre visszahelyeztessék. Ezután a tárgysorozatra került a sor. A magyar városok országos kongresszusának megkeresése folytán felkérte dr. Meskó Lászlót, a város országgyűlési képviselőjét, hogy a városok állami segélyének, illetve a jövő évi állami költségvetésnek parlamenti tárgyalásakor a városok érdekében odahatni szíveskedjék, hogy a költségelőirányzatba felvett 3 millió korona 4 millióra felemeltessék, vagy ha már 191 l-re az államsegély fokozható nem lenne, legalább oly kormánynyilatkozat provokáltassék, amelylyel az államsegély fokozása a következő évekre biztosítva lenne. A Sóstói erdőben az 1913—1922-ik évekre terjedő vágásterek megállapítása ügyében annak kijelentése mellett, hogy a 40 éves forduló rendszerhez ragaszkodik, — elhatározta, hogy a Sóstóra vezető ut keleti oldalán az Ószőllő északi végénél 20 méter széles sáv a vágási területből kihagyassék, épen ugy, mint a Sóstóra vezető főu* két oldalán eddig is kihagyatott, — s a helyett a vágás alá kerülő erdőterületekhez a Sóstón lévő úgynevezett szóda-gyár épülettől északra újonnan beerdősitett terület csatoltassék. A Korona épület I-ső számú bollhelyiség bérletére nézve kimondotta, hogy az eddig Kovács Mór és nejével fennálló boltbérleti szerződést — szerződés szegés miatt felbontoítnak tekinti, — s utasította a város tanácsát, hogy ennek birói megállapítása s a kilakoltatás elrendelése tekintetéből szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegve meg. Több nyíregyházi lakosnak kérelme folytán mezőgazdasági munkásházak építése tárgyában a szakosztály s tanács javaslatának elfogadásával kimondotta, miszerint arra való figyelemmel, hogy a gazdasági munkásházak létesítése álta • lános sociális jelentőségén kívül a gazdasági munkáskérdésre is csak jótékony hatása lehet, — amennyiben kizárólag gazdasági munkások jelentkeznek, az 1907. évi XLVI. t.-c. szerint állami támogatással létesítendő építkezésnél a törvény és végrehajtási rendeletekben szabályozott feladatokat elvállalni kész, sőt alkalmas helyen a telkek részére szükséges területeknek megfelelő árban való átengedését városi tulajdont képező területekből is kilátásba helyezi. A kérdés továbbvitele, illetve előkészítése érdekében felhatalmazta a polgármestert, hogy a már régebben e célra kiküldött bizottság közbenjöttével s a jelentkezők körültekintő megválogatásával az előzetes szerződéseket kösse meg s általában tegye s tétesse meg a szükséges előkészítő intézkedéseket. A képviselőtestület a város érdekében állónak tartja, hogy egy megfelelő városi téglagyár létesítésének kérdésével foglalkozzék. Minthogy azonban ezen ügy alapos és szakszerű előkészítést igényel, úgy az esetleg létesítendő gyár helyének megválasztása, mint a berendezés tekintetében : elhatározta, hogy a kérdés szakszerű tanulmány tárgyává tétessél: s a város polgármesterét felhatalmazta, hogy a bizottsággal együttesen a szakvélemény megszerzéséről gondoskodjék. Kovács György és társai helybeli kőmives mesterembereknek általuk fellálitani tervezett téglagyár számára szükséges városi terület eladása iránti kérelmének tárgyalását a folyó hó 16 án tartandó képviseleti közgyűlésre halasztotta, miután ujabban beadott kérelmükkel a bizottság s a szakosztályok az idő rövidsége miatt nem foglalkozhattak. Király Sándor kérelmére, melyben téglagyári czélokra a Bujtos keleti oldalán elterülő földek eladását kérelmezi, — kimondotta, hogy figyelemmel a jogérvényesen elfogadott város fejlesztési terve, melyben a kért teiületek más czélra vannak kijelölve s figyelemmel a Bujtoson rohamosan szaporodó lakóház ikra, — a kérelmet teljesíthetőnek nem talalja s tárgyalásra kitűzését mellőzi. A jéggyártásnál s jégelárusitásnál kifejtett fokozottab s eredményes munkásságra való tekintettel, — a tiszta üzleti nyereségből 700 korona jutalékot szavazott meg a személyzet részére s annak közöttük leendő felosztását a tanácsra bizta. A gyűlés V26 órakor ért véget. Giardinetio. Vádlott (kiszolgált katona, 2 heti fogházra elitélve) Alássan engedelemmel főtörvényszék és járásbíróság uraknak, megjelentem az időt lőteni. * Biró: Miért lopta el a malacot ? Vádi. Nem loptam én kenyergem ű jött én utánam. * Csizmadia, mint panszos: Ugy méltóztassék igénybe venni, hogy akit csak akar leprogramozni, azzal szabadon bocsátja a nyelvét. * Bíró: Volt e már büntetve? Vádi: Igen. B. Miért? V. Kitérésért. B. Micsoda kitérésért? V. Hát egy hidon szembetalálkoztam Mitiák Andrással, oszt hogy nem akart kitérni, hát belegort.m az árokba, oszt eltört a lába.és egész hat hónapra ítéltek. Ugye sok volt az kérem ? Buji előljárósági minősítés: N. büntetve volt már utonállásért, erőszakoskodásért vérengzésért, és verekedésért s apróbb tolvajlásokért. * Sommás visszahelyezés helyszíni tárgyalásánál a tudákos alperes: arra kérem a tekintetes bíróságokat, hogy mérnöki pálya van idekint? (Szakértő.) * Tanú : Alásan kérem én tudok semmit, mert csak azt láttam, hogy a vasvillaval regulázta a zsidót. * Tolsztoj! az élet nagy talányát, Megfejteni vágyódva vágytál, S eljutottál az alfáig te is, Vagyis: tovább te sem, annyi másnál! Az élet biz: boszorkányos lakat, Nincs is tán kulcs, amely zárja, nyitja, Avagy talán kulcs se keli e zárhoz, Életünknek a — halál a nyitja. * Hunnia szép város De a határ záros, Sertést más nem eszik, Csak a — Lipót város. De vigasztalódjunk, hiszen más is drága, Más is Montblanc csúcsa, nem csak a hus ára: Az élet, a halál, zöldségféle s borsó, Lágyan ringó bölcső, fekete koporsó, A kenyér és a szén, tej és ruha ára Nagy ügyesen kúszik az, ugorka fára. Ki elszomorodik, igyék. Van sok bora ! Hiszen mi kárt som tett a peronospora, Mert amint a levél pöndörödni kezdett, Fürtjén a lisztharmat kétesfénye rezgett. Csekélység az élet, hamis tejszín habbal! Hogyha elfogy a pénz, fizetünk majd babbal. * Legtöbb állami szolgál iti ágnál a tisztviselőknek a családjaik létszámában beállott változást be kell jelenteni. Igy a napokban az egyik ungvári hivatalfőnők a következő jelentést kapta: „Tisztelettel jelentem, hogy a törzskönyvbe való bevezetés céljából folyó hó 2-án fiam született, kit Lászlónak neveznek.*