Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-11-13 / 44. szám

44-ik szám N Y I R V I D É K 1910. november 13. 3 fogja olvasni az utókor, hogy Bosznia az osztrák-magyar monarchiához csatoltatott. —• — — Dehogy is fogja olvasni. Hát van-e nyoma törvénykönyvünkben annak, hogy Bosznia miként került ki Magyal ország fenhatósága alól, — van-e ott nyoma az 1797. évi Campoformiói békének, az 1805-ik évi Pozsonyi békének vagy az 1815—16. évi Bécsi congresszus megállapodásainak, amelyek Dalmátia hovátartozandósága felett intézkedtek, amely ország épugy tartománya volt Magyarországnak, mint Bosznia és Ráma? Meg lehet állapítani, hogy a delegatiónak e hó 8-án tartott ülésében hivatalos titok elárulása nem fordult elő. Sem a sorokban, sem a sorok között nem értesültünk ama katonai törvénytervezetnek egyetlen betűéről sem, fogalmunk sincs róla, hogy mi van benne. Hiszem, hogy a hivatalosak tudnak róla. De honnan tudja az, aki sem akkor nem volt hivatalos és most sem az? —y —s. áza város uj épitési szabályzata. Kritikai ismertetés. Irta: Pisszer János. IV. V. Fejeset. „Az épités módjai

u-it tárgvazza. ,Az I. övezet épitésmódja" (26. §.) csakis az utcavonalon és zártsorban való épités, tűzbiztos szilárd anyagokból (kő vagy tégla) ugyanilyen fedélhéj anyaggal (cserép, pala, réz, bádog). Itt a „csakis" szót törlendőnek és helyébe „a 32. §. határozatának figyelembe vétele mellett" kitételt tartjuk beiktatandónak, mert a ketlő egymást kizárná ; a kó és tégla mellé a vasbeton és a vas anyagot is beillesztenők, meri azok is szilárdak, vagy a „kő és tégla" említést is mellőznők; a frdélhéj anyagánál pedig a sfacement*-et is megeralitenők, mert az is tüzbizios. Mosókonyhák, vasaló szobák, esetleg műtermek létesítését itt ez övezetben, de meg a többiben is, a padláson való elhelyezésnél, ,könnyebb épitési modor "-ban engedélyezhetőnek tartunk. Az udvar terület, a lelek területének V* része kell, hogy legyen. Nem lenne helytelen épen áruházakra tekintettel megemlíteni, hogy az udvar nívója ily épületeknél az I. em. magasságában is lehet, ha egyébként a csatornázás és az ürszékek szabályszerű elhelyezése és elrendezése biztosítottnak tekinthető, és a kellő világosságról és szellőzésről gondoskodás történt. „A II. övezet épités módja" (27. §) a zárt vagy félig zártsorú, utóbbi esetben a be nem epitett útvonalon díszes kerítés készítendő. Az udvar terület, a telek területének. 35®/o-a. Az I. övezettől az épitésmód abban különbözzék, hogy itt már vályog is használható és fedélhéjul fazsindej iu. A vályogot itt is kizárnék, már csak azért is, mert az 56. §. szintén kizárni látszik ez övezetből a vályogot. „A III. övezet épitési módja." (28. §.) a félig zártsorú, vagy szabadon álló épitkezes. Utóbbi esetben a szomszédtól 3 m-re, minden oldalról homlokzattal ellátottnak kell lennie az épületnek. A félig zártsorú épületek tűzfala lehetőleg egymásnak építendők, 2—2 szomszédház udvara tehát egymás leié essék. Az utcai vonalon csinos kerítés állítandó; az udvar vagy kert a telek 40

,/„-a ; tetszés szerint szilárd, vagy könnyebb épitési modor engedtetik meg. Itt ugy véljük a ,(27. §./ helyett ,(64. §.)" lenne beszúrandó. Ennél a szakasznál reá kell mulatnunk arra a i.em eléggé hibáztatható épités módra, amely eddig Nyíregyházán uralkodott, hogy t. i. min di nki épületét ugy építi (nagyon kevés lehet a kivétel), hogy az a szomszédnak barátságos (?) hátat forditson. Tudunk olyan esetet, hogy sarok telekre is ugy építettek, hogy a szomszéd udvara lehetőleg magas tűzfallal legyen sötétlé, szellőtlenné s főleg barátságtalanná téve, a sarokház udvarába pedig az egész utca népe mindig benézhet. Hogy ez mennyire lehet jó, vagy helyes, azt azok tudnák megmondani, akik e házakban laknak. De hogy szabályozásra reá szorul az ilyen építkezési mód, mégpedig erős ,megrendszabályozásra," az evidens. Nem e kellemesebb egymás felé fordított udvarokat építve egymás- udvarát szellőssé, világosabbá tenníi mint Jüsfal-hátat" mulatni egymásnak? „A IV. övezet épités medja." (29. §.), a nyaraló övezetben, a szabadon álló lakóház, s az azokhoz tartozó melléképüleleknek az utcai vonaltól 5 méterre, a szomszédtól pedig 3 méteire, ha azonban a szomszéd felé ablak, vagy ajtó nincs, ugy 15 méterre való elhelyezes mellett, 1-80 métei magas átlátszó kerités, a telek 50% ának beépítetlenül hagyása és tetszés szerint szilárd, tűzbiztos építkezés. ,A V. övezet épitési módja " (30. §.) Ez az övezet a gyári célokra van fenntartva, hol egyes területek munkás lakótelepek létesítésére szolgálnak. Itt bármely módon lehet építeni, a szabadon maradó utca vonalon. l-82m. magas átlátszó kerités készítendő, az udvar a telek 40 százaléka, oly gyárak, melyek a szomszéd telektől legalább 20 m., az utca vonaltol legalább 10 m--nyíre állanak, az általános építő szabályoktól eltérőleg is építhetők, a személyés vagyonbiztonsági és közegészségügyi szabályok szemelőlt tartása mellett. Helyesnek tartanók ez övezetbe is bevinni egy kis szc'perzéket azzal, hegy ha pl. egy zárkorban épitet telek mellett, egy szabadon állóan beépített te'ek van, ha a tőzfal, illetve a szomszéd határfal díszesebb kiképzése tétetnék kötelezővé. Nem gondolunk itt költséges dekorációkra, hanem arra, hogy ne lehessen „durva vakolással" ellátott tűzfalakat ily helyeken létesíteni, hanem valamelyes csinosabb beképzéssel legyen az ormótlan és legtöbbször piszkos tűzfal izlésebbé téve. Nem okoz az ilyen nagy többköltséget, és mégis emeli a „munkásnegyed" esztétikai vívóját. Minthogy pedig a betakarni kiválnt és fee miitett szabályok meglehetősen tágterületen mozognak helyesnek tartandók a fedőanyagnak itt is megemlítését, mint minden övezetben, mert nem megokolt, hogy miért éppen ebben az egy övezetben nelegyen megemlítve a fedéltáj anyaga. „A VI. épitési övezet"-ben (31 §.) .mezőgazdasági épületeket minden megszorítás nélkül lehet építeni, csupán a közegészségügyi és tűzbiztossági szabályok kötelezők." ,Ez övezetben a házfedelek náddal is fedhetők." Idéztünk, mert tudjuk, hogy a tanyákon lakóházak is épülnek, amelyekre pedig nem szól e szakasz, ha csak a „mezőgazdasági" épüeteket szabályozza; ezeket is úgy, hogy a tűzbiztonsági szabályok betartása mellett, a nádfedél megengedi. A nád nem tűzbiztos, vagy ha a nádfedést megengedjük, nem lenne helytelen megemlíteni a távolságot, a melynek betartása mellett építhetők az ily épületek. Különben ez a szakasz, épen Nyíregyháza viszonyaira tik'n'ettel, bővebb kidolgozást igényel, mert tudott, hogy egyes tanyák, az u. n. ,bokrok" külön kis városrészeket alkotnak, melyekte bizonyos meghalározott épifésmódok megállapítása, helyesnek mutatkozik. Nem lenne megokolatlan, tánulniány tárgyáva tenni a „Nyíregyházai bokor tanyák

u-&\, most azokat egyszerűen a .mezőgazdasági építkezés" csoportjába utalni nem igen lebet. Nagyon kedves helyek azok s ha lehet szabályozás utján még szebbé tenni, kellemes részei lehetnek a VI. övezetnek, Végig haladva a 6 épitési övezeb n, azt találjuk, hogy mindenült csinos vas vagy léc kerítéseket fogunk a tervezet szerint találni, csak a II. övezetben lesznek diszes fal kerítések. Ugy érezzük, hogy ebbe az övezetbe sem lenne kár, csinosabb keiitéseket építeni! Diszes falkekerités, — nagyon tág fogalom; de az egyszerű vasrács keriiés, — csinos lehet. 32 §. „Elöudvar a zártsorú építkezésnél" oly mógpn alkalmazható, ha a szomszéd telek mellett az utcavonalig szárnyépület, vagy épitészftileg kiképzett szárnyfal építtetik, s az elöudvar, ha 3 méternél melyebb, csinos kerítéssel láttatik el. Elfödjük a szabályozás ezt a módját, ha nem több, csak 2 telken van előudvar építése tervbe véve. Tegyük fel, hogy két egymás mellett levő telken, .építészetileg kiképzett szárnyfal épitte." Milyen magas legyen az, hogy az szép is legyen? Avagy nem-e céltalannak (hogy más kifejezést ne használjunk) látszik, a két .kiképzett szárnyfal"? Ezek bármennyire is .kiképzett-ek lehetnek, ízléstelenül nyúlnának ki, a házak — hátra helyezett — frontvonalából az ulca felé. Minden elfogadható ok néikül vonnák el a szabad „kiállítást" (hogy magyarosan fejezzem ki magamat). Keskeny kékteleknél, egy oldalon lehelne előlépő szárnyépületrészt, más oldalon .kiképzetl" szárnyfalat épileni, holott, nagyon jó lenne a két érintkező .szányfalat" elhagyná. A városház volna még ma kiépítetlen, ezen az utcán levő telkek nem szélesek, de elég mélyek ahhoz, hogy bátran predesztináltnak lehetne ez utcát ily előudvaros épilkezés számára mondani! Hát még ha forgalmi viszonyát tekintjük ! Szinte egyenesen reá termelt árkádsoros építkezésre, úgy, hogy az árkádsor az előlépő szárnyépületek alatt haladva, az előudvar pedig a járdához csatolva, az üzleti életnek — mely itt ki fog fejlődi — kedves helye a sétáló közönségnek kényelmes széles és kellemes utvonala lenne! Ezt az egész utcát mindkét oldalon olyan széppé tehetne tenni, hogy szívesen nevezné a publikum Nyíregyháza korzójának. De nemcsak ez az egy útvonal ilyen, hanem több is válhatnék azzá. Előnyösek az ily előudvarok, mert a tulajdonos részére több utcai szobát biztosítanak, de azért is, mert az utcát kedvezően szélesithetők. Egyenesen ki kellene jelölni a szabályozási terven, a keskeny de forgalmas utcákra, az előudvaros építkezést. „Különböző épitési módok találkozásaa 33 §-ban van szabályozva, míg a 34 §. megállapítja, hogy tFöldszintes ház nem építhető" „a Városház-, Vármegyeház- és Széchenyi-tereken, továbbá a Városház-, Tokaji-, Pazonyi-, Iskola-, Kállói és Orosi-utcákban azon kiterjedésig, ameddig az I. övezet határa meg van állapítva. Helyesléssel fogadjuk ez intézkedést, mert némileg sűrűbben lakottá fogja tenDi a belterületet s igy a gazdaságosabb épités felé tereli e várost, legalább ezeken a részeken és — valljuk meg — városiasabb jelleget is Jfog nyerni Nyíregyháza. Kiterjesztenők azonban ez intézkedést a Zöldség- és Egyház-térre, a Körte-