Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-30 / 42. szám

6 42-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 30 ———— f — Magyar gyertya. Megszoktuk már, ho^y nemes felbuzdulásunkból tőkét kovácsol az osztrák ipar. Élhetetlenek vagyunk, lépten ­nyomon becsapnak bennünket ugyanazon jel­szavakkal, amelyekkel hazai iparosaink segiue­gére harcba szállunk, mert kitartásunk csak a szalmaláng lobogásáig tart. Pedig de sok, a nyomortól kiaszott munkáskéz kér segítséget, alamizsnát lépten-nyomon. Igy vagyunk a gyertyagyárak munkásaival is. Az a néhány gyár, amelyik gyárt stearin­gyertyákat, kénytelen munkáslétszámát apasz­tani, vagy nagyon leszállított hetibérrel foglal­koztatni őket. Pedig ép itt kellene mutatkoznia a munkáshiánynak, mert rövidek a nappalok és fokozottabb mértékben fogy a gyertya. De hát ki nézi azt, hogy hol és merre volt hazája annak a gyertyának, amit égetünk. Nem gondolunk arra, hogy halottaink, akiknek lelki üdvösségére gyujtjuk a mécsest, megfor­dulnak sírjaikban attól a lángtól, amit az ide­genből idehozott gyertya áraszt. Nem az örök világosság fényeskedik leiküknek, hanem a mi szégyenünk lángja gyötri a halottak emlékét. Halottak napján bejártam a temető táját, végigkérdeztem a magyar gyertya után, — de nem volt az kapható sehol. A sok százra rugó gyertyaárus magyar fel­írású brünni, lie^ngi, bécsi és stockeraui gyer­tyát kínált nemzeti szinü csomagokban. Vakulj magyar ! Édes hazád csengő nyelvén nyomtatott felírás alatt osztrák portékát vettél. Nem lehet kifogásod: magyar felírása van minden cso­magnak, nemzeti szinü szegély ragyog a cím­kéken. Jól tudják ellenségeink, hogy a magyar rest megnézni azt, merre, hol öntötték a gyer­tyákat. Még ha Koppenhágát Németországban tudta egy miniszterelnök, miért hát ne lehessen Bécs, Liesing, Stockeraa és Brünn hazánkban P Pedig nem hazánk városai ezek, jó magyarom, osztrák, idegen az mind. Ide foly be pénzed. Az idegen gyertyák ára csak az osztrák ipart gazdagította. Itthon nyomorogtunk és nyomorúságunk­ban a kegyelet, a halottaink és nagynevű őseink emlékére gyújtandó mécses áráért takarékos ságra ösztökél. Abból a kevésből, amink van, félreteszünk még egypár garast halottak nap­jára. De nyomorúságunknak keservesen meg­takarított fillérei az osztrák tőkét szaporítják. Elég már a pazarlásból. Térjünk már végre észre, jól nézzük meg a portékát, amelyért sze­génységünk utolsó filléreit kiadjuk. És" legyünk irgalommal halottaink iránt, mert nincsen nyu­galmuk a sirukban sem, amig osztrák gyertyák kinzó fényével gyötörjük sok nemes hazafiúnak sirhalmát. ők, akik a szabad hazáért, az önálló magyar iparért, a magyar munkás javáért küz­döttek, és talán vértanúhalált is szenvedtek hitökért, nem szolgáltak arra, hogy törpe utó­daik a maguk könnyelműségét osztrák gyertyák fényével kivilágítsák. Halottak napja közéig, gyujtsunk gyertyát, de magyar eredetűt, olyant, amelybe magyar munkás lehelte azt az óhajtást, hogy viruljon az ipar, legyen meg a becsületes munkának jövendő jutalma a maga hazájában. Nem nehéz megtudni, melyik a magyar gyertya, mert kevés a gyárunk. Ne vezessen bennünket félre a magyar felírás, hanem nézzük meg, rajta van-e a termelőhely a csomagon és ha a hazafiatlan kereskedő még ugy esküszik a gyertya magyar eredete mellett, a liesingi, bécsi, brünni, és stockeraui gyertyákat dobjuk vissza neki. Lelje meg megérdemelt büntetését az a kereskedő, akinek szivéhez el nem juthat a kesergő magyar munkásnak a jajszava. Erős elhatározással, a magunk erejével itthon megalkothatjuk az önálló vámterületet, még ha akaratunk ellenére is a közös vámterü­let rabigájába hajtják szerencsétlen nemzetün­ket. Azok a szegény emberek, akik halottak napján mécsesek, gyertyák árusításából élnek, azok keressék fel a magyar gyárakat: „Flóra" gyertyagyár (Budapest, IX. Soroksári-ut 33. sz.) — „Turul" gyertyagyár (Budapest, IX. ker. Gubacsi-ut 13.) — Budapesti gyertyagyár (Budapest, Vágóhíd-ut 8.) — Első erdélyi gyer­tyagyár (Nagyszeben). — Kassai gyertyagyár (Pocsátko—Friedmann). — „Apolló" gyertya­gyár (Pozsony). Kapnak ott tetemesen leszál­lított áron portékát, tisztességes haszon mellett. Ha igy cselekszenek, ha a kegyelet adóját magyar munkásnak juttatjuk, megmentettük azt a sok ezer meg ezer koronát, amit eddig vét­kesen az osztrák iparnak adtunk. y r. — Nyilvános nyugtázás és köszönet. A gé­gényi református egyház köszönetének kifeje­zése mellett, hálisan ismeri el, hogy a f. évi október 9-én tartott orgona-hangverseny alkal­mából f lülfizettek: Májerszky Barnáné (Nyír­egyháza) 17 K. Ujházy László (Budámé) 19 K, Jármy Miklós (Eperjeske) 19 K. Buday József (Gégény) 10 K. Összesen 65 K t. Továbbá orgona-alapunkra adományokat küldtek: Mak­iári Pap Miklós (Sárospatak) 10 K. Moravek Gusztáv (Dombrád) 10 K. Péchy Béla (Nyir­mada) 10 K. Dr. Furcnan Lajos (Nyíregyháza) 10 K. Heufel Lajos (Nyíregyháza) 10 K. Lip­tay Jenő (Nyíregyháza) 10 K. Tatay Ferencz (Debreczen) 2 K. Összesen 62 K. Egyben hálás köszönetünket fejezzük ki egyházunk nevében, örömünnepünkben való részvételre megjelent összes kedves vendége­inknek. Gégény, 1910. okt. 26. Vas Mihály ref. lelkész-esperes. Mezössy Gusztáv főgondnok. — Reformációi emlékünnep A főgim­náziumban az idén is a szokott iskolai ünnep keretében ünneplik meg a reformáció évfordu­lóját a f. hó 31-én, hétfőn reggel 9 órakor. Az ünnep műsora a következő : 1. Klopstok: Ima. Énekli a főgimn. pro­testáns tanulóiból szervezett énekkar. 2. Csengey: Nehéz időkben. Szavalja: Valent Mihály VIII. oszt. tan. 3. Ünnepi beszéd. Tartja: Adorján Ferencz tanár. 4. Ifj. Porkoláb Gyula: A wormsi kihall­gatás. Személyek: Eck János egyet, tanár: Fedor Károly VIII. oszt. tan. Luther Márton : Szohor Pal VII. oszt. tan. 5. Erős vár a mi Istenünk. Közének. Az ünnepen a szülőket és az érdeklődő közönséget szívesen látják. — Dohánybeváltás. A m. kir. dohány­jövedéki igazgatóság közzé teszi, hogy az egyed­árus ág részére engedély mellett jtermelt dohány­beváltására kiküldött bizottságok működnek : Nyíregyházán december 12-ikétől február 28-áig; Nagykálióban január másodikától február 20-áig ; Kisvárdán december 19-étől február 28-áig; Nyírbátorban december 12-étől február 24-éig ; Vásárosnaményban december 19-étől február 24-éig; Nagytárkányban december 19-től február 27-éig. — Állatni főfelügyelet. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter a nyíregyházi fő­gimnázium meglátogatásával és az állami fő­felügyelet gyakorlásával a 1910—11. tanévre Géresi Kálmán debreceni tankerületi főigazgatót bízta meg. — „ííete ne!" eredeti székely góbéságok, a budapesti „Péterfy asztal" vig tagjai gyűjte­ményéből. Képekkel, 1 kor. ,Kacagó szövetke­zetek* a szövetkezeti élet vidámságai. Képekkel, 1 kor. Mindkét könyvujdonságot a mulatni vágyók részére postai szállítással együtt 2 K- ért küldi, Péterfy Tamás író, Bpest.,IX. „Köztelek" Péterfy 'Tamás eredeti humorát ismerjük és könyveit bizalommal ajánljuk olvasóinknak. — Színház. Mint már mult számunkban jeleztük Zilahy 3 előadást tartott a városi színházban. Három kiváló darab, a Tolvaj, a Csapodár és a Baccarat-ban gyönyörködhetett közönségünk csütörtök, péntek és tegnap, szombat este. Az első előadáson kis közönség jelent meg, hideg is volt a színházban és 7 óra helyett 8 kor kezdték az előadást, miután Zilahy bocsá­natot kért a tévedésért, hogy 7 órára volt hirdetve az előadás kezdete, a mely télen egyszer s mindenkorra Vs 8 órára van meghatározva. Az előadás különben élvezetes, jó volt. A Thury pár (Thury Elemér és Csiga Bözske) úgyszintén Kemény és Kardos Géza meg érdemelték a tapsot. Péntek este a Csapodárt már telt ház nézte végig és egész este kitűnően mulatott Zilahy, Thury, Csige és Huzella alakításain. Szombaton ismét csak Thuryék, Huzella, Kemény és Kar­dos játszottak közmegelégedésre a Baccaratban. Ilyen előadásokra várjuk is őket ismét minél előbb. — Ragadós száj- és körömfájás. Ezen rend­kívüli fertőző betegség vármegyénket sem ke­rülte ki. Ezidőszerint Nyirábrány községben lépett fel járványszerüen. A betegségnek hely­hez kötése céljából a legmesszebbmenő óvintéz­kedések lettek elrendelve és a fertőzött község­gel határos községek bevonásával vészkerület lett alakítva. A vés/.kerületbe bevont községek területéről hasított körmű állatok ki nem hajt­hatók. — Sertésorbánc zárlat feloldás. Nyír­egyháza területét az alispán a sertésorbánc miatti zár alol feloldotta, de a járványos jellegű sertésvész miatt a sertésekre a zárlat továbbra is fennáll még. — A kedvezményes borfogyasztási adó átalányt senki el ne mulassza igénybe venni, még pedig minél hamarább, mert a határidő november 30-án lejár. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselő testülete e hó 28-án pénteken délután 3 órai kezdettel képviseleti közgyűlést tartott a városháza nagytermében. Miután azonban a 32 pontból álló tárgysorozatban a jövő évi költ­ségvetés tárgyalása is fel volt véve, a gyűlést pénteken este megszakították és szombaton délután folytatólagosan tartották míg és vé­gezték be. — Bő Isten áldás. A jó öreg gólya bácsi még mindig szerel tréfákat űzni. Hol egyáltalán nem jelen meg, hol pedig csüstűl szállítja az Isten áldását. Igy a beregmegyei Gulícs köz­ségben Gerzsenyi Bertalannét lepte meg azzal, hogy csekély négy leány gyermeket szállított a számára. Ugy az anya, mint a gyermekek jó egészségben vannak. — Kedélyes férfi estély a Kereskedő Ifjak Egyletében. A mi derék kereskedő ifjaink nemcsak a nehéz munkának, hanem a kedélyes szórakozásnak is megtudnak felelni. Példa rá, hogy november 2-án szerdán a Kereskedő Ifjak Egyletének helyiségében ismét rendeznek a már tőlük megszokott ügyességgel és ízléssel igen kedélyesnek ígérkező férfi-estélvt. A programm meglepetésszerűen van összeállítva. Vendégeket szívesen látnak. — A debreceni repülés. Ujabban a kö­vetkezőket kaptuí a debreceni repülésről: Nagy sürgés-forgás van a debreceni katonai gyakorló­téren, ahol a munkások egész serege dolgozik a repülő tér elkészítésén. Vasárnap, e hó 30-án mutatja be a levegő meghódításának szédületes sikereit G. Hammel, a párisi Bleriot-féle repülő iskola egyik legvakmerőbb s legképzettebb ta­nítványa. G. Hammel angol származású elfran­ciásodott fiatalember, aki pár napja Debrecenben van már, hogy a megérkezett uj tipusu repülő­gépet felszerelje s a próba felszállást bemutassa a hatósági személyiségeknek. Az idő igen ked­vezőnek mutatkozik arra, hogy a nem minden­napi látványosságot a nagy számmal megjelenő közönség megszemlélhesse. Városunkból igen számosan igyekeznek vasárnap Debrecenbe, ahova a kedvező vasúti összeköttetések folytán kényelmesen eljuthat az érdeklődő, sőt még vasárnap vissza is utazhatik. Mint értesülünk, a rendező bizottságnál eddig is nagy számú előjegyzés történt jegyekre, ugy hogy szerény számítás szerint a debreceni felszállást 30— 40000 ember fogja végig nézni. A városunkból Debrecenbe utazó közönség a repülőtérre szóló jegyeket vagy a debreceni trafikokban, vagy pedig a kisvasúti kalauzoknál váltsa meg, mert a repülő téren nincs pénztár. A tér katonai és csendőri kordonnal lesz elzárva. A debreceni kisvonat egész a nézőtérig viszi az utasokat. A vasúti állomástól a nézőtérig 20 fil­lért fizet a közönség, míg a belépő jegyek ára különböző, de igen olcsó. Ajánljuk közönségünk figyelmébe még egyszer, hogy a nagy érdekes­ségü látványt tekintse meg. — Kisiklott mozdony. Vásárosnaménynál egy vasúti mozdony, amint a dohánygyárból kifelé haladt, a sinek megroppantak alatta és belegurult az árokba. Mindeddig nem tudták kiemelni. — Gyászrovat. Alólirottak mély fájdalommal, megtört szívvel tudatják a nagyszámú rokonság nevében is a felejthetetlen hű feleség, szerető leány és testvér Kálmánchey Miklósné szül. horogszegi Szilágyi Borbála folyó évi október hó 28-án reggel 3 órakor életének 35-ik évé­ben, boldog házasságának 18-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai f. év október hó 30-án délután 2 órakor fognak a ref. egy­ház szertartása szerint az ujfehértói sírkertben örök nyugalomra tétetni. Ujfehértó, 1910. októ­ber 28-án. Béke lengjen áldott porai fölött ! Kálmánchey Miklós mint hü férj. Kálmánchey Juliánná mint szeretelt édesanya. Szentmiklósi Károlyné sz. Szilágyi Karolin. Szilágyi Ferenc,

Next

/
Thumbnails
Contents