Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-30 / 42. szám

42-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 30. 7 neje és gyermekei. Hetey Miklósné sz. Szilágyi Juliánná és gyermekei. Szilágyi Bertalan, neje és gyermekei. Szilágyi József, neje és gyermekei mint testvérek. — Vadászatok. Az erdei vadásztársulat a sóstói erdőben hajtó vadászatot, a nyíregyházi egyesült vadásztársaság pedig körvadászatot rendez a Császárszálláson, ma vasárnap. — Október 31. A nyíregyházi ref. elemi népiskola a reformatió emlékünnepét a templomban reggel 9 órakor tartja meg, melyre ugy a szüléket, valamint a tanügy barátait ezennel tisztelettel meghívja a tantestület. — A Pannónia kávéházban esténként Kis Vilmos kuruc cigányprímás teljes zenekarával muzsikál. Vasár- és ünnepnapokon uzsonna hangverseny. — Felhivatnak mindazon jószágtulajdonosok, akiknek a kállai gulyában jószágaik vannak, hogy a hét folyamán igyekezzenek azokat hazahajtani, amennyiben a szomszéd községekben száj- és körömfájás lépett fel. A gulya széteresztése után egyesek által a gulyásokkal szemben támasztott követelések pedig november hó 15-ig jelentendő be a gazdasági hivatalnál, mert a gulyásokkal történt leszámolás után azok figyelembe nem fognak vétetni. Végül tudomás vétel végett közöltetik, hogy a jószágok a legelőbérnek teljes befizetése után adatnak csak ki. — Vitális, az utolsó bihari betyár kalandos életének tragikus befejezéséről rendkívül érdekes felvételeket készített a Projektograf R. T. a tragédia eredeti helyszínén. Ezt az igen jól sikerült képsorozatot fogja az Apolló színház, szombat, vasárnap és hétfői előadásaiban bemutatni. Az érdekes műsort kiegészíti két művészi filmuj donság: A szt. kápolna legendája, és A sofför cirnen. Egy nagyszerű színes látványosság: Liliputok világában. Végűi néhány jó humoros kép, melyek közül Palika, mint torreádor ! fog nagy derültséget kelteni. Az esti előadások pont 8-kor kezdődnek. — Meghívó. A „Nyíregyházi Zenekedvelők Egyesülete" f. é. november hó 6 án, vasárnap d. e. 11 órakor a vármegyeháza kis tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre t. tagjait ezúton meghívja. Tárgysorozat: 1. Határozata kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok tárgyában. 2. Választmányi jelentés az egyesület működéséről a lefolyt évadban. 3. Számvizsgáló-bizottsági jelentés az egyesületi vagyonkezelésről és javaslat a felmentvény megadása iránt. 4. Jövő évi költségvetés és működési programm megállapítása. 5. A végleges tisztikar, választmány, művezető bizottság, számvizsgáló bizottság megalakítása. 6. Egyleti védők és tiszteletbeli tagok választása. 7. Esetleges indítványok tárgyalása. Nyíregyháza, 1910. október hó 29-én. Mikecz Dezső, elnök. — Vasúti szerencsétlenség. Ma délelőtt 4 jókedvű vasúti munkás hozzáfogott birkózni az állomás területén. A játék közben Diószegi Mihály pályamunkás a tolatás alatt álló kocsik közzé esett, amelyek az egyik lábát levágták. Súlyos sebével beszállították az E-zsebet kórházba. — A legtöbb közönséges hashajtószer azzal a tulajdonsággal bír, hogy még állandóan nagyobbodó adag használata mellett is folyton vészit hatásából. Az oly sok orvos által dicsért Ferencz József-keserűvíz kitűnő oldó és hashajtó hatása ellenben még huzamos használat esetén is mindig egyforma marad. A vjlódi Ferencz József-keserűvíz a belet görcsök nélkül mossa ki, az étvágyat fokozza, anélkül, hogy a gyomrot bármikép megterhelné. Ezen kiváló tnlajdonságiiért a bécsi általános közkórházak V. orvosi osztálya beható kísérletezés után megállapította, hogy „a Ferenc József-víz a .keserűvizek" leghivatottabb képviselője." CSARNOK. Bohémvilág. Furcsa ugyan, de mégis ugy van, Hogy e mulandó sártekén Nincs nyugodt ember más, csak én ! Jöjjön bár egész üstökösraj Ciángázzal, gőzzel tele, Rengjen meg a föld tengelye ! Támadjanak fel régi holtak És zúgjon rémesen, vadul A négy Angyal trombitája : Fejem felett őrködik hiven Hitelezőim imája ! Az utcán gőggel megyek végig, Kevélyen, mint egy kiskirály, S minden sarokra — s pedig hejh sokra! — Egy-két érdekelt fél kiáll. És emlegetnek lejárt időt, Aláírást, hat hónapot . . . És én nemes megütközéssel Lenézem a közönséges Sok hitvány szürke alakot. (. . . Nagy kamatláb . . . üstökösraj . . .) Evvoé . . . haj !!!... Odébb állok és — semmi baj ! Aranykorona helyt ugyan Szürke kalap a fejembe, S mert biborpalástom nincs, hát Járok csak egy lebernyegbe. Nadrágom se paszomántos — Közönséges szabó varta — S hangos nóták után gyakran Félreáll a cipőm sarka . . . De ha gyúlni kezd a csillag És leszáll a vörös alkony, Bágyadt szemű lámpák alatt Megállok egy utcasarkon, — S mig az orkán üvölt-vágtat Belémkapva, harcrakelve, Kalap alól én csöndesen Megkacagom. Mert én vagyok Bohémia fejedelme! v Késő! Éjféli órákban a cigány ha húzza, Összegyűrt kalapom a szememre húzva Ott hallgatom én egy félreeső zugba . . . ... A mécs alig pislog . . . köröttem ronda had S még az is megszán, ha mellettem elhalad . . . Összecsapzott hajam a szememre fekszik . . . Hogyha igy meglátnak, beh soknak nem tetszik! Korcsma szögletébe egyedül vagyok már . . . Körül vesz a cigány kétoldalról némán, Zokogó négy húrján ott jajong a lelkem Szegény rongyos cigány : csak ő ért meg engem ! Fásult tekintetem a mécslángba mered . . . . . . Siratlan feledni . . ! S beteg arcomon egy titkolt köny lepereg . . . * * -w Tavasz volt, nem rég volt! — — — — — — — — Aranyos hajába Hervadt fehér rózsa. Kértem, de hiába I — „Meghalok utána !" — könyörögtem érte . .. Azt a hervadt rózsát egy másik is kérte S azt a hervadt rózsát a másiknak adta — „ Megölte a lelkem

4* — S ő kacagott rajta. S ahogy kinevetett, mindjárt meg is bánta, S azóta egyre vár a kékruhás lányka. * # Éjjel, ha busulok az utolsó zúgba, Ha felsír szomorún a hegedű húrja, Mennék már utánad ! . . . Nem lehet! Nem lehet! (Künn sodorja a szél a zörgő levelet . . .) Nehéz füst fojtogat . . . valamim sajog, fáj ! Félre gondolok rá: nem messze a végső! Forró lázban égek . . . látni szeretnélek. — Aranyos hajadban azt a hervadt rózsát! Most már késő . . . késő . . . ! ! Az „Ilonka-dalok"-ból. Ha a halk szellő eláll pihenni S zöld lugasok közt hallgat az éj, S csak néha, messze . . . pusztai rónán A végtelennek sóhaja kél, Vérvörösen ha jó a fogyó hold S rásüt sok korhadt régi keresztre És kúsza árnyak lopva, titokba Jönnek mögöttem lassu-tipegre . . . A halálmadár rémesen huhog S az akác nehéz illata árad: Akkor szeretném megsúgni neked Aranyoshaju kicsi virágom, Földi lányok közt nincs szebb tenállad ! S mikor a íecske nagy útra indul S megtörik a nap bágyadt sugára És haldokolva hull a levél . . . Szép őszi reggel . . . Akkor megyek el Búcsúzni hozzád legutoljára. Kérlelő szókkal ne is marasztalj, Ne mondd,J hogy egykor miket ígértem, Váljunk el szépen — s bocsás meg nékem. Valami kerget, hajt tova engem, Uz szakadatlan, nem hagy pihennem . . . Úgyse érti azt hófehér lelked, Mi az, mi nekem nyugtot nem enged. És mig valahol nagy idegenbe Könnyes szemekkel dalba kapok, Emlékeim közt megjelenik majd Kis kurtaruhás, szép alakod . . . És mikor újra szomorú ősz lesz S jönnek borongó, szürke napok S a múltra gondolsz, ne feddj meg érte, Csak kicsit léha, könnyű bohémvér, De egészen rosz mégse vagyok ! Ne higyj nekem ! . . . Ne higyj nekem ! . . . Nagy igazuk van, Kik olykor-olykor elitélnek ! Gáncs, megszólás ! — ez már a sorsa Könnyüvérü, bohém legénynek . . . S keserű órám nekem még sincs, Mert van egy gazdag adományom : Bölcs oktatást, szülei szókat, Fenyegetést, menybéli jókat, Könnyű lélekkel fumigálom. Ne higy nekem ! . . . Nem értsz meg engem ! . . ígértem én javulást szokszor, Igaz bűnbánón hullt e könnyem És szent fogadást tettem olykor ! . . . Három napig aszkéta lettem ! S a negyediknek hajnalán Megzavartam két utca csendjét, S a korhely-nótám húzta prímás, Kisbőgős, kontrás, valahány. Ne higy nekem ! . . . Felejts el engem! . . Nem érted meg bolondos lelkem ! Hányt-vetett eddig is a multam : (Tört remények s hasadó hajnal!) S ki tudja merre visz az utam ? ? Sorsom derült avagy mostoha : Elégedetlen nem vagyok soha! Megszán vagy kinevet a dőre S professzor bolondnak nevez: ... Én gondtalanul fittyet hányok S nevetem, a szürke világot . . . S a vége hajh, — tudom mi lesz ! Bohém legénynek sorsa már ez . ! I Komáromi János. IRODALOM. Gróf Monté Cristo reneszánsza. Regények is lehetnek tetszhalottak és Dumas, a regényírók fantáziadús királya, ha még élne, szemtanuja lehetne az ő Gróf Monté Cristo cimü regénye újjáéledésének. Mostanában világszerte uj és ujabb kiadásokban Figyelmeztetés! A Schicht szarvasszappant valódi csakis a Schicl" névvel és a „szarvas* véi* jeggyel!