Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-02-20 / 8. szám

14 8-ik szám. N Y I R V I D É K 19 10. fehiuár Í0 Végre elkészül a választási törvény, de őfelségének, a demokratikus intézmé­nyek meleg barátjának mégis csak jobban tetszik a Kristóffy-féle választási tervezet, i s igy az Andrássyét szoros zár alá téteti s ennek kulcsait Bécsbe vileti. Legyen nyugodt a mi öreg királyunk, nem fogunk mi ezért az arany gyapjúért Colchisba evezni, s ha módunkban lenne is, nem szereinők mi föl Mátyás királynak fekete seregét, hogy ismét foglalja el Bécset, és hozza el nekünk — a plurálisos törvény­javaslatot. De menjünk tovább. Kibérelt politikai agent provokalőrök felvetik itt a bank­kérdés. Just Gyula felül ezeknek: Anrássyt hizlalják Bécsből, hogy a bankkérdés ellen­súlyozására vessen fel valamely bagatell katonai követelést, és Andtássy megint felül ezeknek; s hogy a zavar teljes legyen és absolut többség ne legyen s hogy a király­nak egy parlamenten kívüli kormány ki­nevezése megkönnyittessék, Kossulh Ferenc kivonul a függetlenségi pártból! Mindezek láttára csak ámul és bámul a vidék, ahol a koalícióban képviselt pár­tok teljes békében élnek egymás mellett, s várják a koalíció által maga elé tűzött feladatoknak és kötelességeknek teljesíté­sét, aminek elmaradása a politikai ténye­zők tévedéseiben és szemólyi torzsalkodá­saiban, de túlnyomó részben az imént elősorolt cselvetésekben és a fejedelem magatartásában keresendő Jönni kellett tehát egy, a pártokon kívül és a pártok felelt álló providencio­nális férfiúnak — Khuen Hédervárynak. És itt merül fel azon felette fontos és mondhatnám alkotmányjogi garantialis alapkérdés, hogy vájjon a fejedelemnek miniszteri kinevezési joga korlátlan jog-e? Hát tekintetes törvényhatósági köz­gyűlés. A parlamentarismus alapfogalma és szelleme nem adhat e kérdésre igenlő feleletet; nem pedig azért, mert a parla­menti kormány pártkormány, politikai pártnak pedig csak azt lehet minősíteni, amely magában az országgyűlésben kép­viselve van, s mert azt feltételezni, hogy egy választást annyira meg lehetne hami­sítani s választás közben a nemzet annyira tévedhet, hogy a képviselőházban sem az absolul, sem a relatív többségben, se a kisebbségben ne legyen képviselve a nem­zeti akarat, azl feltételezni valóban nem lehet. Nem alkotmányos b'hátaKhuen lléder­váry kabinet kinevezésének ténye, az ilt elsorolt indokokból; de kérdem azoktól, akik azért tarlják alkotmányosnak a Khuen Héderváry kormányt, mert az a nemzetre akar apellálni, hogy vájjon az is meg fog-e felelni az alkotmány és a parlamentariz­mus szellemének, ha ugyan e kormány, nem érvén el az általa kitűzött célt az első választás utján, egy második vagy választással próbál majd szerencsét, kény­szerítő, fenyegető és megvesztegelő esz­közökkel? Befejezem beszédemet. Éu tekintetes törvényhatósági bizott­ság immár 43 éve, hogy megszakítás nél­kül nyíltan is bevallottan állok a 67-es közjogi kiegyezés alapján; nincs okom, hogy ez állásfoglalásomat megbánjam, sőt több okom van most, mint valaha, hogy politikai elveimhez ezután is ragaszkodjam; ragaszkodjam azért, mert. ezek alapja a hozott törvény, mert bármely kormánynak is egyedül ez alapból lehet és kell kiin­dulnia, mert hazánkat a 67-nek teljes végrehajtása teheti önállóvá és boldoggá, s ragaszkodjam elannyira, hogy necsak az 1867. XII. t.-cikkben foglalt közös ügyeknek a teljes paritás alapján való végrehajtását, de az Ausztria és közöt­tünk fennálló érintkezési pontok fenn­tartását és ápolását is követeljem. E ragaszkodásom azonban ha nem is jelent jogfejlesztést, de legkevésbé jeleni az jogfeladást. A jelen kormány a jogfeladás jegyé­ben születelt, ez a kormány név, párt és programm nélkül való, ez a kormány meg sem kisérlelte megszerezni az índemnitíst a parlamenttől, s igy mig egyrészről ki­vonta magát annak ellenőrzése alól. más­részt meghosszabbította ez által önkénye­sen a törvényen kívüli állapotot s való­színű, hogy igy kénytelen lesz a parlamen­tet. is exlexben feloszlatni; ez a kormány, mely nem álallotta mindezen cselekedeteiért a felelősséget a koronára áthárítani s igy minden alkotmányos formát — az alkot­mánynak ezen egyedüli garautiáit — szán­dékosan mellőzött, ez a kormány alkot­mányos értelemben nem loyalis, nem parlamentáris s igy nem is 67-es s ez az egyetlen körülmény is elég arra, hogy iránta bizalommal ne viseltessem, tőle a támogatást megtagadjam és az alispán állal benyújtott határozati javaslathoz csatlakozzam.

Next

/
Thumbnails
Contents