Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-16 / 3. szám

2 3-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. január 16. Isten békéjét. Keblében katholikusok, protestánsok, zsidók, mohamedánok egyaránt élnek, egymás megbecsülésében, szeretetében testvérekűl. Az evangelium országa ez, amelyet minden időben fölkerestek minden vallás nemes papjai s amit ott láttak, tanúltak s tapasztaltak, bizonybizony azon meg nem romlott az ő élő hitük. A szabadkőművesség csak azok ellen fordul kérlelhetetlen, megalkuvást nem ismerő küzdelemmel, akik a hitet önző hatalmi érdekek előmozdítására akarják fölhasználni, akik a lelkiismereti és gondolat-szabadságot el akarják ti porni, vagy akik a vallási rajongás és gyűlölködés útvesztőiben tévelyegnek. Kiviláglik továbbá a szabadkőművesség törvényeiből az is, hogy a szabadkőművesek szövetsége nem titkos, hanem csak zárt társulat. A szabadkőművesek csak belső háziügyeiket, valamint az ezekkel kapcsolatos és a kölcsönös felismerésre szolgáló szertartásaikat és alakszerűségeiket tartják titokban, amihez teljes joguk van. Maga a szövetség, valamint elvei, céljai és története nem képeznek/ titkot. Ahol a szabadkőművesek közös munkásságra egyesülnek, ezt mindig csak az illető ország kormányának beleegyezésével teszik és a szabadkőműves ség elveire és céljaira vonatkozó alap szabályaikat annak megerősítés véget bemutatják. És kiviláglik végre a szabadkőművesség törvényeiből az is, hogy a hazasze retet a szabadkőművesnek egyik legszentebb kötelessége. De nem is lehet ez másképpen: hogyan fogadhatná be szívébe az egész emberiséget az, akinek' a szíve szűk arra, hogy a maga családját szeresse, a saját polgártársaiért érezzen! önnön hazájáért áldozni, munkálni s ha kell, meghalni tudjon? Az angol szabadkőművesség élén mindenkor a walesi herceg áll, a német szabadkőművesség élén az egyik királyi herceg, a svéd szabadkőművesség élén maga a király; áz. Unita Italiát Garibaldi és szabadkőműves társai teremtették meg, az új, modern Törökországot az ifjú török szabadkőműaz csak a zongora erős volta miatt tehető, mely sokszor elnyomta a gordonka szólamot. Még a sordinó résznél sem volt tartózkodó a vezető zongora. Kár volt a kitűnő zongorát felnyitni. Az előadott műsor közül a Schubert B. dur triója, főleg ennek Menuette-je (II-ik télel) nagyon tetszett. A Hándd—Passacaglia (hegedű I és gordonka) egy alapjában egyszerű, szinte' iskolai ária számos változatban; de alkalmat ad a vonókezelés sokoldalnságának bemutatására, passage-ok producálására és azt az előadók ki is használták. Érdekkel hallgattuk az Arensky ismeretlen trióját. Ennek az első tétele zűrzavaros, nehezen emészthető, — ellenben az elegidja (II. tétel) mély érzést és nagyobbszabásu gondolatot tanusit. Igazán meghatott, és ez okból nagy tapsokat váltott ki. A Ill-ik tétel nélkülözi a Scherzo pajzán gondolatát. Ugy látszik, a mű az előadott módon befejezetlen, hiányzik a Rondo, vagy egyéb finale. Az hirlik, hogy 12-én Miskolcon még soha eddig együtt nem látott előkelő és lelkes közönség, 13-án Debrecenben nagy ovátiókat rendezett közönség hallgatta a műsort. — A nyíregyházi publicum a maga lelkes tapsaiban, az őszinte szeretetet nyújtotta a művészeknek — köztük Dienzl Oszkárnak — kik a világ zeneirodalmának gyöngyeit tárták elénk, a mü vészét tökélyével. Mi a művészetet és az iro dalmat együtt élveztük ma is, mint mindé estén, amelyet a Bessenyei-kör rendez sz; munkra. — hm. vesek, mert minden igaz szabadkőműves lelkében a hazaszeretet szent lángja lobog. A magyar szabadkőművesek is mindig az elsők sorában küzdöttek hazánk szabadságáért és függetlenségeért: a nemzeti elkorcsosodás szomorú napjaiban Bessenyei György, Báróczy Sándor és többi szabadkőműves társaik rázták föl a nemzetet lethargicus álmából, és az ő kezükből kihullott zászlót Kazinczy Ferenc ragadta föl szabadkőműves társaival, hogy átadja Kossuth Lajosnak, a legnagyobb magyar szabadkőművesnek, akinek emlékezetes szavaival fejezem be fölvilágosító soraimat: „Kötelességemet teljesítettem, amikor a testvérlánc tagjává lettem. A szabadkőművesség sohasem virágzott olyan országban, amelyben zsarnokság uralkodik. A polgári szabadság megalapítása maga után vonja a szabadkőművesség megszilárdulását. Ellenben elhervad az a absolutizmus kezei között," /. Dr. Popini Albert. / Hogy magyar kohó tüzében beolvaszszon, s ha ez nem lenne lehetséges, fölperzseljen, elpusztítson mindent, ami Magyarországon érzésben, gondolatban, tettben nem magyar, az ötvenes években történt fogantatásom izzó levegőjéből, abból talán belém is pattant egy szikra által és a magyar szabadság diadalának megsegítésére aranyát, ezüstjét föláldozott édes anyám magyar tejéből szítt, az „idegen* ellen való minden — tanultságom és élettapasztalataim által is megerősödött gyűlöletem hangján, — ahogy t. i. nyomtatott betűhöz jutott írás szólani tud — mondom és mondani fogom, hogy Magyarországon, ha csak Lengyelország sorsára jutni aem akarunk, minden magyar agyvelő és minden magyar izomerő munkájának egy igaz útja, egy igaz célja, egy igaz kötelessége van: érzéseiben, gondolataiban és ezekből eredő tetteiben semmi másnak nem lenni, csak magyarnak! A pacsirta dalában magyar melódia szárnyal; a réti sas, ahogy fölszáll a magasba a magyar szabadság jelképezője a magyar szántóvetőnek; magyar szaga van a földnek, ahogy zsíros, sok kamatos mélyét fölszántja az eke; magya

r ipar, magyar kereskedelem is van még, maradványa a réginek, amikor még a mult század 40-es éveinek magyar szabadelvüségét a „szabad a vásár" fogalmával föl nem cserélték, — ' * * * A szabadkőművességnek Nyíregyházán vafó^ megtelepülése megtörtéht. íme most megtörténik az, hogy a ,Nyír^idék

8 a maga, S^aholcsvármegyében legteljesebb nyilvánosságával módot nyújt arra, hogya szabadkőművesek nyíregyházi páholyánalX— egyébként a világ minden részeiben egy ^ ugyanaz alapszabályainak publikálásával/ ex^el a közléssel is csupán — ennek a nemzetközi izű szövetkezésnek esetleg reklámot csinál. Ezért/ tartottuk szükségesnek elmondani azt; amit előzőleg elmondottunk. De még ^zok után is hangoztáíni kívánjuk, '400 esztendős, vérrel és szenvedéssel teljes történetünk igazságai ma is ugyan azok: a tanulsága ennek' a történekek az, hogy nekünk, szentesített törvényeink dacára küzdenünk kell tovább is a magyar levegőért. Nyíltan vívtuk idáig is ezt a harcot. Egyik kezünkben a publikált törvénynyel, a másik kezünkben — ha arra került a sor — kivillant kardjainkkal. De mindig nyíltan. Becsületes harcot mi másként nem is képzelünk; még győzelmet sem, ha nem igy vívnánk ki. Mit akarnak hát a szabadkőművesek a maguk nemzetközi szervezetével és titokzatosságukkal itt Magyarországon, ahol vérázott mezők és temetők és Golgothák jelzik e nemzetnek nemzeti törekvéseit és Kálváriáit. Egy szívnek, egy agyvelőnek és egy izomnak kell lennie és ebben összefornia a magyarnak épen most is megint, ha nemzeti épségét megőrizni, állami függetlenségét visszaszerezni akarja. A „világszabadság

8 eszméi csupa megtévesztő maszlag, csupa erő-bomlasztó törekvés abban a 400 esztendős küzdelemben amit őseink vívtak és mi most folytatunk azért, hogy független legyen és magyar Magyarország. , \Dr. Popini Albert főgimnáziumi tahár úrral, a Bessenyeiről nevezett kör titkárával, mint a nyíregyházi szabadkőműves páholy főmesterével az ő, fentebb közölt cikkének a „Nyírvidékiben való/közzétételét általa is kért tanácskozásunk előzte meg. A nyilvánosság organuma lévén, s tudván azt, hogy a napfény j tisztít és nemesít — semmi kifogásunk nem volt az ellen, hogy dr. Popini Albert tan$r ur, mint a nyíregyházi szabadkőműves páholy „főmestere", erről a titkos szövetkezésről való közölni valóit itt a „Nyírvidékiben közzétegye. íme megtettük! Megmondottuk azonbaá, hogy a mi régi, vérbeli és meg nem /rontható, születésünk, neveltetésünk, apáink szenvedésein és vérén, és tudásunk tanulságain nőtt és gyökeresedett szívós, törhetetlen meggyőződésünk: a íWgyar nemzet ezen a nagy erejű és fundamentális alapján állva: a kritika mipden — ez esetben igazán provokált — jogával élni fogunk. Egyelőre csak annak a titokzatosságnak, szinte megfélemlítő titokzatosságnak a kérdését vetjük föl, amelybe a „szabadelvüség", a „humánizmus

8, a jótékonyság és — alapszabályai utolsó pontjában — a „hazafiság" gyakorlásában ez az egyesület burkolódzií Mi ugy tudjuk, hogy Magyarországon titkos egyesület/ek, törvény szerint nincsenek, mert nem lehetnek! Van-e a nyíregyházi szabadkőműves páholynak töi/vényes hatóságok által jóváhagyott s mas egyéb egyesületek módjára hatósági ellenőrzés alá vetett alapszabályai. Ha Kemecsén, Demecserben, Nagykállóban éjfe Piripócson vadásztársulat alakul, megcsinálja a szabályzatát, hogy szeptembertől februárig milyen turnusokban szabad lőni a szegény nyulakat; ehez alapszabály kell, amit a törvényhatóság utján fel kell terjeszteni a kormányhoz, jóvá kell /hagyni az illetékes miniszternek, aki azután ez alapszabályoknak egy — jóváhagyási záradékkal ellátott példányát leküldi alispánnak, hogy ez az alapszabályok jováhagyott rendelkezéseinek megtartását; ellenőriztesse. Hogy ez igy van, közöljük itt a ma is érvényben levő 1885. évi 1508. számú