Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-16 / 3. szám

Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyil!-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. . /ff* Nyíregyháza, 1910, Szatofcsvérmegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. A szabadkcmüvesseg és a nagy Nem ismerek nemesebb, magasztosabb célokat szolgáló emberi intézményt a szabadkőművességnél. Mégis az egész szövetséget borító, sok tekintetben csak látszólagos titokzatosság folytán nagyon sok félreértés, gyanúsítás és rágalom környezi. Ezeknek az eloszlatása a célom, amikor, mint a nyíregyházi szabadkőműves páholy főmestere, a nyilvánosság elé állok és törvényeink adia jogainknál fogva szószerint közzéteszem a Magyarországi Symbolikus Nagypáholynak a szabadkőművesség alapelveire és törekvéseire vonatkozó összes törvényeit, amelyeknek legszigorúbb érvényben tartására minden páholy minden tagja és első sorban vezetője a legsúlyosabb következmények terhe alatt becsületbelileg kötelezve van: „1. A szabadkőművesek szövetsége a felvilágosodás terjesztésére és a humanizmus megőrzésére és ápolására alakúit testület. 2. A szabadkőművesek és a páholyok magatartásának legfőbb zsinórmértéke a tisztán emberi erkölcsi törvény. 3. A szabadkőművesek szövetsége jó hírnevű, lüggetlen férfiakat fogad be tagjaiúl, akik testvériesen egyesülnek a szellemi s erkölcsi nemesbülésre irányzott törekvésükben, minden tekintet nélkül Zajra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre vagy politikai pártállásra. 4. A szabadkőműves minden igaz meggyőződés tisztel, és azért a szabadkőművesek szabadon köveihetik meggyőződésüket és a m. kir. kormány által megerősített törvényeik korlátai közt azt nyíltan kifejezhetik. 5 A szabadkőművesek szövetsége a lelkiismereti, vallási és szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek hódol és kárhozlat minden kényszert, mely ezt a szabadságot veszélyezteti, és bármely meggyőződésnek, hitnek vagy gondolkozásnak minden üldözését, valamint a felebaráti szeretettel ellenkező minden törekvést. 6. A szabadkőművesek szövetsége tagjaitól hit vallomást ntm kíván; (vagyis nem kérdezi, ki milyen hiten van); tiszteli tagjainak vallási és politikai meggyőződését és kizár gyülekezeteiből minden vallási és politikai vitatkozást. 7. A szabadkőművesek szövetsége kötelezi tagjait, hogy engedelmeskedjenek hazájok törvényeinek. 8. A szabadkőművesek szövetsége tagjait az emberszeretet gyakorlására serkenti. 9. A hazaszeretet a szabadkőműves egyik legszentebb kötelessége. 10. A szabadkőművesek szövetsége, ennek története, elvei és céljai nem titkosak; a szabadkőműves titok, melynek megtartására a szabadkőművesek szövetsége a szabadkőműveseket kötelezi, csak arra való, hogy a kölcsönös felismerést világszerte lehetővé tegye. 11. A szabadkőművesek szövetsége megkívánja tagjaitól, hogy saját nemesbülésükön munkálkodjanak, egymásnak ebbeli törekvéseit támogassák." íme a törvényeink; a szabadkőművességnek alapelveire és törekvéseire vonatkozó egyéb titkos törvényeink nincsenek, és ezekkel bármi tekintetben ellenkező határozatot egy páholy sem hozhat soha érvényesen; minden ezzel ellenkező állítás tehát csak rosszakaratú rágalom lehet. Mindezekből kiviláglik az, hogy csak a nagyközönség megtévesztését célzó rágalom az, hogy a szabadkőművesség a hitet nem tiszteli. Ellenkezőleg kinekkinek hitét, mint az ő legbensőbb lelki ügyét, a legszentebb tiszteletben tartja, aminek fennséges jelképéül minden páholyban a főmesternek asztalán ott van a biblia, mint a világ legszentebb könyveinek egyike. És a szabadkőművesek az Isten nevében és dicsőségére kezdik meg és fejezik be munkájukat. A szabadkőművesség fent állván az emberi gondolkodás csúcsain, ahonnan az emberiség előtte elterülő történetét éppen úgy beláthatja, mint egykor Krisztus ama dicsőséges országokat és földeket, amelyekkel a sátán megkísértette, nem szegődhetik szolgálatába, semmiféle felekezetnek; hanem valamennyinek híveit egyformán megbecsülve, fehér lobogójára jelszóúl tűzi ki az Üzenet az Égből. Dézsy Sándor ver»e, melyet a jan. 6-iki pásztorjátékon előadott Nagy Boriska. Csitt! csendesen! Most szállt le éppen A jótékonyság angyala Szívembe rezdül halkan, mélyen Áldást igérő jós szava. Beszélni kezd, a lelkem hallja Halljátok mind! Csitt! csendesen „Ti jóltevők!" — igy szól az ajka — Üzen tinéktek litenem. Azt üzeni: áldás azokra Akik segíteni jöttenek Az elhagyott árvát, a rongyba' Didergő, éhes gyermeket. Azt üzeni, hogy számon tartja Mindazt, ami jót tettetek S figyelve a sok gondra, jajra Letörlitek a könyeket. Csitt! csendesen ! Megszólal újra A jótékonyság angyala És mintha egy hegedű húrja ^ Vigasztalólag hangzana ^F Oly érzőn, annyi melegséggel Szól hozzátok és rólatok, Akik az elhagyott szegénynyel Könyörülettel bántatok. Mindenkihez van egy-sgy édes, Hálás, meleg üzenete Tanítóink felett beszédes, Köszönő a tekintete. Most halkan elszáll s távozóban Még hallok egy üzenetet: .Legyenek mindig gondotokban A szegény, árva gyermekek !" A Bessenyei-Kör estéje — jan. 14-én. — Az egész ország hangverseny kö7önségét valami uj érzés hatja mostanában át. Jöhetnek a coloratura első művésznői, — jöhetnek a leyüdébb, a legcsengőbb organummal, — jöhetnek a művészet tökélyével: ha Clup jő — az uj epidemia — a Clup-lát fogja el az embereket. Mi az, ami őt az üdébb és csengőbb hanggal megáldott művészek fölé helyezi! — Talán hangjának melegséfre, talán a fölényes tudás és biztosság, talán a meggyőző érzés, — talán a sajátos Clup-mosoly ? — Ej. ne is keressük ! — Én azt hií-zím, bogy ez idő szerint a művésznő müvés'/ete zenitjén áll, és attól tartok, hogy soha sem fog igy énekelni, ahogy mostanában énekel. Ha vissza emlékezünk a Schubert — Ellen három dalára, főleg a pajzán vadászdara (II) es az áhítatot kellő Ave Maria-rz, azt kell mondanunk hot'V a ezer/ő -em kep'/eltt avnkal ily szépeknek, — legjobban hatottak azonban a Tschaikovszky dalai. Valami megfoghatatlan mély szomorúság ömlik el fe dalokon. Ha a szöveg fájó szerelemről szól is, — a dal busóngása erősebb, férfiasabb, mélyebb fájdalmakat váltki. E dalok annyira elütnek a chabIonos melódiáktól és a szerző még a kiséret alkalmazásában is szakit a hagyományokkal és annyi eredetiségét tanusit! Egészen más természetűek a Wolf-féle teljesen modern dalok, a melyek nélkülözik a melodikus themákat, a melyekben az ének és a zongora csak .együtt, egymást kiegészítve adják vissza a gondolatokat. Így az Er isí's cimű dal fokozatosan viharos befejezésével: a teljes erővel zsendülő tavaszi ébredést, a hangos, a különböző — egymást túlkiabáló madárdalokból és a lombosodó fák, a nyiló virágok, az újra kelő élet lármájától, a napsugárból és illattól telisden teli tavasz hossannáját festi — minden melódia nélkül. A Brahms dalok régi és szívesen látott ismerőseink. Mindegyik egy-egy kedves gyöngyszem, melyet a legavatottabb művész szedett csokorba, láncba. Nem csoda, ha betelni nem tudott velük a közönség. Uj volt ez estén az Orosz trió, melynek felléptét a fővárosból jövő előnyös hire előzte mpg. Mondanom sem kell, hogy az együttest a tökéletesség jellemei. A hegedűs tiszta és erőteljes vonása, a gordonkás meleg tónusa és a zongora határozott temperamentuma szépen ft"'P7Í

let

|ék ki eevm^s'. Ha lehet kifogás. uey Otlul ihmiiak 14 uldal.