Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-07 / 10. szám

4 10-ik szára. N Y I R V I D É K 1909. március 7. Gyarmatáru nagykereskedelem. Az elmúlt évben minden tekintetben kedvező körülmények között, alakult, mert egyrészt az amerikai visszavándorlás folytán a lakosság szaporodott és a szükséglet kűlünőssn jobb áruban erősen növekedett, hozzájárultak a szükséglet nagyobbodásához továbbá az utóbbi években épült helyiérdekű vasutak is, melyek uj vidéket teremtettek városunknak s az eddig máshová gravitáló kiskereskedők részben piacunkat keresték fpl szükségletük kielégítésére. Örvendetes jelenség, hogy a kiskereskedők bonitása ez évben alig ad panaszra okot, jelentékenyebb bukás vidékünkön alig fordult elő. Ez főleg a jó termésnek tudható be, ami különösen a falusi kis üzletekre igen nagy fontossággal bir. Detail üzlet. A fűszer detail üzletekre ezen év jó közepesnek mondható. Bár több kisebb üzlet nyiit meg ez évben, a régebbi üzletek forgalma általában emelkedett. A forgalom emelkedese nem egyes cikkekben mutatkozik, hanem általában az összes fogyasztási cikkekben. A fogyasztók igényeinek emelkedése, és az idegen forgalom növekedésének természetes következménye ez. Vasutaink kiépítése nagyban hozzájárul a vidéki forgalom emelkedéséhez, de főképen az üzletek fokozatos fejlesztése az árukészletek sokoldalúsága okozza, hogy a vidéki vásárló közönség minden ig ínyét kielégíthetvén sürün keresi fel vármegyénk székvárosát. * * * Novemberben átvettük és berendeztük uj helyiségeinket, amivel tagjaink régi óhaját, a tekeasztalok beszerzését válthattuk valóra. Ugyan e hónapban kezdtük meg a felolvasó estéket. November hó 25-én nyitotta meg a ciklust Szávay Gyula, a kereskedelmi és iparkamara jeles tollú, kedves szavú főtitkárja, kinek előadását Socialismus a levegőben cimen ugy a megjelent illustris vendégek, mint körünk nagyszámban megjelent tagjai nagy élvezettel hallgatták. December 12-én tartott szabad előadást dr. Szende Pál, az 0. M. K. E főtitkárja, kinek A gazdasági fejlődés törvényei cim alatt tartott előadása, a tartalom és az érvelés újdonsága, a bizonyítás közvetlensége, de főleg az előádás vonzó volta mindvégig lekötötte a termet teljesen betöltő nagy és díszes hallgatóság figyelmét. A folyó évi januári ülésen 13 rendes tagot vettünk fel, ugyanitt az alapszabályok revízióját határoztuk el. 1909. január 20-án tartotta Gaszner Géza ur Debrecenből előadását a jegybankról, mely alkalmat adott arra, hogy az Osztr.-Magy. Bank forgalmát mngyar és osztrák érdekből vizsgálhassuk és magyarázatot adott az önálló bank kérdéséhez a fizetési mérleg és a kamatláb politika szempontjából. A nagyszámú intelligens hallgatóság élénk figyelemmel és nagy tetszéssel honorálta a szép és tanulságos előadást. A kör eme komoly munkákon kivül átengedte helyiségeit a vidámalb szórakozások céljaira is. Igy az izr. nőegylet már az előző télen megkezdett zenés estélye számára egy ízben, a leányegyesület részére december '26-án, továbbá a Kör fiatalsága rendezte az emlékezetes Szilvester estét a nőegylet javára, hol három humoros előadás is fokozta a jó hargulatot; ez alkalommal különben tágas helyiségeink szűknek bizonyultak a nagyközönség számára. Az ekként gyakorolt jótékonyságon felöl egy elhunyt tag fiának tanulmányi célokra áldozott a Kör 50 koronát; ezenkívül a Kör rendes bevételeit nem érintő módon, perselygyüjtés utján letesitettünk a háznagyok kezelése alatt rendelkezési alapot, melyből 360 koronát fordítottunk szegény gyermekek téli felruházására és apróbb dísztárgyakat szereztünk be a Kör helyiségéhez, hogy ezzel se terheltessék a pénztár. Ezen kivül a messinai szerencsétleneknek 205 K 50 fillért gyűjtöttünk és adtunk át a város pénztárának, mely összegben a Kör 50 koronával szerepelt. Meg kell emlékeznem a Kör által fen tartott iskoláról is, a melyben ez idén 77 növendék szerzi általános és szakismereteit. A fegyelem, főleg a tantestület ügy buzgalmára jellemző, hogy tanulók és tanitók közös elhatározással létesült a tanonc-otthon. Eszerint, vasárnap délután ön kényt és szabad elhatározásból összejönnek a tantestü'et egyik tagjának felügyelete alatt és itt önképzéssel, felolvasással, szavalással foglalkoznak. Tervben van, hogy testedző játékra, majd kisebb kirándulásokra fogja az ifjúság szabad idejét felhasználni. Az iskola ezen dicséretes szelleme főleg Ruhmann Andor igazgató érdeme. Egyébiránt a Kör tagsági mozgalma is mindinkább bizonyítékát nyújtja annak, hogy Körünk a társadalomban nélkülözhetetlen hogy hivatását a szükségnek megfelelőleg tölti be. Borfogyasztás és értékesítés fellendítése. A borfogyasztás emelésének legbiztosabb eszköze az értékesítésnek szolid alapokra való fektetése. Nem mondok vele ujat ha kijelentem, hogy a borkereskedelmünk terén uralkodó állapotok minden egyébnek mondhatók csak nem kielégítőnek. A miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata után a borital és fogyasztási adó eltörlésére, minden reményünket elveszítettük és a közel jövőben sem fog teljesedni jogos kívánságunk. Ennek folytán a borfogyasztás emeléséről egyelőre más eszközökkel kell gondoskodnunk. Amint mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a legtöbb helyen a városok és községek a borital adó beszedssi jogát bérlik igy itt lehetne segiteei a borfogyasztás előmozdítása érdekében. Ez alapon rendszeresíteni kell a város és nagyközségekben a borozó csarnokok, pinczék fölállítását, ahol is a város, község, a fogyasztási adót törölné és igy jogánál fogva a közönséget fogyasztási ndó mentes borhoz juttatná. Bizonyára lesz majd oly váios és község amely ezen heiyes utat fogja választani és le is szállítja (?) esetleg el is törli (?!) a bor iial és fogyasztási adot, de sokkal több lesz az oly; n megszorult rövid látkörü város, község is amely azt jövedelmi forrásnak tekinti, e-etleg még olyan is megtörténik, hogy föl is emeli. A városoknak továbbá oda kell törekedni, hogy a kórházak és a város területén állomásozó katonaság olcsó és teljesen fogyasztási adó mentes borban részesüljön. A borital adóról igen tanúságos közleményét olvastam a „Pesti Hirlap"-ban flofmanti Mihály az .Adóügyi Szaklap" szerkesztőjétől. Hofmannak teljesen igaza van, mert ha igazságos dolgot akarunk, ugy mindannyian belátjuk, hogy minden ügyünk bajunkkal csak a kormányt zaklatjuk és ha nem a "Szánk ize szerint teljesedik kérésünk ugy akkor elégedetlenkedünk. Igy a szó-szoros értelmébe véve kevés igazunk van, amikor is a borital teljes eltörlését a kormánytól kívánjuk. Miért nem kívánja a fogyasztó közönség a boritaladó beszedési jogot bérlő várostól, községtől, annak leszállítását? Miért nem indul meg a mozgalom a közönség körében; (?) bogy az általános fogyasztási adót bérlő község, város oly alapra fektetné az élelmiszerek és borital adó beszedését, amely a szeszesitalek és sör fogyasztása stb. után lenne beszedhető. Ezzel szemben elérnénk a borfagyasztás fellendítését és a bor fogyasztó közönség számát szaporítanánk. Én azt hiszem, hogy a városok és községek, a fogyasztási adok beszedését oly alapra fektethetnék és oly számítást tehetnének, hogy a luxus cikkeknél emelnék, igy a borital adó leszállítási teljesíthető volna. Hogy a fogyasztási adó beszedését bérlő községek és városok ilyen u!on esetleg kárt ni valljanak és igy rá ne fizessenek a fogyasztási adók beszedési bérletére — okvetlen föl kell állítani a városi és kőzségbeli borozó pincéket és igy direkte ezen a helyeken részesülne a fogyasztó közönség olcsó, jó és fogyasztási adó mentes borban. Tehát a városi fönhitóság alá vett városi borozó csarnok és pincékből szerezhetné be a közönség bor szükségletét igy a bor fogyasztás fellendítését és értékesítését egyszer s mindenkorra megoldanak a városok és községek. A vendéglős ipart mind azért érinteni nem akarom, sőt a vendéglősöknek is bizonyos százalékig borital adó alól mentesített bor kimérése engedélyeztessék a város részéről. A borfogyasztás fellendítése érdekében igen sok oldalú akciót találhatunk — csak a közönségnek kell azt erélyesen társadalmi uton fölkarolni. Mind ez ideig közönségünk borfogyasztás és értékesítés terén igen elmaradott a bor fogyasztás fellendítése iránti gondolata ez ideig éretlen gyümőlcsképen szerepelt. A borfegyasztás és értékesítésnél csakis a termelőket, kereskedőket és vendéglőket láttuk sokszor gyűlésezni — de soha sem láttuk, hogy a fölhívás daczára is a nagy közönség megmozdult volna. Ha esetleg megmozdult is a közönség egy egy rétegében a mozgalom, akkor az biztosan alkohol ellenes mozgalom rolt, és a nemesítő, emberi szervezetet tápláló bort is a szeszes italok közzé sorozták, igy ez ellen is statáriumot hirdettek. Hogy mi is a bur azt elégé ismertette Pongrácz Béla ,A bor dicsérete' című közleményében. Igaza vau Pougrácznak a pálinka ivás a köznép között oly nagy mértékben el vau terjedve, hogy azt csakis a magas italmérési adók emelésével akadályozhatják meg és pedig egyedül a városok illetve községek, mint az italmérési adót bérlők, jogaiknál fogva. Az uri publikum is inkább a sör fogyasztást pártolja mint a borfogyasztást. Igazán elszomorító látványt nyújt egy vendéglő ahol is zsúfolt asztal mellett a tulipános jelvéoyfi magyarok isszák a pilzeni, möcheni, Dréher stb. féle söröket. Ha az ember magyar szót nem hallana azt hinné, hogy valami bajor vagy hollandi vendéglőbe van. — De mivel a nép mindenben követi az urakat nem csak az első rangú vendéglőkben, hanem kisebb kurta ko

1 csillákban, pusztai csárdákban is a sör ivás módi járja. A borfogyasztás alsó fokra való leszállításában igy első sorban a nagy közönség a hibás, mert már régen kellett volna megmozdulnia, hogy a városi borozó csarnokok hatóság közvetítése utján felállilassék. A leírtak után az igazság érdekében mindenki belátja, hogy a kormányt a borfogyasztás hanyatlása miatt nem vádolhatja senki sem. A bor értékesítés terén is első sorban a nagy közönségnek kell megnyilatkozni és társadalmi mozgalom utján kérni a honvédelmi minisztert, hogy hasson oda, hogy a katonai kantinokban a szeszes italok mérése betiltassák és a helyeit jó minőségű adómentes bor mérése engedélyeztessék. Továbbá ugyancsak a magyar közönségnek kell kérni a katonai vezetőséget, hogy a legé.iység részére a fekete kávé helyett bort adasson, ami egy fillérei sem kerülne többe a fekete kávénál — amit a legénység amúgy sem nagyon kedvel (katonai műnyelven tőtgvfa-lének hívják). A bor értékesítés előmozdítása-érdekében szintén társadalmi uton rendszeresíteni kell a vidéki borvásárokat és államosítani kell azt. — Be kell rendezkednünk borainknak tartására a megyei gazdasági egyesületek egész működési terének bevonásával, később deczentralizálva községek, szövetkezetek, sőt magán tulajdonosok borainak elárusitásával. Borkóstoló csarnokokat a megye székhelyén, nagyobb forgalmú helyeken, úgyszintén vasút állomásainkon föl kell állítani és állandó kiállítást kell tartani a megyénkben termelt borainkból, hogy igy minden egyes borkereskedő teljesen tájékozva legyen a boraink minősége felől. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a pince szövetkezetek vajúdó ügyet ismét fölkarolta és a bor értékesítés előmozdítása érdekében — tanulmányozás szempontjából — a külföldre küldte ki hires borászainkat, ftácz Sándor és Petlenkofíer Sándor igazgatókat akik a Stiris, Tiroli és Alsó-Ausztriai pinceszövetkezetek üzleti forgalmát tanulmányozták. — Szövetkezeti uton való borértékesítésért — Miniszterünk mindent megteáz ezt láthatjuk széleskörű gondoskodásibol — és biztosra vesszük, hogy körüliekintő tapintatos és szokott erélyével ezt a kérdést is mielőbb tető alá is fogja hozni. Az uj bortörvényünk ami ma már szentesítve is van 1900 év január 1-től erőre emelkedett, Darányi I^nácnak szintén egy nagy alkotása. — Az uj bortörvény nyel is a borértékesítés alapkövét erősítette meg Darányi Ignác. Mégis egyes gazdák hézagosnak találták és az osztrák bortörvényt szélesebb alapra fektetettnek mondják, különösen a borellenőrzésre vonatkozó részt a tőrvényben nem látják világosan. Engedtessék meg, hogy ezen résznél főlszóllaljak — aki nem látja világosan a borellenőrző bizottság és pincefelügyelőségre — szóval a borellenőrzö közegekre vonatkozó részt uj bortörvényünkbe iktatva és papirosba maradottnak tartja, ugy az alapoian nem is tanulmányozta az uj bortörvényt. Csakis a követ-