Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-07 / 10. szám

ÍO-ik szám. N Y I R V I D É K Í909. március 7. 5 kezőt említem föi, az uj törvényünk 63 §-bol, amely kővetkezőképen szól: A főldmivelesügyi miniszter, Horvát-Sziavon országok területén a horvát-szlavon-dalmátországi bán jogosítva van arra, hogy az ezen tőrvény rendelkezése al eső italok ellenőrzésére, állandó megbízással íeieske-tett állami szakközeget alkalmazzon stb. Darányi Ignác tudatában volt annak, üogy csakis az ellenőrzéssel egészítheti ki a bortőrvényt igy nálunk sem fog ez elmaradni. — A/. osztrák bortőrvény életbeléptével a pincefelügyelők kinevezése megtörtént, ugy azt Darányi Ignác s. m fogja a mi uj bortör*ór,yünk értelmében elhagyni es annyira körültekintő, hogy rövid időn belől ezen kívánságunk is teljesítve iesz. — Darányi Ignác miniszter mindezideig a gazdák, kereskedők és borfogyasztó közönség erdekéért a legmesszebb menő intézkedéseket foganatosította — igy ha a magyarok jóságos Istene tovabbra is megtartja nékünk, ugy bizhatunk benne, hogy ha nam is azonnal, de idő multával fog rá találni utat és modot, hogy a borilal adó leszállítása érdekében is. amit megtenni lehet megteszi. Addig pedig vár.unk teljes türelemmel. Álljon talpra a gazdaíársadslom. ugy szintén a borfogyasztó nagyközönség es kövesse azon eljárást, amit a borfogyasztás és értékesítés fellendítésének érdekében bátor voltam előterjeszteni. Egyedül a társadalmi mozgalom utján a nagy közönségtől függ, hogy a boraink népszerűsítésében odáig eljussunk, ahová mái országok borfogyasztó közönsége réges régen eljutott. Murányi Ödön. A középbirtok. Gazdasági politikánkat jellemezve, teljes határozottsággal nevezhetjük azt kisember politikának. Földmivelésügyí kormányunk igen helyesen pótolni akarja az előző évtizedek mulasztásait s a nemzet egy értékes elemének, a magyar íparasztságnak előhbrevítelét tűzte ki főcélul. A nép tényleg gazdaságilag örvendetes modon halad előre, előadások fejlesztik szakértelmét, háziipar tanfolyamok adnak neki té i munkát, kedvezményes áron kapja állami gazdaságok és intézmények termékeit, a kormány támogatja a néppel foglalkozó gazdatársadalmi egyesületeket stb. A szőnyegen levő és készülő törvényjavaslatok is nagyrészt a földmivelő nép javát célozzák. A kormánynak a kisemberek előbbrevitelére irányuló akcióját csakis teljes helyesléssel kísérhetjük. Sajnálattal kell azonban konstatálnunk, hogy mig a kisemberek sorsa javul, addig a középbirtokos osztály, melynek a magyar történelemben mindenkor oly szép szerep ju tott, folytonosan hanyatlik es a pusztulás felé közeledik. Sokan szeretik állítani, hogy a közepbirtokosok, a magyar gentry, saját hibája folytán jutott tönkre ; ez azonban — bár van benne némi igazság — általánosságban nem mondható. Az eladósodás, a megdrágult munkabérek és főképen a gazdálkodásnak folyton haladó modern iránya okai a kőzépbirtokos osztály hanyatlásának. Ma mar Magyarország összesen "20 millió katasztrális hold szántóföldjének jóval több mint fele kisbirtokos kézen van, mig az uri középbirtok terjedelme három és négy millió hold között ingadozik. Negyven esztendővel ezelőtt még 6 millió hold esett középbirtokokra s ez a szám egy emberöli ő alatt egyharmadával csökkent. Ezek a legutóbbi 14 évvel ezelőtt kész ült birtokstatisztika szomoiu adatai, de a legközelebbi felvétel még szomorúbb tényállást fog kideríteni. Pedig a középbirlokok elpusztulása ugy társadalmi, mint nemzeti szempontból nagy zavarokkal és bajokkal jarna. Mégis e jobb sorsra érdemes osztály évtizedes panaszait miig sem vették figyelembe s súlyos serelmeiket nem orvosolták. Sót eg}es törvényhozási intézkedések vaksággal ezen osztáiy ellen irányulnak, ilyen pl. a gazdasági cseléd és munkáslakásokról szóló törvény, mely bár a munkásnépről humánusan gondoskodik, de annál kevésbé veszi figyelembe a kőzépbirtokos osztály érdekeit. Csupán egy irányban merült fel eddig mentű eszme: a drága jelzálog terheknek olcsóbb kamatú kölcsönökre való konvertálása. De a tehermentesítésnek ezen eszméje bár nagyon helyes és szükséges, még tá>o

:rói sincs a megvalósulás stádiumában. A közép birtok pedig pusztul, föiparcellázzák, vagy idegen kézre kerül, a magvarsag folyton-folyvást veszti a földet a talpa alól. Tagadhatatlan, hogy a középbir! okosok magyar n< mtörődömsege nagyban hozzájárul a helyzet súlyosbodásához. A mai kor intő szózata arra tanít, hogy a szervezkedés, együttes fellépés nélkű! bajos eredményeket elérni s a magyar fajnak az egyetértés és együttműködés nem volt es mai napság sem erénye. Határozott, erélyes fellépés a törvényhozás előtt mindenesetre javítana a lielyzaten. A legnagyobb szükség volna olyan törvényhozási intézkedésre, mely a pusztulásnak indult középbirtokot olcsó hitel nyujtasaval rekonstruálná, másrészt a meglevő magas kamatú adósságokat konvertálná. Szükséges voina egy ujabb birtokstatisztikai felvétel is, mely a helyzet világos képét adná s ezzel az illetéke.* körök figyelmét a bajok orvoslására felhívná. E ek lennének azon intézkedés k, melyek sürgetése a középbirtokos osztálynak legleső sorban erdekeben állana. Ha ezen eszméknek zászlóvivői akadnak, hisszük, hogy földmivelésügyi kormányunk, mely a kisemberek ügyét oly nagy mértékben vitte előre, a kőzépbirtokos osztály jogos es életbevágó fontosságú kivanalm»i elől sem fog elzárkózni. ÚJDONSÁGOK. Telefan szám 139. Közgyűlési naptár. A „Nyirbaktai Takarékpénztar Részvénytársaság* március 7-én, délelőtt 10 órakor. A Tiszapojgári Takarékpénztár március 14-én d. e. 10 órakor. A .Piakamaz és Rakamazvidéki Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Szövetkezet" március 14-én d. e. lOVs órakor. — 1848. március 15. A nagy márciusi nap évfordulója megünneplési módozatai megbeszélésére Májerszky Béla, polgármester ez alkalommal is értekezletet hívott össze, ahol is az ünnepi beszéd tartására dr. Vietórisz Józsefet, alkalmi óda megírására és elszavalására pedig dr. Bartos Sándort kérték fel. Dr. Vietórisz József azonban torkának meghűlt állapotára való tekintettel a megtisztelő' megbízatást nem fogadta el s így az ünnep rendezésével megbízott bizottság Géczy Gézát kérte föl az ünnepi beszéd megtartására. Részt fog venni az ünnepen a dalárda is s este közvacsora lesz a Koronában. Az ünnepet minden valószínűség szerint a Korona nagytermében fogják megtartani. -— A vármegye rendkívüli közgyűlése. Szabolcsvármegye törvényhatósága e hó 16-dikán a Korona szálló emeleti nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tartani, amelynek több mint 20 J pontból álló tárgysorozata sok általános érdeklődésre számítható kérdést ölel fel. Ezen a közgyűlésen íogja előterjeszteni és megokolni dr. Hrabovszky Guidó orsz. képviselő, a szabolcsvármegyei 48-as függetlenségi párt megbízásából, mint a párt alelnöke, az önálló nemzeti bank felállítására vonatkozó indítványt. — Kinevezés. A belügyminiszter Jánny János miniszteri segédfogalmaiót — volt főispáni titkárt — miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. — Telefon-mizériák. Nyíregyházán annyira megszaporodott a telefon előfizetők száma, hogy a házak tetőire elhelyezett vezetékeken ujabb vezető sodronyokat elhelyezni nem lehet s e miatt — mint értesülünk — idáig is már mintegy 15 jelentkező előfizetőt vissza kellett utasítani, még pedig azzal a kellemes biztatással, hogy egy éven belől aligha juthatnak telefonhoz. Ennyi időbe fog kerülni ugyanis, mig a feltétlenül szükségessé vált kábel vezeték elkészülhet. — Tanitönó' választás. A nagy és kisbákai községi elemi népiskolához a tanitó valasztás f. év és hó 2-an ejtetett meg Virányi Sándor főszolgabíró elnöklete alatt, a hol 2 szó ellen 7 szóval Molnár Iiona kitűnő oklevéllel biró tanítónő választatott meg. — A íelsó'szabolcsi ref. egyházmegyébe kebelezett lövői lelkészi állasra pa yázat hirdettetik. Javadalma főbb tételekben: 'j7 kat. hold szántóföld, 22 köböl gabona, közalapi segély es pírbér s 1018 korona songrua, együtt lbUO korona.A pályázati kérvények az E. T. értelmeben felszerelve, 190H. március ÍO-ig Göröuibei Péter espereshez Nagy kallóba (postahely) küldendő. Az állás azonnal elfoglalandó. — Bessenyei-Kör. Méltóságos gróf Vay Gábor főispán ur, mint a Bessenyei-Kör elnöke, a kővetkező ievelet intézte alulírotthoz: Tisztelt Főtitkár ur! A Bessenyei-Kör tegnapi hangversenyén tapasztallak utan, ugy a Kör mint a közönségnek jol felfogott érdekeben kőtelessegemaek tartom, mint a Kör elnöke Nagysagodat felkérni, hogy jővőoen a hangverseny kezdetét pontos időre kitűzni és azt a megjelölt időben meg is kezdetni szíveskedjék. Szíveskedjék intézkedni az iránt is, hogy a terem ajtajai jövőben a hangverseny megkezdésével egyidejűleg bezárassanak, mert lelős, hogy a tegnapiakhoz hasonló esetek ismétlődése mellett jo hírnevű művészek körünk meghívásának eleget tenni nem fognak. A midőn megjegyzem, hogy a hangverseny megkezdése idejenek, — ha azt a közönség érdeke kívánja — későbbi időre való kitűzése ellen kifogásom nincsen. Maradok Nagyságodnak tisztelettel: Nyíregyháza, 1909. február ho 25-én. Vay Gábor gr. Ezen levelet az Elnök Ur szíves belegyezésével köz-éteszem, mert közérdekű. Ugyanis nagy ideje, hogy mikor a Kör estéi mar évek óta ors-.ágos hirüek lettek, a közönség ebben a tekintetben is melto legyen magához és pontosan jelenjék meg. E szerint a közönsegnek szives tudomására hozzuk, hogy a legközelebbi estétől kezdve 7* 9 kor pontbnn bezáratják a terem ajtait és ezentúl csak az egyes szamok közt lehet a terembe lépni. Nyíregyháza, 1909. március 5. Dr. Popini Albert, főtitkár. — Népgyűlés. A helybeli 48 as függetlenségi párt vasarnap mult hó 28-án délilőtt 11 órakor Somogyi Gyula kir. közjegyző, kir. tanácsos elnöklésével népgyűlést tartott a varosháza nagytermében. A nagyszámú érdeklődő Közönségnek S«mogyi Gyula elnök megnyitó baszedeben ismertetie az összejövetel célját. Beszélt a magyar nemzeti bank felállításának a törvény által is biztosított szükségérői. Majd felkérte Geduiy Henrik ág. h. ev. lelkészt, hogy olvassa fel a határozati javaslatot. Geduly ajanlja a népgyűlésnek a határozati javaslat elfogadását, mely a kővetkezőképen hangzik: „A nyíregyházi függetlenségi és 48-as párt mai napon tartott nagygyűlése egyértelmüleg, közlelkesedéssel kimondja, miszerint Magyarorszag közgazdafági függetlantegének mielőbbi megvalósítását a mag)ar nemzet létérdekének, a függetlenségi és 48-as párt elveivel, múltjával, jelenévei és jövőjével elválaszthatatlanul összeforrott nemzeti tőrvenyes jogának vallja, miért Í3 a magyar nemzeti önálló banknak 1911-ben leendő elmaradhatatlan felállításához ama törhetetlen meggyőződésben, hogy ez intézmény létesítése az adott politikai helyzetben az egyetlen módja annak, hogy a párt a maga évtizedes küzdelmei által szerzett tekintélyét és drága magyar hazánk nepe részéről hosssu múltjában a legnemesebb hazafiság cselekedetei és sikerei révén méltán kiérdemelt bizalmat, a programmja megvalósításába vetett hitet és a függetlenségi zászló becsületét sértetlenül megóvhassa és a soraiban a jövendőben küzdők számira átadhassa, tántoríthatatlanul ragaszkodik. Ezen határozatáról az országos függetlenségi es 48-as pártnak elnökét és vezén.t Kossuth Ferencet, továbbá Justh Gyulát, Batthyány Tivadar grófot és városunk országgyűlési képviselőjét dr. Meskó Lászlót mint nemzetünk közgazdasági függetlenséginek tántoríthatatlan elvhü apostolait a legbensőbb nagyrabecsüléssel és ragaszkodással külön-külön feliratban tiszteletteljesen értesíteni rendeli. Kelt Nyíregyházán, 1909. feb.