Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-07 / 10. szám

1 (Kik szám. N Y I R V I D É K 1909 március 7. 3 A Kereskedők és Gazdák körének évi jelentése*. Súlyos teherrel kezdte meg közgazdaságunk az 1908-ik évet. A nyomasztó pénzválság mégl mindig éreztette hatását és habar az európai conjunkturák biztatóak voltak, mórt hiszen az angol bank már januárban 3 izben és pedig 2-án 6°/o, 16 án 6%, 23-án 4°/e-ra, márciusban ismét két ízben és pedig 5-én 3Vi%, lő-én 3*/'o-ra végül májusban fVs'a-ra szállította le a kamatlábat, az oszt. magy. bank — a berlini pénzpiac feszültsége miatt csak nagy későn és pedig január 11 -én 5*/o-ra, február 3-án 4 1/»'/o ra és csak május 8-án szállitotla le 4°/»-ra bai k­rátát. Ugy látszik, hogy a pénz szűke megszűnik, de nem igy a feszültség'; a hiteligény kfelégité­sénél tul nagy volt az óvatosság, viszont a vál­lalkozási kedv a lehető legkisebbre szorítkozott. Nagy várakozásokkal néztünk az aratás elé, melybe gazdaságunk és kereskedelmünk immár összes reményéit fektette. Gazdáink a kitelelés­stl nem voltak megelégedve, hozzájárult a juniusi és juliuíi esőhiány: mindezek a reményeket apasztották. A késő juliusi és augusztusi csapa­dékok és viharok a takarási és cséplési munká­latokat akadályozták, — viszont a kapások, a dohány és tengeri, főleg a takarmánynernüek megjavítását idézték elő. A burgonyát az esők sem voltak képesek megjavítani, sőt e termény­nél a teljes elpusztulással fenyegető betegség is konstatálva lett, a mely méltán kelt nagy aggo­dalmakat, habár a kormány erélyes munkai végez és immúnis vető anyaggal kezdi kicserélni a teljes burgonya területet. A termés eredmény azonban megyénkben kellemes meglepetést keltett. Kereskedő körök­ben az a vélemény, hogy Szabolcsmegye ter­méseredménye messze fölötte áll a hivatalos becslésnek. Mig ugyanis e szerint a buza hozam kat. holdanként 6-63 min. lenne, úgy egyes vidékeken kat. holdanként 8, 9, 10 sőt ennél nagyobb hozam is volt tapasztalható. Kereskedő körökben ugy vélik, hogy a hivatalos becslés agrárérdekből, az árakra kivan befolyás­sal lenni; azonban a tapasztaltak dacára kimu­tatásunkban, ha nem is a miniszteri becslést, de a saját magunk részére kikért és autentikus helyről beszerzett becslést vettük alapul. Ugy a mivelés alá vett teiülatek, mint a termés eredményről szóló kimutatás a jelentés mellekletét képezi. Ezekben kiterjeszkedtünk a nem szorosan kereskedelmi terményekre is, főleg mezőgazdaságunk áttekinthetése céljából. Az adatok összegyűjtése és szolgáltatása körül kiváló munkásságot és jóindulatot tanúsított a megye jegyzői kara, mely áthatva e munkálat érteké­nek és közhasznú voltának tudatától, a legna­gyobb készséggel és szorgalommal működött közre. Nem mulaszthatom i zért a jegyzői karnak — elnökük sőt az alispán előtt — köszönetemet kifejezni. Nagy munkásságot fejiett ki a Sza­bo'csmegyei Gazdasági Egyesület kiváló titkára, Szikjzay Sándor, és én alig várom az alkalmat, hogy hasonló természetű kérdésben a mi körünk is segítségére lehessen a rokon egyesületnek. Végeredményben — a becslést minimalis­nak véve — és a szeptemberi értéket számítva termett megyénkben: 1. Buza 95843 holdon 6591-5 wagaon 13.842,150 K értékben 2. Rozs 127527 holdon 7267-8 waggon 12.355,260 K értékben. 3. Tengeri 73775 holdon 3076-5 waggon 4.712,450 K értékben (nov. ár). i. Burgonya 51136 holdon 16371 waggon 8.185,500 K értekben (okt. ár). Az aratásnak ez a kedvező eredménye azután érezhető volt a kereskedelmi elet csaknem minden ágán. Mielőtt azonban ezekre kiterjeszkednék, a közgazdasági viszonyokat jellemző néhány adat kiemelését tesrem feladatommá. Ilyen elsősorban a megyei pénzintézetek 1908. évi forgalma, melyek részleteikben a jelentés mellékletén van­nak feltüntetve, amelyekből azonban kitűnik, hogy az 1907-ik évivel szemben az 1. Alaptőkék 550,000 koronával. 2. Tartalékok 231,319 3. Betétek 3,696,479 4. Váltótárea állomány 4,213,930 koronával gyarapodtak. * Mult számunkban jelaztük, lioyy a Kereskedők és Gazdák körének éyi jelentését, — a mely Hofj'mann Mór dr. ügyvéd egyleti titkár kiváló munkája — habár nem is *gész terjedelmében, de nagyobb vonásaiban ismertetni fogjuk olvasóinkkal. Az összes alaptőkék 8 és V* milliót, a tar­talékok 3'8 millipt, a betétek 36 6 milliót tesz­nek ki, a váltótárca ériéke pedig 43 millióra rúgott. Osztalékul kiadtak pénzintézeteink 646 ezer koronát. Az 1908-ik évben a tőrvény szék előtt 1552 váltó került beperlés alá, mig 1907-ben csak 1-392. Bejegyzésre került 34 egyéni cég (1907-ben 40) tarsas csg pedig 13 (1907-ben 29); ez utóbbiak közül 3 hitelszövetkezet, 1 raktarszö­velkezet, 2 gyár, l fiiszerkereskedés (részvény­társasági alapon) és három pénzintézet 800,000 kor. alaptőkével. Összesen 34 ebeiben kűriek csődöt,(1907-ben 43 esetben), elrendelve 10 esetben lett es pedig Nyíregyházán 6, Kisvárdán 3, Thuzsáron 1 esetben. A tui a kereskedelem egyes ágait illeti, ezek közül a UrményüxMet iJMőleg következőket je­gyezhetem meg. Az 1908-ik év első öt hónapjában a buza és rozs üzlet csaknem teljesen szünetelt. 0*ai ennek az előző év őszétől folyton tartó waggon­hiány és a szállításnak ebből eredő kalamitásai. A galíciai malmok és kereskedők teljesen kike­rültek vidékünket é» a megyei kereskedelem a belföldre, főleg Budapestre szorítkozott. A még mindig tartó pénzválság is nyomasztólag hatott. Ezeken felül az 1907-ik évi szűk termés a mal­mokat a termények gyors beszerzésere késztette, ameljlyel tehát az 1908 ik év első negyedeben bőven el volt latva. Minthogy pedig a fogyasztás őrleményekben az elképzelhető minimálisra csök­ksnt: ez okbul nagy lisztkészl«t halmozódott fel, melyet a kon.um a különben is tul hajlott magas árakon felvenni nem tudott. Hozzájárult még az a tapasztalat, hogy az 1907-ik év termését pessimistikusan becsültek. Ez magyarázza azután az áraknak lefelé irányuló tendenciaját. Csak a május hozza meg a buza üzlet élénkségét tőleg a termésre vonatkozó aggodalmas kilátások követ­keztében ; a ror.s üzlet ellenben aratas utánig stag­nált. A hivatalos jelentések a termésről tele voltak aggodalommal, ennek dacára nem emelkedtek az árak. Az aggodalmak nem is bizonyultak alaposok­nak, a teiméseredmény megyénkben a jobbak közé tartozik. Ez az eredmény annál kedvezőbb volt, mert országos, vagy világ konjunktúrákra ve­zethető okoübol az árak emelkedő irányzatot vettek. Ez a körülmény az üzlet nagymérvű élénkségét idézte elő, melyet termelők es ke­reskedők azért is kihasználhattak, mert a pénz­viszouyok is javultak és mert az üzlet réme és veszedelme a vaggonhiány egyelőre nem jelent­kezett. Az ölöm nem volt tartós, — október­ben már nem lehetett árut feladni, —5—6 hétig heveit az a raktárban. Gaiiczia vevői is­mét elmaradtak és igy volt ez az ev végéig. Élénk üzlet volt az év első hónapjai alait a tengeriben. E cikkből u. is kevesebb termett 1907 ben annál, a mire a becsles alapján szá­mítani lehetett es igy a ktreslet nagy volt min­den felé. Az árak egész addig, mig az uj ten­geri nem jelentkezett, nagy mérvben emelked­tek. Végeredményben a jobb termeshozam mindenesetre nagyobb elszállításokat vont maga után. „ Sjját árjegyzéseink e három cikkban 50 krg.-óként Buza Rozs Tengeri Január végén 11-70 10-50 650 Február » 11-50 10-20 6-40 Március V 11-40 10— 640 Április » 11-20 10-— 6-40 Május fl 11 — 9-30 6 30 Junius V 11-20 9 — 7-80 Julius » 10-70 8-80 s-— Augusztus » 10-30 8-30 8-10 Szeptenib. » 10 50 8-50 8 60 Október n 11-10 9-10 6-30 November » 12-20 10-20 5-50 December V 12- — 9-80 6-70 A burgonyaüzltt az égisz év folyamán, ép igy az idei behordas után rendkívül élénk volt. Az idei gyönge termés az arakra és a keres­letre emelkedőleg hatott és mig a korai fagy meg nem zavarta, az elszállítások elég nagyok voltak. A btrütht következőleg alakult. Az 1907-ik evi 30—44 koronás magas must áraknak dacára a borok könnyen voltak elhelyezhetők. A Sóstó szőlőtelepi borokért elértünk 52, 54, sőt 60 K.-t is hl.-énként. A kerti borok nagy keresletnek örvendettek úgy, hogy junius julius hónapokban mar nem lehetett árut kapni; az arak 44 46 k.-ig emelkedtek. — Ugy a faj, mint a kerti borokat többnyire Giliciába szál­lították, egy része azonban Kassa vidékén, Sze­pességen es Gömőrben lelt elhelyezést, sőt kerti borainkból sokat szállítottak fürdőhelyekre is, hol a mi zöides-fehér borainkat ásványvízzel nagyon kedvelik. Tekintetei arra, hogy már 1908. junius­julius hónapokban a termés kilátások kedvezők voltak; augusztus-szeptember hónapokban a borok arai hanyatlottak. E hónapokban mar történtek előre eladások 40-től lefele 26 koro­nás ár mellett fajborokra. Augusztus-szeptember hóban már mindenütt nyilvánvalóvá lett a jó­termés : sok gazda beszerezte a hordókat 6—8 koronáért (hl.-énként). A hordoárak azonban rohamosan emelkedtek, a gyárak a szükségle­tet kielégíteni nem tudtak, előkerültek a regi hordók, külföldről is kü dtek hordót és miután gazdák es kereskedők egyaránt kerestek árut, a hordók ára ócska 8 — 10, uj lí —14—16 koronára emelkekedeít és megtörtént, hogy a hordók drágábbak lettek a mustnál és — sok helyen a termés veszendőbe ment. A hordóhiány a must árát leszorította, a szü­retet sok helyen késleitette, a bor érté­kesítését megnehezítette. — Nyomott árak mel­lett — mindamellett a borok legnagyobb része elkelt. — Sóstón fiiettek 24—26—28 koronát, kisebb tételek elkeltek 20—22 koro­náért, a vidéken a faj borok 16—20 koronájá­val, kerti borok eleinte 13 — 14, később 8 — 12 korona ár mellett lettek értekesitve. Katasztrális holdanként termett a Sóstó-szőllőtelepen 30—40, kerti szellőkben 50—55, sok helyen 60—80 hektoliter, sőt voltak nagyobb terméseredmé­nyek is. Forrás után, különösen kerti borok nagy mennyistgben lettek elszállítva, december 15 óta azonban az üzlst lanyha, a tél beállta miatt. Nagyobb szállítások várhatók 1909. már­ciusától kezdve. A tanulság az, hogy a gazda igyekezzék hordószükségletenek fedezetéről és szükség ese­tén pincéről gondoskodni. Egy jól szervezett pinceszövetkezet kitűnő vállalat lehetne és sokat lendíthetne az e nélkül a külföldi kereskedők kai-telijének kitett borüzleten. A faűeltt menete a kővetkezőket mutatja: Az 1907. év telén a tűzifa ára a csekély készlet folytán rolumosan, szinte napról-napra emelkedett és kereskedőink — nehogy a fogyaszté közönség ismét annak legyen kitéve, hogy sok­szor napokig sem volt a faüzletekben tűzifa kapható, — a kővetkező idényre a szükséges mennyiségű árut nagyobb kötésekkel biztosítot­tak. — A termelők padig as 1907. év telén elért magas árakra tekintettel, teljes erővel fog­tak a kitermeléshez, ugy hogy az 1908. év nyarán a termelőhelyeken óriási készletek hal­mozódtak fel, minek következtében a megfelelő kereslet hijján az árak hanyatló irányzatot vet­tek, melynek eredményeként kereskedőink, kik a régi kötéseiket bonyolították le, a fogyasztás érdekében eszközölt előregondoskodásuknak árát veszteségekkel fizették meg. Maga Nyíregyháza, mint a megye fakeres­kedelmi gócpontja, mindinkább veszít eme jel­legéből a Nyiregyháza-videki kisvasutak kiépí­tésé következtében. Az ezen vasút mentén fekvő községekben, mint Kólaj, Buj, Ibrány, stb. uj faüzletek keletkeznek, melyek az étidig Nyíregy­házára irányáló forgalmat a maguk számára foglalták le, annál könnyebben, mert a fogyasz­tók nincsenek többé arra utalva, hogy 10—28 km.-nyíre fuvaroztassák a Nyíregyházán beszer­zett áruikat. Amig tehát a körzet vevőközönsége a nyíregyházi kereskedelem résséről elveszettnek tekinthető, ugy másrászről e vidék építési kedva és módja javulásnak indult. Miután a két éven át pangó épitkezés — ai összegyűlő szűkség és a javuló viszonyok folytán előreláthatólag mégis meg fog indulni, annál inkább, mert a szakszerveze ek az épitő­munkaadók szervezkedésevei látják magukat szemközt é« mindinkább tért hódit a belátás, a kötött szerződés kőtelező voltának beismeréae és végül, mivel a megyei építkezések lebonyo­lítását immár egy erkölcsileg és anyagilag garan­tiat nyújtó ajtó-ablak gyár is mindjobban elő­segíti : a két cv óta hanyatló faüzletlet jobb jövőjében való bizodalmunknak adhatunk ki­fejezést. I

Next

/
Thumbnails
Contents