Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-07 / 10. szám

JyiregyMzi, 1909. XIX, étfolyam, 10, szám, yasárnap, március 7. ^^"^^^^^^^^^olcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szaboicsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. iHfözetési (eltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor.. Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSKÁZ-rÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetesek árszabás szerint számittatnak. A nyilt-tári közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Fajiatok. Nem én vagyok az első, aki ezekről beszél. Sokan látjuk, mint szinlelednek el a régi társadalmi élet egészséges vonásai. Ezelőtt legalább volt egy közös hangulat, mely az egyéneket és családokat összefűzte. Nagy farsangolás, bőséges névnapok s közössége a nemzet minden kicsike és nagy tagjának sok mindenben, de mindenesetre a mulatságban. A tűzhely akkor meleg volt és élénk s mig föl nem találták a Dobos tortát, kapocs volt e kedélyek között a malacpecsenye is. Sőt, — hogy nagyot ne mondjak, — a jó társaséletre nézve nagyobb jelentőséggel birt 100 mai cifra bankettnál egy régi, becsületes — disznótor. A régi kapcsok azonban lassan föloldóztak és az ujak még nem készültek el. (A mi szellemi lakatosműhelyünkben gyönge legények dolgoznak.) A társadalmi élet szét van szakadozva s a lelkek nem tudják megtalálni, hol van az összezavarodás közepe? Tekintsünk csak be egy pillanatra a saját lelkünkbe; ne most, de mindennap. Az egyént minálunk a nyugtalanság érzete űzi. Beszél valakivel az utcán, a társaságban s észre veszi, hogy a záikozott és hideg. Elmegyünk barátságot szerezni a társaságba s előnkbe állítják a merev érdeket. Szivet keresünk szív szerint és alkudoznak velünk. Valami fénytelen hidegség ül az emberek lelkén s hány barátságos kézfogást érzünk naponkint, mely alig különbözik attól, mintha valaki édes mosolygás közben hirtelen egy valóságos kecskebékát nyomna a markunkba. * X Nálunk kétféle jellem válik ki: a rüpök és a stréber. Ez a két torzalak jelzi most nálunk a jellemképződés két ellentétes sarkát. Sőt, ami szintén nem újság, mind a két csodabogár egészen jelenkori képződmény. Méltó mind a kettő az irodalmi gombostűre. Tény, hogy a társadalmi viszontagságaink között ez a két fájta csinálja az u. n. szerencsét. * -r* A rüpök kezdetleges alakját már Széchenyi István Hiteljében megtaláltam. S az igazat megvallva, én még irigyelni tudom a mult század ezt az alakját. Ha nem is szép, de legalább eredeti, vaskos és ami fő: őszinte. Az uj század rüpőkje már nem ilyen többé. S voltaképen nem is ezen egyszerű nyereségnek az örököse. A mi rüpökünk sokszor a régi oroszlán-nemzedék utódja, de az oroszlán ereje, méltósága és nagylelkűsége nélkül. Csak a sörényt örökölte az elődöktől és az ordítást, melyet éjszakánkint az utcán hallat és sajna, néha a bálteremben is. Munkába fogva rendesen körmét igazgatja és a bajuszát pödri. E typus francia hasonmását véletlenül megtaláltam az éles Moliérnel, mikor az elfajzott nemes sarjadékot gúnyolja. Céliméne-t körülrajongják az udvarlók s a szellemes hölgy végig kritizálja őket. Egy nagy név örökösét igy utasítja el; — Ez nekem nem kell. mert egész nap a kútba néz s beleköpvén a hullámkarikákban gyönyörködik. * * P • ; : ... Jfc A stréber a nyugat szülöttje. Oly fiatal még nálunk, hogy magyar neve nincsen. Egyáltalán vannak soha meg nem magyarositható nevek s benső örömmel tudjuk mindnyájan, hogy Swindler ur is azok közé tartozik. S ami engem illet, Stréber úrtól is megtagadnám a névmagyarositási engedelmet. Már csak azért is, mert eme kiváló kultur-nemzetség legvásottabb gyermekeit küldi Magyarországra. Ha Rüpőky ur erőszakos, neveletlen és léha, akkor Stréber ur fordulatos, sima és ravasz. Ha Rüpőky ur fölmurizza magát a hivatalokba; akkor Stréber ur négykézláb is fölmászik a pozíciókra. Ha Rüpőky ur a bálteremben szalonbetyárkodik, Stréber ur a hatalmasak előszobájában ácsorog. Ha Rüpőky ur a régi nagy urakat per „bátyám" titulázza, Stréber ur mindenkit egy fokkal föllebb tituláz. Ha Rüpőky ur magas protekciókat keres, sőt követel és azzal ád nyomatékot könnyű személyének; Stréber ur módját találja valami alattomos hizelgésnek s lakájmódra A csillagbörtön szobrásza. — Egy ügyész elbeszélése után. — Irta: Pataky István. Nemes Nagy Pál számadójuhász volt Kiskőrös és Kecskemet kö'/pontján. A különböző irányokból Kecskemét, Halas, Csongrád, Majsakunszentmárton és Szabadszállás felé igyekvők holt bizonysággal útba ejtették a Nagy Pál jól ápolt tanyai lakását és igénybe vették hallgató barátságát. Elölte nyiltan beszélhetlek, sőt tervezgethettek is. Az öreg hallgatag volt, mint a hal. Megértett kevés szóból mindent, a legények tervét is, de soha bele nem szólt. Megesett, hogy eleseit báránynak mondta fee azt is, aminek a bőrével beszámolt gazdsinsk, de amely báránynak rövid kimúlása, nem a természeti erőket, hanem az ő ajándékozási kedvét találhatta halált hozónak. De máskor meg vendégei hoztak bogracsbaralót. Az is igaz, hegy az öreg soha sem kérdezte, hogy milyen igaz jajásban akadt utjokba az a borjú, vagy bárány. Hozták, megfőzte, evett ő is. Néha, néha, olyan kezdőket, sötét éjjel elvezetett ide-oda, ahol a megrakott szekereket megkönnyithettek. De ismételte soha. Szóval mindössze vagy ötször, hatszor járt úgynevezett orgazdáknál. Ezenkívül minden évben egyezer, húsvétkor ment be Kecskemétre, ahol Zsófi lánya lakott, tisztességes feleség® egy jóravaló es jómódú kalaposnak. Ott maradt 24 óráig s akkor visszavonult újra a pusztaságba. Nemes Nagy Palt nagy környéken mindenki becsületes embernek tartotta, de ő maga is annak tartotta magát. Azt a kis segítséget, amit itt is, ott is nyújtott, nem tartotta meggyalázónak. És abban az időben az ő cselekedetei csakugyan nem voltak, hogy ugy mondjam „főbenjárók." Dt- Laucsik Máténak meg Ráday Gedeonnak ebben a tekintetben egész más volt a nézetük. És ekkor, mikor az ő nézetük kezdett a helyesnek látszani, nagyon rossz idó járt az olyan emberre is, mint nemes Nagy Pál. És ezek a véleménykülönbségek csakhamar tettlegességekben nyilvánullak. Ugy pedig, hogy sok emberrel együtt nemes Nagy Pál is bekerült a cslllagbörtönbe. Amikor sok hét múlva Nagy Pál a vizsgálóbíró. Laucsik Maté elé került, a zárt levegőn egész sápadt alak lett. Laucsik nagyon barátságos, de még határozottabb hangon követelte, hog7 mondja meg üz orgazdák neveit. — Mert — tette hozzá — a tettesek őszintén beismerik bűneiket, de azok akik f'elg&zdagodtak rajtuk u sötétségben bujkálnak. — Már pedig uram — felelt Nagy Pál — én tőllem azok neveit nem tetszik megtudni. Igaz ismerek egy párt, az is igaz, hogy azoknak a fickóknak munkáiból gazdagodtak meg, d« hát mégis, ha eddig hallgattam, azt a néhány évet, ami még nekem hátra van, csak elhallgatom . . . — De ez lelkiismeretlenség! — Nem tudom uram, de ott kint a pusztán ezt mindenki iev foarj* fel. mint én . . . — Igen? ha a pusztán ez a felfogás jarja, akkor nem látja kend addig a pusztát, mig a becsületről más fogalma nem lesz. — Sajnálom uram, mert egy lányom van, akit minden évben egyszer megszoktam látogatni, de mégsem tehetek másként. — Tudom, tudom. Mindezt én tudom. Ha kend érdemesnek tartja magát arra, hogy a törvény ellen tett cselekedeteiért megbűnhődjék, ne tartsa jobbnak magánál azokat, akik magukat a roszra vezették, vagy legalabb abban megtartották. — Igaz uram, igaz. De ha ebben nőttünk fel. Öreg nemes Nagy Pál sem jószóra, sem fenyegetesre nem volt hajlandó elárulni azok neveit, akik az ő zsírjaikon híztak meg. Hanem napról-napra szomorúbb lett. Egy ízben azzal a különös kérelemmel fordult Laucsik Mátéhoz, hogy ő azt szeretne, ha a saját kenyerét Ugyan kapná meg. — Miért ? Kérdi Laucsik. — Hát esak ugy. Ha megtudná tenni a tekintetes ur. — Ha akarom, miért ne ? Majd gondolkozom róla. —• Az Isten is megáldja. * * * Laucsik gondolkozott, hogy mit akarhat az öreg. Kulcs lenyomatnak itt semmi hasznát nem veheti, de effélét nem is csinált az öreg. Abban az időben volt paloták és kunyhókban ellerjudve, képben és másolatokban, az Izsó Miklós „Busuló juhásza." Mai Bsuámnnk 12 oldal.