Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-28 / 9. szám

4 9-ik szám. NYIRVIDÉK 1909. február 28. Egyébiránt a ,,meddő sólnjok eme költőiben", ahogy őtet k'adójuk nevezi, könnyen ráismerhetünk az „utói ó goromba, őizinte nagyúrra," a .semmi költőjére," — a „sokat, igérő kezdőre," — az „éjszakai hangulatok festőjére," — az „oroszlánkörmeit mutogató tehetségre, — a „művészet aszketájára" meg az „ismeretlen után vágyó, sz élet minden szépségét és örömét igenlő" nőre : de nehezen találhatjuk meg írásaikban azt, amit ugyancsak hirdetnek : a bibliai tömörséget, a lemondás igazságai, az akarat őszinteségét, a sok zeneiséget, a tökéletesen kész költői nyelvet, a refi xiók értékességét s az őrök nőiesség kellemet. Hova vezet ez az irány, nem tudom; vállal-e közősséget a hibáival is láriglclkü mester a törpe utánzókkal, nem törődöm vele. — Annyi bizonyos, hogy a felelősség nagyrészben őt terheli, ha e mozgalom vége hagyományainknak lejtőre jutása lesz. Mert a tanítványok az ő szavára esküsznek. Én e hagyományokat féltve, melyekhez lekeni egész hevével ragaszkodom, de meg a jóizlés szempontjából is, melynek az ő részükről félríivetését tapasztalom, söt az ő érdekük ben leginkább, kiknek kisebb-nagyobb hivatottságát sok téveiesük mellett is készséggel elismerem : kötelességemnek tartottam, hogy komoly tanulmány tárgyává tegyem a „Holnap"-ot, s rámutassak íróinak nagyobb mértékben félszeg, mint előnyös sajátságaira. Különben az igazi tehetség úgyis továbh halad a maga útján, ha gáncsolják, a gyenge pedig úgyis hátramarad, ha erőnek erejével előre tolják. Fejtegetésemet, illetőleg ismertetésemet azzal az őszinte óhajtással végzem, hogy ebből az evolúcióból is, mely szemmelláthatőlag öszízefűgg társadalmi es közéletünk jelen alakulásával, a magyar nyelv, a magyar eszme, a magyar költészet kerüljön ki diadalmasan ! Dr. Vietórisz József. Dr. Sugár Ignác előadása a Kereskedők és Gazdák Körében. — A proletariátus keletkezése és fejlődése. — A Kereskedők és Gazdák Körében rendezett sorozatos előadásoknak — ugy halljuk — ez idényben a végére jutottunk és igy alkalomszerű a dologgal foglalkozni. Az előadasok célja a szociologia népszerűsítése. Stúvay Gyula novemberi előadásában széles vonásokban ismertette a szocialisták ideálját. végcélját, a kollektivizmust és rámutatott arra, hogy a mai társadalmi berendezkedésen alapuló államhatalom ellcnállhaüan erővel, saját súlyával rohan a kollektivizmus felé. Dr. Szende Pál, deczemberben a társadalmi átalakulások törvényszerűségét, szükségszerűségét tárgyalta és bizonyította, hogy minden alakulat gazdasági szükségnek természetes folyománya. Végül dr. Sugár Ignác e hó 22-én a proletariátus keletkezését és fejlődését tette előadása tárgyává, Nagy körvonalakban jelelte a proletár szó mai jelentését, ismertette a gépek rohamos terjedésiből alakuló munkás társadalom keletkezését, nyomorát, szervezkedését, öntudatra ébredését. Mesterileg rajzolta a gyári munkásság életmódját, családi viszonyát és az igy nevelődő generáció gondolat és eszme világát, mely teljesen elütő a polgári társadalom felfogásától. A két felogás harca és küzdelme egyenlőtlen. Egy felől áll az óriási, túlnyomó számbeli többség, más felől a törvényes rend által nyújtott hatalom, vagyon, értelmiség és cultura. A nagy ipari központok proletariátusa csakhamar felismerte a tudomány és a kultura hatalmas fegyverét és óriási igyekezettel, határozott fegyelmezettséggel, mélységes komolysággal fogott az ismeretek megszerzéséhez. Hatalmas munkás gimnáziumaik, Iyceumaik, antialkoholista propagandáik utján óriási eredményekhez jutottak, ugy, hogy saját irodalmuk keletkezett a gyermekversektől és képeskönyvektől a tudományos irodalomig. Az előadás bevilágított a proletár felfogás rendkívüli hatására a jogélet, a társadalmi élet, a lö vényhozás, tudomány, művészet, sőt a divat terén is. Végül áttért a hazai kezdetleges proletariátusra és lobogó hazafias érzéssel utalt a nemzeti szempontokra, melyek a polgári társadalom jobb és melegebb érzésének, a belátás politikájának szükségességét vonja maga után. Az előadást kővető lelkes taps után jól servirozotl vacsorához ült a lársasagegy része. Ott láttuk Geduly Henriket, dr. Kovách Eleket, Popini Albertet, Rhédey deb. kamarai titkárt, dr. Vadász Lipót kisvárdai ügyvédet, Halasi Jánost. Haas Ignácot, Zoltán Józsefet, Hoffmann Sándor kir. mérnököt, Wilt György kir. tanfelügyelői. Huray Sámuel főszámvevőt és mt'g soi jónevü egyéniségét társadalmunknak. Az előadó ünneplése meilett a Kereskedők es Gazdák Körének elismerésre méltő komoly törekvése sok dic.-érő szóban részesült. Az bizonyos, hogy a szociológia a gondolkodok es emberszeretők tudománya és ennek ilyen objektív cs tudományos alapon való ismertetess, mint a hogy a Kör teszi, sok téves felfogás eloszlatását és a szocializmus iránti meleg rokonszenv keltesét vonja maga után. Őszintén kívánunk hozzá további sikereket •a Kereskedők és Gazdák mindig nagyobb elösmerést maga részér« kivívó Körének. Honi .tevéi. VI. Kedves Barátom ! Egy helyi lap kritikusa a Bessenyei Kör estéjéről szólva kifogást emel Vietórisz József professor ur felolvasása ellen. Igaz. hogy azt mondhatná az ember; de gustibus non est disputandum; de egy és más mégis csak szöget üt az ember fejébe. Annyira az „uj" lett ízlésűnk és világfelfogásunk uralkodó planétája, hogy az újság magában véve elég minden elismerés kivivásara ? Lássuk csak, hol van az a nagy újság ? Jó magam csak az újságát keresem ennek a hires, nagyképű adhmusnak. Míg megtalálok benne mindent, ami abszurd, nem találok benne egy hajszálnyi újságot seiíi. Majdnem száz esztendővel ezelőtt, a német irodalomnak is meg voltak a maga Ady Endréi. Az első német romaiitikusok : a Schlegel testvérek, Hnrdenberg (Novalis) Tieck, nevetségesnek, magát túléltnek tartották a GoetheSchiller-féle klasszicizmust, mint ahogy Adynak, Ignotusnak és társaiknak nem kell se Arany, se Tompa, se Vörösmarty, se senki más. Bajos dolog is, valljuk meg, hogy Thersitesek próbálják forgatni Herkules buzogányát. Gőethet, Schillert, Aranyt, Tompát bajos a maguk mezején lepipálni. Magaképzelte óriásnak uj mező kell, hol kedvére kibukfencezheti magát. Ez magyarázza a száz évvel ezelőtti német romantika keletkezését s a magyar adizmusét is. Schlegel Frigyes urnák sem kelleti hagyományos műszabály, mert azt tartotta, hogy a művész maga teremt magának formát és tartalmat korlátlan szabadsággal. Irt is aztán „Lucinde" cimen egy olyan regényt, mely örök időkre az ízléstelenség Csimborasszója marad. Hardenberg is irt egyet, melyből épérzékű és épeszű ember soha sem fog egy világos, érthető gondolatot, vagy hangulatot kiolvasni. Formátlanság, izléstélenséj, perverzitás, tantalusi önérzet és gőg áradt a német romantikusokból csak ugy, mint a mi moderjeinkből. Hol van tehát bennük egy szikrányi újdonság? Sőt tovább megyek. A sorsukban sem lesz semmi uj. Az adizmus sorsa ugyanaz lesz, ami az első német romantikusoké volt: nevetség tárgyaivá lesznek rövid idő múlva s beiefuladnak a maguk teremtette mocsárba. Hogy pedig Vietórisz József professor ur jónak látta művészi szempontból lecsepülni az „uj" irányt, azt nagyon okosan cselekedte : mert ugy látszik, az adizmusra inklinúlóknak száma nem csekély s nemcsak adis'a költők, hanem adista olvasók is vannak; s az utóbbi már baj. Különben, ha igy nem volna, csak nevetni kellene az egész irányzatén. Nekem, valahányszor valami Ady-féle öndicsérő vers kerül szemem elé, mindig eszembe jut egy jámbor debreceni talyigás, kinek a lova egyszer minden ok nélkül ugy nekibokrosodott egy mellék utcán, hogy már csontjaim épségét féltettem s azt kérdeztem a jó magyartól, hogy mi baja a lovának, ,Nincs ennek, kérem, semmi baja — felelt a kérdezett — csak vak, hát kepzelődik. íme az Adyék pegazusa! Szervusz, öreg csont! Ölel hived, Elvy Tamá*. Meghivó. F. év március hó Ü án, szombaton d. e. 9 órakor Nyíregyházán, a városháza nagytermében ifj. Tóth Karoly m. kir. szőlészeti és boraszati ker. felügyelő a „szőlészet és borászat" címen szakelőadást tart, melyre ez uton is minden erdeklődőt tisztelettel meghívunk. Kelt Nyíregyházán, 1909. febr. 27. Szabolcsvármegyei gazd. egyesület. Meghivó. Egyesületünk fennaltasának 50 éves fordulója alkalmából az 1910. évben tervezett mezőgazdasági és ipari kiállításunk célszerű előkészítése szempontjából — különös súlyt helyezve minden tényező közreműködésére — teljes tisztelettel van szerencsénk minden, ügyüns iránt érdeklődőt e kiállításunk előkészítő nagybizottságának /. évi március hó 7-én d. e. H%11 órakor Nyíregyházán, a városháza nagytermében tartandó ülésére meghívni. Es alkalommal tervez? ik a l'őbb előkészületi intézkedéseket megbeszélni s az egyes szakcsoportok bizottságait is megalakítani, mely bizottságok a tervezet keretében a végrehajtó bizottság utján önállóan intéznék csoportjaik ügyeit. Kelt Nyíregyházán, 1909. febr. 27. A szabolcsvármegyei gazdasagi egyesület neveben Ssikstay Sándor, Zoltán Sándor, g. e. titkár. g. e. alelnök. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület március hó 10 én Szatmáron díjazással egybekötött bikavásárt rendez. A vásárrá vonatkozó tudnivalók a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. Burgonya-vetőgumó beszerzése. A mult évben az ország több vidékén a burgonyán a luvél fodrosodas és más betegség oly mértékben jelentkezett, hogy a löldmivelésügyi minister szükségesnek látta a beteg vidékek reszére felújítás céljából egészséges burgonyavetőgumó beszerzéset megkönnyíteni, A megbízott szakközegeknek azonban megfelelő egészséges burgonyát a legnagyobb utánjárás mellett is a belíőldön csak igen kis mennyiségben sikerült biztosítani a további iatézkedes folytan Poroszsziléziában és Galicziában tett kísérlet pedig az idő rövidsége miatt szintén kevés sikerrel járt. A beszerzett korlátolt menyiségü burgonyavetőgumó készlet kisebb része a jövő évben mutatkozó szükséglet részben való fedezése végetl el szaporításra fog felhasználtatni, a többi mintegy 4000 métermázsa egészséges vetőgumó a jelentkező gazdáknak az alábbi feltételek mellett fog rendelkezésűkre bocsáttatni. Az eladásra kerülő burgonya félék a következők : Dolkovszky-féle galicziai eredeti Topáz 150 q, Ordon 200 q, Gastold 50 q, Rezydent 40 q, Gracya 100 q, Regina 15 q, Stella 20 q; galicziai utántermésü Topáz 900 q, Devette 200 q; Gimbal-féle poroszsziléziai eredeti Woltmann 200 q, Cares 100 q. Brochen 200 q; hazai felvidéki utántermésü Woltmann 1250 q. Az eredeti Dolkovszky és Cimbal-féle burgonya-vetőgumő kedvezményes vételára bérmentve a rendeltetési állomásra szállítva métermázsánként 9 (kilenc) korona, az utántermésü burgonya ára bérmentes szállítással métermázsánként 6 (hat) korona. A szállításhoz adott zsákok ára darabonként 50 fillér, amelynek fele azonban a zsákok bérmentes visszaszállítása után visszatérittelik. Egy ugyanazon termelő egy vasúti kocsi rakománynál illetőleg 100 q-nál többet és 10 q-nál kevesebbet nem kaphat. A teljes vasúti kocsi rakománynál kisebb tetelekre való rendelés csak akkor vétetik figyelembe, ha a rendelés többek részére együttesen ugyanazon vasúti állomásra teljes v»suti kocsirakományra történik. Az igény bejelentések a m. kir. gazdasági szaktanárhoz Stubnyafördőre intézendők, kinek értesítése alapján a szállítható mennyiség vételára métermázsánként egy korona zsákdijjal együtt haladéktalanul nevezett gazdasági szaktanárhoz postautalványon beküldendő, aki az ősszeg vétele után a burgonyának a megjelölt cimre való elküldése iránt intézkedik vagy a késve érkezett pénzt feladónak visszaküldi. Budapest, 1909. évi február hó 15-én. M. kir. földmivelésügyi minister.