Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-25 / 17. szám

Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. BMzetési feliételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: J39. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények díja soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Myirégyta, A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. \ > ® i, április 25. Ki a falvakba! (B. B.) A szociáldemokrata párt hús­véti kongresszusa adta ki ezt a jelszót az agitátoroknak. Elhatározta ez a kongresz­szus, hogy teljes erejével ráveti magát a falvak népére és az általános választói jog jelszava alatt tűzbe boritja a nép szunnyadó indulatait. Aratásig még elég idő van arra — mondogatták egymás kö­zött, hogy megfogjuk a parasztot. Ha pe­dig a kalász érése idején mi kommandi­rozunk a munkások százezreinek — gon­dolták utána, miénk a hatalom, mert egy jól szervezett aratási sztrájk rémével ösz­sze lehet törni a föld urait. Ez a húsvéti határozat tehát valósá­gos hadüzenet a falvak nyugalma ellen. Nem első fenyegetés, de ha idáig nem si­került is a beváltása, még sem veszede­lem nélkül való. Mint tudjuk, e szociáldemokrácia kez­detben mindenütt az ipari élet proletár­jaiból toborozta össze a maga fanatikusait. Ez a melegágy jól tenyésztette a beleve­tett magvakat. Nálunk is rövid idő alatt nagy erőre kapott a nemzetközi szervezet. Előbb a demagógia fegyverével dolgozott, azután a terrorral. Két segítő társa volt a munkások érzületében: az elégedetlen­ség és a gyávaság. Mindkettőt sikerült kiaknázni hatalmi céljaira. Az elégedetle­nek járszalagra kerültek, a gyávák igába jutottak. Ma már a nemzetközi szocializmus nag y sz ervi erővel, jelentékeny anyagi Deák Ferenc kéme. A szentlászlói emeletes kastély parkjába egymásután perdül be a sok csengős, negyes íogat. Hatalmas szál emberek kelnek ki a köny­nyü. agyagf'utó bricskából. A Deák-had — Tár­nokból, Kehidáról, Egerszegből, György, Lajos, József az ismertebbek. Még egy, aki kiválik a famíliából, bár fél ftjjel kissebb a többinél, de mégis nagyobb valamennyinél: egész ország szeme függ rajta, hite, reménye kíséri minden léptét ezekben a szomorú esztendőkben — Deák Ferencnek. De hát most nem politizálni jönnek az urak. Husvétroásodnapja van s ez a nap zalai ősszokás szerint a família legidősebb tagjának van szentelve. Deák Klárának, Oszterlüber Jó­zsef feleségének. Hozzája száll e napon ven­dégségbe az egész familia, hetedhét várme­gyéből. A politika irányában hát hasztalan szima­tol, bujkál és fülel most az urak közt az a karcsú szalon gavallér, aki hívatlanul is legel­sőnek érkezett a házhoz. Fiiess ur ez a barna legény, becsi indigens. Az ördög se tudja mi­féle szél hordta ide ezt a németet ős Zala leg­rejtettebb zugaba, a Deák-had göcsei fészkébe. Nem tudja, ám nem is töri felette a fejét senki. A vendégnek, mig tisztességesen viseli magát, nem néz itt a gyomrába senki. Még kezet is fog vele minden Deák, mikor elibük ment s édeskés mosollyal segíti le őket a kocsiról Fiiess ur. — No Gvörev ur. mi újság van Tárnokban ? eszközökkel, kitanult agitátorokkal dolgo­zik. A sajtószabadság és gyülekezési jog talaján vetvén meg a lábát: a közszabad­ság biztositékainak oltalma alatt támad a nemzeti és a társadalmi alapok ellen. Jó neki minden eszköz és az ördöggel is szövetkezik. A külföldön gyalázza a ha­zai viszonyokat, hogy részvétet keltsen. Idehaza ölelkezik az ellenünk törő nem­zetiségiekkel s mindenkor az abszolitizmus oldalán jelentkezik. Vezérei egymásután jutnak jól jöve­delmező polgári állásokhoz, megtöltik a betegsegélyző pénztárakat s a pártadó filléreiből megtöltik a zsebeiket. Komóto­san élnek, jól táplálkoznak; néha-néha elszavalnak egy-egy forradalmi szózatot s biztos helyről nézik a felizgatottak fejbe­verését. Időnként sztrájkot rendeznek, tel­jesen figyelem nélkül a nemzeti termelés érdekeire és időnként munkátlanságra kényszerítenek ezernyi embert, hogy ha­talmukat fitogtassák Sztrájk-politikájuk a munkás sorsát nem javitja, mert amint a munkabér harminc percenttel emelkedik, az élet hatvan percenttel drágul. De arra jó a tüntetés, hogy megfélemlitsa a pol­gár társadalmat, terrorizálja a békés mun­kásságot, ébren tartsa a harci kedvet és ami fő: szerepet biztosítson a minden hasznos termelő munkára alkalmatlan iz­gágáknak. Csupán a durvaságban, a gyalázko­dásban, az izgatásban erős ez a vezető tábor, minden eszmei emelkedettség nél­kül. De hogy ez az alantas erő milyen — Hál' Istennek, szépen érik a répám Fiiess ur. „Fliess ur* morog egy germán szakra­mentumot, aminek ez a jelentménye: egye meg a kukac a répádat, nem arra vagyok én kí­váncsi ! Fiiess ur tudniilik a természetes dolgokkal nem törődik, ő titkokat kutat, minden aron rejtélyes tüneteket, sugást-bugást: komplotot szimatol Göcsejben. Ezért küldték, ezért fizetik, erről kell neki jelentést tenni. Bécsben Mert Fiiess ur Bécsnek a spinnja, a Deákok, kivált­képen Deák Ferenc oldala mellé kirendelve. Olyan időket éltünk akkor, hogy fizetett Fiiess urakat küldözgettek felülről, még a Deák Fe­rencék házi tűzhelyébe is! Deák Ferenc egyszerre tisztában volt e küldetéssel. Ördögött jött ez ide nyelvünket eltanulni, főidet venni, közénk letelepedni, ahogy mondja, Spion ez a Fiiess ur, gyerekek, vigyázzatok előtte a nyelvetekre, még ha tréfáltok is. Hej, tréfából se szabad már magyarnak lenni ! A „gyermekek" (a Deák-család tagjai vol tak a Ferenc nyelvén) hamar bevették a haza bölcse intelmét s féléve már, hogy Fiiess ur köztük settenkedik, még se hall egyebet tőlük, minthogy szépen érik a répa. ragyát kapott a dohány, hő ütötte Badacsony tőkéit. Sőt bru dert is itta!* Fiiess úrral, ölelgették cirógatták dicsérték, mily hamar megtanult magyarul, már egész pompásan el lehet vele diskurálni; faggat­ták, mit csinálnak Bécsben. Igaz e. hogy a csá­szár őfelségének egész héten náthája volt. ho?v hóditó tényezővé válhatik, bizonyíték erre az, hogy immár a szociáldemokrácia az úr az aszfaltok életében. Ezzel az urasággal nem éri be. Adó­fizetőinek táborába akarja vonni a falvak népét is, de ez a törekvése a szociál­demokráciának rendkívül nehezen megy több. oknál fogva. Legtöbb ok az, hogy Marx tétele a földbirtokra vonatkozóan megbukott. Az ipari életben a nagy üze­mek csakugyan felfalják a kicsit, ám a mezőgazdaságban a kis üzemek terjednek feltűnően, világszerte. Azonkívül a ma­gyar paraszt nem akarja közös tulajdonná tenni a földet, ellenkezőleg, minden tö­rekvése az, hogy ő válhassék tulajdonossá; a paraszt szerezni akar. Ezt a vágyát a szociáldemokrácia nem élesztheti, a ter­melési eszközök társadalmositásának ta­nával pedig egyenesen elriasztaná a pa­rasztot. A falvak népe előti tehát a maga igazi jelszavaival elbukik Érzi ezt a szociáldemokrácia s azért parasztság számára külön jelszavakat gyárt. Előbb a földosztás Ígéretével igye­kezett megfogni a falvak népét. Ebből a hazugságból hamar kiábrándultak. Majd odazsugorodott össze a parasztnak szánt szociálizmus, hogy szervezni kezdették azt egyszerűen a munkát adó termelők ellen s e szervezkedés céljául egyelőre csupán magasabb munkabérek kicsikarását tűz­ték ki. A szervezkedés teljes erővel meg is indult a Kristóffy idejében ; rövid másfél év alatt közel ezer különféle szakszerve. a felséges császárné tizenkét hófehér paripát kapott prezentbe a török szultántól, hogy Smer­ling bajuszt növeszt és hogy Szent István tor­nyára aranykeresztet küldött a muszka cár ? Fiiess ur kétségbe kezdett esni. Ha soká igy megy, még majd el is csapják! — No majd az ebéd alatt! — reményke­dett. A pompás ebéd, a tüzes badacsonyi, majd csak megnyitja a száját ezeknek a rejtélyes zalai sphinxeknek is. Majd csak kifecsegnek va­lamit. Várni és figyelni tehát! A Deák-had pedig ott állja már körül a pipázó nagy tölgyfa asztalt. Asztalfőnél „Klára tant" mellette Ferenc, balkezénél legkedvesebb öcscse, Gyuri. Az urak húsvéti kemény tojást falatoznak, frissensült hófehér kalácsai, meg sonkával. Csak imént szentelte föl a templomban a lászlói pap. Még harmatos is a szentelt víztől minden falat. Melléje édes mosolygással, hamis szemve­téssel kinálja sorba az urakat tüzes barack­pálinkával Deák Györgyné. a csodaszép bécsi olaszvérü Proffeti Karolina. Udvari dáma volt a Profftti-lány. ott akadt meg rajta a Deák Gyuri szeme, mikor feljárogatott a császárvárosba gárdatiszt nagybátyjához. El is vette, haza is hozta Tarnokra, de soha meg nem bocsátottak neki érette a Deákok. Hát nem akad elég szép magyar leány, akinek beköthette vón' a fejét az a Gyurka! Ám azért Karolina hamar szivébe lopódzott minden Deáknak, akárhogy haragudtak miatta a férjeurára. Olvan édes is volt az az asszony, mikor tört mauvarul elkezdte „Tvuri"-zni Gvör­Mai számunk 14 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents