Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1909-04-11 / 15. szám
4 1ő-ik száai. N Y I R V I D É K 1909. április 11. A városok helyzete. Régi idők óta sokat panaszkodnak a városok. nogy súlyos közterhek nehezednek reajok a hogy ők íulajdonkepen nemcsak önmagukért, de a vidékért és országért is na^y áldozatokat hoznak. A közvélemény ma már be is látja, hogy ezen a téren tenni kell valamit, maga a kormány jóakarattal siet a nemzet legerősebb bástyáinak & támogatására. Doamny János Komárom város polgármestere elérkezettnek latta az időt, hogy füzetet adjon ki, meiybin egybef »jialja mindazt, amit szerinte e kérdésben tenni kellene. Javaslata minket is közelről érdekal, azért szükségesnek tartjuk röviden ismertetni a zsenialis polgármester véleményét, noha axzal nem mindenben ertünk egyet. Köv«t.eli a városok önkormányzatának szélesebb alapokra való fektetését, di meghagyja a bizottsági tagok rnai létszámat és az értókképviselő-rendszert. A városi tisztviselőket élethossziglan válasszák és fegyelmi ügyeikben a közigazgatási bíróság határozzon. A varosok f> jjl6dé*e érdekében szükségesnek tartja a városok halárainak kik«r«kitését, hogy a szomszédos falvak lakói, akik a városok fejlődésével járó közintézmények hasznat közvstctlenül eivezik, a közterhek viselésében is részt vegyenek. Szükségesnek tartja a községi takarékpénztárak fölállítását, a kötelező városi tüzkárbiztositást, a vásárok országos rendezését. Nagy sérelemnek mondja az iskolai terhek viselését és a kegyúri kiadásokat. Követeli a szegényük országos rendezését, hogy az aggokról, elszegényedettekről és munkaképtelenekről az állam gondoskodjék. Sürgeti a katonai beízállásolási lőivény revízióját. N«m helyesli, hogy a kormány által tervbevett. »efitséget a községi adó arányában osszák meg, hanem azi kivanja, hogy a segítséget abban az arányban adják, amilyen mértekben az illető város fejlődésre képes. Legelső föladatnak a városi tisztviselők fizeíésenek rendnzesét tartja. Legjobban szeretné, ha a városi tisztviselők is az állampénztárból kapnák a fizetésüket. A fogyaszlási adók jövedelméből való átutalás mai rendszeret a legélesebben elitéli és a bor- és husfogyasztasi adót ege-zen atakarja engedni a városoknak. Nagyjából ezekkel mi is e«;yátértünk, de nem helyeseljük azt, ho^y vasár csak a m*gye székhelyen leyyen. Valamint az sem volna célszerű, ha a. tisztviselők a fizetésüket az állampénztárból kapnák. Gondoljunk c-:ak a nemzeti ellent állasra! • Ti 1 i' i ír if"*i|rjp7"t ni riT n! . ,.-<• • e , jj — Ugy van uram. Több nincs. — Bizony elég ez is. De nem kell kétségbe esni. Még fiatal ember, elszenvedi bűneinek büntetéséi s valahol az ország másik részéhen még nyugodtságban élhet. — Nem lehit az. Tudni fognak erről az egész országban. Becst'len leszek mindenképen. Csak az enyéimnek bocsálának meg. • » * Husz esztendőre ítélték el Renkó Kálmánt. * * * Éveket töltött már ki, amidőn alkalom kínálkozott a büntstés megrövidítésére. 1878. évben volt a híres occupatió. Renkó Kálmán levelet irt gróf Ráday Gydeonnak, aki már akkor n»m vc.lt ugyan kormánybiztos, de azért elég befolyásos uri ember volt. Igy történt aztán, hogy egy induló ezreddel Renko Kálmán is lement a kedves köves tartománvba. Több tűzben volt már a századja, amidőn egy golyó megkönyörült rajta. Egy kénuzemle alkalmával a hegytetőről kibocsájtott golyó épen szíven találta. E^y sóhajtás szállt el ajkairól. Rágondolt az elhagyott két kedvesro hozájuk szállt az a sóhajtás s aztán leesett feje a vértől áztatott földre. Amit vételt a haza törvényei ellen, helyrehozta a csatatéren. Az iskolai terheket snm tartjuk olyan nagyon sérelmeseknek, mert hiszen minden közsegben első sorban, legszebb é« legkomolyabb kötelessége iskolák léte&itcie, noha a feladat kétségkívül megoszlik az allsm és község kö/.ött, a magasabb oktatás lerén. A füzetke írója merészen kijelenti, hogy az orsz. képviselők javaslata „a már elviselhetetlen közterhek súlya alatt jörnytdő adózó polgárság elégedetlenségét olyan mértékben fogja fokozni, hogy tartani lehet attól, hogy a folyton fokozódó közterhekkel szemben, ljtlva a városi polgárság, hogy sérelmei meghallgatásra nem találnak, jogos igényei kielegitést sehol nem nyernek, elkeseredésében az adófizető »zlrájkszírvez«tet fogja megalakítani." E kijelentése azt mutatja, hogy talán nagyon i* sötét szemüvegen nézi * helyzetet, de hogy főbb vonasokban igazan fején találta a szöget, az kétségtelen. Sziriliáz. Nem tehetünk róla, de legjobb akarat mellett sem adózhatunk valami nagy elismeréssel k.zért a kot előadasért, msllyel Zilahy bennün ket megszerenciéltetett. Egész télen üresen nong a nyíregyházi múzsaraktár, megérdemelnők, hogy az a kevés színpadi élet, melyet a debreceni társulat néha-néha elénk varázsolni hivatva volna, * javából való legyen. Az első este kabaré volt. Torkig vagyunk már az ilyesmivel. Sokkal ritkábban van részünk színi előidaiokban, semhogy jogunk ne volna a színpadról egy kis komoly actiót, egy ksv®» — már akár víg, akár szom«ru — drámai művészétét követelni. Es mit kaptánk ? Aprócska komédiázásokat, többé kevésbbé ötletes, d<i mindenesetre rég elcsépelt mókákat. Korcsmában, fehér asztal mellett, vagy tisztán e célra berendezett lokalitásokban meg csak megbocsátjuk, sőt élvezzük és szeretjük is ezt az uj műfajt. Azonban a színpad maradjon meg színpadnak. A sxíuháxban két külön eiet lüktet. Egyik a deszkákon, másik a nézőtéren. Semmi közük egymáshoz. A kabaré ennek ép az ellentete. Valami sajátságos intimitás kapcsolja egygyé az actorl és nézőt. Ezzel nem akarjuk ócsárolni a kabaré intézményét. Az irodalom is szemlátomást távolodik a hosszabb lélegzetű regénytől és mind jobban közeledik a novellához, mely nem egyéb, mint kurtára fogott regény. A publikum türelmetlenségének szülötte a kabaré is, mely nlhu medrü akciók helyett pillanatnyi buborékokat k&p ki az elet forgatagából. Emez is, amaz is, jó a maga helyén, de a kettő összekeverésé dilettantismusra vezet, mint a Zilahy kabaré estije is bizonyítja. A .Gyújtogató" előadása külön szot érdemel. Elvitathatlan, hogy Zilahy próbáját ad;& benne kiváló színészi talentumának. De úgy véljük, hogy ez a gyors tempójú embervtltozas nem magasan jaró művészét, nem a lélek mélységeiben fürkésző karakterábrázolás. Eszünkbe jut Fregoli és vége »z illúziónak. A má.odik ostén bohózatot játszottak. A „Mi tőrtént az éjjel" nem első rendű főztje annak a konyhának, melyből kikerült. A színészek buzgólkodtak. Gyöngyi Izsót nem emiitjük, ő benne annyi ternieszetes öshumor van, hogy kacagásra fakasztaná talán rgy fogorvosi váróterem publikumát is. Különben legjobbnak találtuk Gető Izsót, a kinek ajkáról többnyire természet'sen folyik a beszéd. A tőbbisk . . . rio de ne személyeskedjünk. TANÜGY. Értesítés a női kereskedelmi tanfolyamról. A város képviselőtestületének elhatározása folytán a polgári leányiskolával kapcsolatban az 1909-910. tanévvel n«i kereskedelmi tanfolyam nyílik meg. A női kereskedelmi tanfolyamon a tanítás ideje tíz hónapra terjed, szeptember hó elejétől junius hó végéig, a polgári leányiskolában szokásos évközi szünetekkel. A tanfolyamra olyan leányok vétetnek fel, akik a polgári- vagy felsőbb-leányiskola négy osztályát sikerrel végezték. A beiratási dij 10 korona. A tandíj 100 korona, mely félévenként kát egyenlő reszben, esetleg havonként egyenlő részletekben előzetesen fizetendő. A gépírást is tanuló növendékek az írógép használatáért külön 10 koronát fizetnek. A tanfolyam csak abban az esetben nviük meg-, ha legalább 30 növendék jelentkezik s legfeljebb 40 növendék vehető fel. Min! hogy a tanfolyam engedélyezéseért ápril hó végéig kell folyamodni a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úrhoz, felkérem azokat a szülőket, akik leányaikat a tanfolyamra beira'ni szándékoznak, hogy azoknak előjegyzése végsít ápril hó 20 ig délelőtt 9 —11 óra között jelentkezzenek Billa Jenő városi tanügyi előad j tanácsosnál, ahol a tanfolyamiról közelebbi tájékozás is szerezhető. Nyíregyházi, 1909. ápril hó 8 án. Májerszky Béla. polgármester. §zaiilESY2íiS|pi pzáasáji gpsaiati Uikmi Kötelességszerűen és szívesen felhívjuk gazdatarsaink figyelmét egy uj, burgonyát négyzetbe ültető gépnek e hó 15. és 16-án Görögszálláson, Haas Ignác úr bérgazdaságéiban leendő bemutatasára, m-lyet lehetőleg számos gazdatanunk irálatai* közérdekből is igen ajánluaí. A Görőjfszállás állomásra érkezői útbaigazításáról gondoskodva van. Szabolcsvártnegyei Gazdasági Egyesület. ÚJDONSÁGOK. Talafon szám 139. ÉfSsT* Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk lapunk eJölizetöinek, munkatársainknak s minden rendű jó barátainknak. — Nyugalomba vonulás. Nagysurányi Swrányi Ferencz cs és kir. altabornagy, budapesti varparancínok, nyugalomba vonult. Mint ertesüiünk, di altábornagy urat ez alkalombol ő felsege a király lovassági tábarnokká lépteti elő. — Jutalomdíj tanítóknak. A közigazgatasi bizottság legutóbb tartott ülésén dr. YVilt György kir. tanfelügyelő javaslatára 14 tanitó és tanítónőt terjesztett fel a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez megjufalmazás céljából, azok a tanítók közül a kik a vármegye területén huzamosabb idő óta kiválóbb érdemeket szereztek a népnevelés terén. A javaslat a jutalmakat 200—200 koronában állapítja meg. — Kinevezés. A dohányjövedéki központi igazga'osag Vietórisz Dániel es Barczikay Béla díjtalan dohányjövedeki gyakornokokat díjas gyakornokokká nevezte ki. — HUkiállitás Nyíregyházán. Jelesebb magyar festőművészeink, társulva az Izabella főhercegnő Ó cs. es kir. fens*g« védősége alatt működő Orsz. Magy. Háziipari Szövetséggel, egy magas művészi színvonalon álló művészeti és müipari kiállítást rendeznek városunkban a húsvéti ünnepet után. A kiállítás a városháza disztermében nyílik meg előreláthatólag ltt-án gróf Vay Gábor főispánunk védnöksége mellett s egy hétig lesz nyitva. A kiállításon részt vesznek a következő művészeink : Badííz. Barabás, Benczúr, Bihari, Bőhm, Bosznay, D?ák-Ebner, Déry, Eder, Edvi-Illés, Feszty, Háry, Innocant, Karlovszky, Katona, Kézdi-Kovács, Lo'z, Margittay, Mendlik, M dnyánszky, Mészöly, Munkácsy, Neogrády, Pállik, Pállya, Pataky, Peske, Roskovics, Spányi, Telepy, Tölgyessy, Vastagh G«za, id. Vastagh György, Zemplényi. Már a névsor elég biztosíték ;irra, hogy agy igazi művészi gyűjteményben lesz alkalma gyönyörködni Nyíregyháza kö'.őnséfféntk. Hölgyeinket ezenkívül bizonyára nagyban fogja érdekelni a gazdag háziipari csoport, h melyben képviselve lesz a pozsonyi, tenesi. torontáli, kalotaszegi, csetneki es mezőkövesdi stilizált népies kézimunkák. A rendező budapesti Efc'genberger műkereskedő cég, a tisztajővedelem egy részét, a helybeli nőegylet javára ajánlotta fel. — A Buttier János-féla alapítványi helyre a Ludovika akadémiába, a május 11-én megtartandó megyegyűlés fog választani a pályázó ifjak közzül.
