Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-11 / 15. szám

15-ik síám. N Y I R V I D É K 1909. április 11.5 — Sovány Dszsff esete. Sovány Dezső máté­szalkai kir. aljárásbirót, aki — mint törvény­széki jegyző erek hosszú során át lakott Nyír­egyházán s később, mint kir. albiró Tiszalökön. nagyon jól ismeri közönségünk, épen ízért általános érdeklődési s megdöbbenést keltett az az eset. hogy Sovány Desső kir. aljárasbiró gyilkosság gyanújába keveredett. Az egyik szatmári újság helyi tudósítója nak ertesitese nyomán az ügyről a kővetkezőket írhatjuk: Műit hó 28-án vasárnap este 10 őr* táj­ban Sovány Dezső kir. aljárásbiró betért a Korona vendéglő éttermébe. A biró már ekkor sem volt józan. A Korinában még magivolt egy félliter bort és egy üveg bikszádi viiet. Azután fizetett és elment. A Korona vendéglő­vei ferdén átellenben van a Jakab Sáudor háza, ahol a tűzoltó zenakar tanuló órát tartott az utcai szobában. Ennél a .résznél kétféle véleményt hallot­tam a kikérdozett emberektől. Egy részük azt inoridja, hogy a biró az uton találkozott Jakab Sándor egyik leányával, aíi egy asszony barátnőjét akarta haiakisérni. A biro állítólag a nők el« állott s enyelegni kezdett velük, mire ezek megijedtuk, visszasza­ladlak az udvarra. A biro utánuk ment s igy került be a lakásba. A másik s hihetőbb verzió szerint a biró hallotta a zenes hangjait s ugy nyitott be a tüzultók gyakorló szobijába, amelynek ajtajára ki van füjjge>ztve egy cédula ezzel a szöveggel: Idegeneknek tilos a bemenet. Mikor a biró bement a szobába eiébe ál­lott Bordás Demeter kéményseprő mester, a zenekar vezető férfia a ki különben szinten italos volt, s rászólott a biróra : — Nem látta ai ur, hogy ide idegeneknek tilos a belépés, menjen ki innen! A jsrásbirót erre Jakab és neje kihívták a szobából s beinvitálták, menjsn be hozzájuk, p hátulsó szobában, ott szívesen látják. A biro engedett is a hívásnak, de az ajtóból még visz­sza szólt Borda.nak : — Pimasz ember ! Azután bevonult Jakabékkal azok lakásába, bort, majd bikszádi vizet kert s ott ivott Ja kabbal együtt. Már éjfélután l ora is elmúlt s a járásbiró még mindig nem mutál ott semmi hajlandósá­got a hazamenésre, holott Jakabné néhányszor tett rá célzást, hogy: — Jó lenne már lefeküdni, mert nagyon késő van. Egyszer azután Bordás, aki szintén ivott a máíiK szobában. bekiáltott az ajtón. — Miért nem dobjak ki már azt a részeg disznót ? D_> erre sem történt még komolyabb ösz­szetüzés. Nemsokára azután Sovány Dezső bucsu zott s luza készült. Mini hogy messze lakik Ja­kabektol, Jdkab Sándor nem akarta egyedül elengedni vendégét, hanem kimsnt vela az ajtón, hogy hazakíséri. . Mikor a pitvarba értek, Jakab előre ment az udvarta, a bírót pedig ott hagyta a pit varban. Mig Jakab az udvaron volt, a biró benyi­tott az első házba, a hol Bordái volt s esst ki­hívta onnan azzal, hogy beszélni akar vel«. Az esetnek ezt a részét aztan senki sem látta, a Bordás Demeter halálos agyon tett és esküvel is megerősített vallomása rá az egye­düli bizonyíték. Mikor Bordás kilépett az ajtón, a biró meglökte. Bordás erre dühbe jött s olyat lökött a birón, hogy az hanyatt vágódva kieseit az udvarra. Mikor Jakab Sándor a zajra elősietett, a két ember a földön dulakodott egymással. Sovány Dezső éktelenül kiabait: — Gyilkos van itt! Meg akar ölni! A házigazda szétválasztotta a dulakodókat s ekkor ordított fel Bordás D.meler: — Megszúrtak ! A szerencsétlennek a hasán volt egy óriási szúrás. Mikor a sérülést észrevették, a biro nyom­ban eszretért s azt mondta Jakab Sándornak: — Nehogy én rám irányulhasson a gyanú, hogy én szúrtam meg Bordást, azonnal mo­tozzanak meg, hogy aálam nincs semmiféle SÍUIÓ eszköz. Jakab neki is állott s minden zsebét meg­motozta a bírónak, de sem kést. sem más szú­rásra alkalmas eszközt nem talált nála, pedig még a pálcáját U megvizsgálta, nem-e tőrös bot, de az s csak egyszerű, vékony pálca volt, Bordás még a saját lábán men' haza s otthon felköltött* a feleségét, a kinek megmu­tatta sérülését. Gyors m orvost hívtak, aki be is kötözte a sebet. A szerencsétlen ember óriási kínokat állott ki, alig volt eszmélet énei, kedden meg is halt. Halála előtt az ottani járásbiró ág kinall­tatta és az esküt is kivette belőle. Az nem igaz, hogy Bordás e^y perből ki­folyólag haragudott volna a bíróra, mert So­vány büntető referens volt. Bordásnak pedig sohasem volt dolga a büntető bírósággal. Az esetet természetesen élénken tárgyalják Mátészalkán, de ennél többet senki sem tud. Ecetből legfeljebb következtetni lehetne, de ha­tározotlsággal megállapítani, hegy ki a gyilkos, az teljességgel lehetetlen. A vizsgálat halált okozó súlyos testi sértés miatt folyik. — A posta és távírda hivatal áthelyezése. A vármegye közigazgatási bizottságának csütörtö­kön tartott ülésén Föppel Gyula főmérnök elő­terjesztést tett a nyíregyházi posta és távírda hivatalnak központibb és egyébként is megfelelő elhelyezés* érdekében. A bizottság magáévá teve a kir. főmérnök előterjesztését, feliratot intéz a kereskedelmi miniszterhez az Iskola­utcán levő községi polgári leányiskola épületé­nek megvásárlása s a posta és távírda hivatal­nak oda való elhelyezése érdekében. Eít az épületet a város eladhatja, mert — egyébként is s.<ük lévén már a rohamosan fejlődő polgári iskola igényeinek kielégítésére, ez iskolának a tervezett női kereskedelmi tanfolyammal való kiegészítése egy uj, megfelelő épület emelését elodázhat lan szükségként állítja előtérbo. Ezt az uj isuola épületet a Károlyi-tér és Vasuti-ut sarkán levő városi telken tervezik. — Fffrabbi beigtatás. A nyíregyházi izr. statusqno hitközség, mint azt annak idején már megírtuk, dr. Bernstein Béla újonnan megvá­lasztott főrabbit e ho 20-áu igtatja be ünne­pélyesen. A fényes ünnepség a következő rend­ben fog végbemenni : 1. 1909. április hó 20-án Führer Mihály hitközségi alelnök vezetése mellett a hitközség küldöttsége a délelőtti 10 óra 4 peickor induló vonettal a vármegye határszéli állomásáig: Rakamazig a főrabbi elé utazik, ahol a legkö­zelebbi vonattal Miskolcz felől érkező főrabbit röviden üdvözli, azután a küldöttséggel annak kíséretéhez csatlakozik. Érkezés a nyíregyházi pályaudvarra délután 1 óra 39 perckor. 2. A hitközség elöljárósága és képviselő­testülete délután 12 óra 30 perckor a hitközség tanácstermében gyülekezik és dr. Btsenberg Emil hitközségi elnök vezetése mellett kocsikon testü­letileg a pályaudvarra vonul. Az érkező főrabbit az elöljáróság és képvi­selőtestület él*n a hitközségi elnök ; a főrabbin* őnagyságát pedig a helybeli izr. nőegylet elnök­ségének vezetése mellett megjelenő hőlgybizottság fogadják és rövid beszéddel üdvözlik. E'.után a főrabbit a templomba kisérik. 3. A templom főbejárata előtt a főrabbit az elöljáróság és a templomgondnokok fogadják és miután Burger Mór előljárósági tag a tem­plom kulcsát rövid beszéd kiséretébsn átadta, főrabbit a templomba és helyére vezetik. 4. A közönség délután I óra 30 perckor a főrabbi megérkezése előtt a templomiján el­foglalja helyet. •>. Az ezután következő Istentisztelet és székfoglalas sorrendje a következő: a) a kántorés az énekkar a 14-ik számú zsoltárt énekli; b) .Szózat" énekli a kántor és az énekkar közreműködése mellett a tanuló ifjúság; c) egyházi ének. az énekkar közremű­ködésével ; d) főtisztelendő Lr. Adler Illés a a budapesti rombach-utcai templom főrabbijá­nak beiktató beszédje; e) főtisztelendő dr. Bernstein Béla főrabbi héber imája a .Szentély" előtt és székfoglaló beszédje; f) egyházi ének a kánlor és enekkar által; g) „Hymnusz" enakli a kántor és énekkar közreműködése mellett a tanuló ifjúság. 6. Este 8 órakor a Korona-szálló díszter­mében bankett. — iobb postajárat. A kereskedelmi minisz­ter a vármegye közigazgatási bizottságának mult évi december havi üléséből fölterjesztett kérel­mére elrendelte, hogy május hó 1-től kezdve a Budapesten délután 0 óráig feladott, Nyíregy­házára szóló postai küldeményük, ne Miskolcz— Szerencsen, hanem Debrec-men át kézbesittes­senek. Ennek az intézkedés :ek előnyeit a téli hónapokban fogjuk leginkább élvezhetni, amikor is — mint az az elmúlt télen is történt — a reggeli postát s veie az újságokat is óraszamra rmnő késessel kaptuk meg. A Budapest—deb­recen—nyíregyházi vonalon ezek a késések sok­kal ritkábban fordulnak elő. — Tűzoltó közgyűlés. A nyíregyházi önkén­tes tűzoltó egyesület e hó 18-án délelőtt 11 órakor tartja a városháza kislermeben rendes évi közgs ülését a következő tárgysorozattal. Az 1908. évi zárszámadás bejelentése. Az 1910 évi költségelőirányzat megállapítása. A vagyonleltár megáHapitaia. Titkári jelentés az 1908. évről. Indítványok. — Postartblás Ujfehértón. Vasárnap es e az ujfehértói álloiuáso!) eszreveMék, hogy egy pénzeszsák nyitva van. A vizsgáit u'áu kidtrült, ho^y Szunyogh István földbirtokos cimére érke­zett Hiti koronás pénzeslevél hiányzik A fel­fedezés najy m*gdőbbenest keltett és az ujfe­hértói postahivatal azonnal jelentest tett a lopásról a n igyváradi postaigazgatóságnak és egyúttal megtette n feljelentési ismeretlen tettes ellen a csendőrségen. A postaigazgatóság egy hivatalnoka még kedden éik.izett le Uj fehérít ra és a hatósággal együtt azonnal megindította a nyomozást. A nyomozásnak még eddig nincs eredménye. — Eljegyzes. Vietórisz Istcún tir. kir. köz­jegyző helyettes tegnap tartotta eljegyzését özv. Buday Gyuláné leányával, Mariskával. — Ösztöndíj. A Somogyi Gyula kir. taná­csos kir. Közjegyző által, néhai fia hdlala emie­kére tett főgtiauáziu ni alap iváiy 100 kor. ez idei kamatát Pataky Béla VIII. osztályos tanuló kapta mee. — Tüzek. A héten 3 esetb n vonult ki a tűzoltóság a tüzet jelzi toronyőr felhívására. E ;ő.-zör a Tokaji-utcában •* Roth Mórné háza gyuladt ki, azután az Er-u'cábati voit egy ud­varon tüz, harmadszor pedig a Központi szál­loda kéménytűzéhez vonultak ki. Mind a három esetben a tüzet méíf csiraj-iOan eítojtottáL — Tanárok gyűlése. Az országos ág. hitv. evangelikus tanáregyesület e hó 14. es 15-én tartja ez évi közgyűlését Pozsonyban, dr. M;sko László elnöklete alatt. A g} űiesín főgimnáziu­munkat Lelflsr Sámuel, főgimnáziumi igazgató, Porubszky Pál as Adorján Ferenc i/i^irok kép­viselik. — Gyászrovat. Alólirottak az összes rokon­ság nevében is mély fájdalommal jelentik, hogy a forrón szeretett férj, jó édes apa, testvér, sógor és rokon Nyikos János kir. járásbiró rövid szenvedés után, életének 45., boldog házasságá­nak 14. évében f. évi április hó 3-án este 11 órakor elhunyt. A megboldogult földi maradvá­nyai f. hó 6-án délelőtt 10 órakor fognak a ref. egyház, szertartása szerint a nagykállói ref. temp­lomban tartandó gyászistenitisztelet után az ottani sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Tiszalök, 1909. április hó 4-én. Nyugodjék békében ! Özv. Nyikos Jánosné szül. Béres Ilona felesége. Nyikos Janika, Nyikos Icjuka, Nyikos Bözsike, Nyikos Annika gyermekei. Nyikos Sán­dor testvére. Nyikos Sándorné Katona Ida, Kovács István és neje Béres Amália, Dudniczky Emil és neje Béres Anna, Béres Ferencz, özv. Béres Gyuláné Csizmadia Juliska, Mukovszky Mihály sógorai, illetve sógornői. Á nyíregyházi kir. törvényszék, a területén levő kir. járásbíróságok és a nyíregyházi kir. ügyészség tagjai mély fájdalommal jelentik sze­retett kartársuknak Nyikos János úrnak a tisza­löki kir. járásbíróság vezető járásbirájának folyó hó 3-án, életének 44-ik évében rövid szenvedés utan tőrtént gyászos elhunytál. Myiregyháza, 1909. április 4. Béke és áldás poraira! — Psleraia. Tisztelt szerkesztő úr! A Bes­senyei-Kör estéinek referense, aki széleskörű ismeretet kiván tanusitaai, legutóbb — hibát követett el és én örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy beleköthessek, ő ugyanis Nagy Zoltánt a dilettánsok közé sorozta, holott Nagy Zoltán zeneakadémiai tanárkepesitéssel bíró egyén, ki egy virágzó zeneiskola igazga oja, ismert cuttiválója a zenének, * réren a zene-

Next

/
Thumbnails
Contents